Nagy testű, hosszú nyakú és lábú gázlómadarak. Folyókban, tavakban, mocsarakban keresik kisebb állatokból álló táplálékukat.
Rendszertani besorolásuk
2014-ben Jarvis és társai alaktani és DNS-vizsgálatokat végeztek a mai madarak körében; felfedezésüket a „Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds” (A genom teljes vizsgálata meghatározza a modern madarak családfájának a korai ágait) című írásban adták ki. Ennek a nagymértékű kutatásnak a következtében, az Ornitológusok Nemzetközi Kongresszusánnak(International Ornithological Congress) jóváhagyásával a gólyafélék(Ciconiidae) kivételével, minden eddigi idetartozó családot kivettek a gólyaalakúak rendjéből és áthelyezték a gödényalakúak(Pelecaniformes) rendjébe. Emiatt a gémféléket, a papucscsőrűmadár-féléket, a gogóféléket és az íbiszféléket ezentúl a gödényalakúak között kell keresni, hiszen az igazi gödényfélékkel állnak közelebbi rokonságban.
Az átrendezés során a gólyafélék maradtak e rend egyetlen recens családja.
Rendszerezésük
Bár a gólyafélék családján belül nem különítenek el alcsaládokat, a legtöbb taxonómus legalább nemzetség szinten szétválasztja a valódi gólyákat és az erdei gólyákat.
A erdei gólyák nemzetségébe (Mycteriini) két nem, az erdei gólyák és tantaluszok, valamint a tátogatócsőrű gólyák tartoznak.
A valódi gólyák nemzetségébe (Ciconiini) a tipilus gólyákon kívül (Ciconia nem), az óriásgólyákat (Ephippiorhynchus és Jabiru nem), valamint a dögevő marabukat (Leptoptilos nem) sorolják.
A rendbe az alábbi 1 család, 3 nemzetség, 6 recens madárnem és 20 élő faj tartozik:
Meglehet, hogy már az oligocén korban a gólyaalakúak önálló és szétterjedt csoportot alkottak. Mint a vízimadárcsoportok többsége, a gólyák is körülbelül a paleogén időszak idején, mintegy 50-40millió évvel ezelőtt jelenhettek meg. A ma is élő nemek fosszilis képviselői 15millió évvel ezelőtt, azaz a középső miocén korszak idején is léteztek már.
Habár számos ma élő gólyafaj és -alfaj veszélyeztetett, az írott történelem nem számol be ember által kiirtott gólyafajról. A Réunion egyik barlangjában talált Ciconia nembéli maradványok nem tartoznak egy bennszülött fajhoz, hanem a sziget első telepesei vitték oda, hogy táplálékul szolgáljon. A különleges, röpképtelen madarakról híres Mascarenhas-szigetcsoportnak az eddigi adatok szerint nem volt saját gólyafaja.
meghatározatlan gólyaféle nem – korábban Aquilavus/Cygnus bilinicus (kora miocén; Břešťany, Csehország)
cf. Leptoptilos meghatározatlan faj – korábban L. siwalicensis (késő miocén? – késő pliocén; Siwalik, India)
meghatározatlan gólyaféle nem (késő pleisztocén; San Josecito Cavern, Mexikó)
A Kínában felfedezett középső eocén korszaki Eociconia, valamint az argentínai kora oligocén korszakból származó Ciconiopsis nevű madárnemeket gyakran a gólyafélék családjába sorolják. A brazíliai Rio Grande do Sul folyómentén talált gólyaszerű kövületek, meglehet, hogy valójában a modern erdei gólyához(Mycteria americana) tartoznak és a késő pleisztocénből származnak, azaz nem régebbiek néhány tízezer évnél.
Különösen közeli gólya-rokonoknak tűntek az újvilági keselyűk, melyeket ezért a gólyafélék(Ciconiidae) családjába soroltak. Azonban az újabb, egyre fejlettebb genetikai elemzések szerint mindez műtermék volt, mai tudásunk szerint a gólyalakúak rokonsági köre korántsem ilyen kiterjedt.
Hagyományok
Európában a néphagyományban a gólya a tavasz eljövetelének a jelképe, mivel ott ekkoriban térnek vissza a vándormadarak ottani fészkeikhez. Bulgária egyes régióiban a martenica köré épült hagyományok egyik fontos jelképe. Mikor észreveszik az első gólyát, eljött az ideje, hogy levegyék a fehér-piros martenicabábut, mivel a tavasz tényleg megérkezett.
Népmesékben, dalokban, költeményekben a gólya eszterág, esztrág, cakó, koszta, gagó néven is előfordul.
Megjegyzések
↑tarsometatarsus darabok, amelyek igen hasonlítanak a Mycteria - nembéliekére
↑Specimen Museo Paleontológico Egidio Feruglio|MEF 1363: Incomplete skeleton of a large stork somewhat similar to Jabiru but apparently more plesiomorphic
↑Cracraft, Joel; Barker, F. Keith; Braun, Michael J.; Harshman, John; Dyke, Gareth J.; Feinstein, Julie; Stanley, Scott; Cibois, Alice; Schikler, Peter; Beresford, Pamela; García-Moreno, Jaime; Sorenson, Michael D.; Yuri, Tamaki & Mindell, David P. (2004): Phylogenetic Relationships Among Modern Birds (Neornithes): Toward an Avian Tree of Life. In:Cracraft, J. & Donoghue, M.J. (eds.): Assembling the Tree of Life: 468-489. Oxford University Press, New York. ISBN0-19-517234-5PDF fulltextArchiválva2013. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑Hackett, Shannon J.; Kimball, Rebecca T.; Reddy, Sushma; Bowie, Rauri C. K.; Braun, Edward L.; Braun, Michael J.; Chojnowski, Jena L.; Cox, W. Andrew; Han, Kin-Lan; Harshman, John; Huddleston, Christopher J.; Marks, Ben D.; Miglia, Kathleen J.; Moore, William S.; Sheldon, Frederick H.; Steadman, David W.; Witt, Christopher C.; Yuri, Tamaki (2008). "A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History". Science. 320 (5884): 1763–68. doi:10.1126/science.1157704. PMID18583609.{{cite journal}}: Unknown parameter |displayauthors= ignored (|display-authors= suggested) (súgó)
↑Cione, Alberto Luis; de las Mercedes Azpelicueta, María; Bond, Mariano; Carlini, Alfredo A.; Casciotta, Jorge R.; Cozzuol, Mario Alberto; de la Fuente, Marcelo; Gasparini, Zulma; Goin, Francisco J.; Noriega, Jorge; Scillatoyané, Gustavo J.; Soibelzon, Leopoldo; Tonni, Eduardo Pedro; Verzi, Diego & Guiomar Vucetich, María (2000): Miocene vertebrates from Entre Ríos province, eastern Argentina. [English with Spanish abstract] In: Aceñolaza, F.G. & Herbst, R. (eds.): El Neógeno de Argentina. INSUGEO Serie Correlación Geológica14: 191–237. PDF fulltextArchiválva2008. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
12Noriega, Jorge Ignacio & Cladera, Gerardo (2005): First Record of Leptoptilini (Ciconiiformes: Ciconiidae) in the Neogene of South America. Abstracts of Sixth International Meeting of the Society of Avian Paleontology and Evolution: 47. PDF fulltextArchiválva2008. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑Specimens BMNH 39741 (holotype, left Anatomical terms of location#Proximal and distal|proximal tarsometatarsus) and BMNH 39734 (right Anatomical terms of location#Proximal and distal|distal tibiotarsus). Similar to Ephippiorhynchus and Leptotilos, may be from a small female of Leptotilos falconeri, from L. dubius, or from another species: Louchart, Antoine; Vignaud, Patrick; Likius, Andossa; Brunet, Michel & and White, Tim D. (2005). "A large extinct marabou stork in African Pliocene hominid sites, and a review of the fossil species of Leptoptilos"(PDF). Acta Palaeontologica Polonica. 50 (3): 549–563. 2007. február 21. dátummal az eredeti(PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. február 26.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
↑Schmaltz Hsou, Annie (2007): O estado atual do registro fóssil de répteis e aves no Pleistoceno do Estado do Rio Grande do Sul, Brasil ["The current state of the fossil record of Pleistocene reptiles and birds of Rio Grande do Sul"]. Talk held on 2007-JUN-20 at Quaternário do RS: integrando conhecimento, Canoas, Rio Grande do Sul, Brazil. PDF abstractArchiválva2017. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑Sibley CG, Ahlquist JE 1990. Phylogeny and classification of birds. Yale University Press, New Haven, Connecticut.
Clarke, J.A.; Tambussi, C.P.; Noriega, J.I.; Erickson, G.M. & Ketcham, R.A. (2005): Definitive fossil evidence for the extant avian radiation in the Cretaceous. Nature (journal)|Nature433: 305-308. Digital Object Identifier|DOI:10.1038/nature03150 PDF fulltextSupporting information
Sibley's Classification of Birds, by Eric Salzman, Birding, December 1993. The Web version lacks the illustrations, which show parts of the family tree, and includes only a partial bibliography, but adds a sequence down to the tribe level with detail on intermediate taxa (especially for the passerines).
Ez a szócikk részben vagy egészben a Stork című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
