Cosenza

Cosenza
Cosenza belvárosának látképe
Cosenza belvárosának látképe
Cosenza címere
Cosenza címere		 Cosenza zászlaja
Cosenza zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióCalabria
MegyeCosenza (CS)
FrazionékBorgo Partenope, Donnici, Sant’Ippolito
PolgármesterFranz Caruso(wd) (2021–)
VédőszentOur Lady of Pilerio
Irányítószám87100
Körzethívószám0984
Forgalmi rendszámCS
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség63 760 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség1817,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság238 m
Terület37 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
é. sz. 39° 18′, k. h. 16° 15′39.300000°N 16.250000°EKoordináták: é. sz. 39° 18′, k. h. 16° 15′39.300000°N 16.250000°E
Elhelyezkedése Cosenza térképén
Elhelyezkedése Cosenza térképén
Cosenza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cosenza témájú médiaállományokat.

Cosenza város (közigazgatásilag comune) Olaszország Calabria régiójában, Cosenza megyében. Az azonos nevű megye székhelye.

Fekvése

Cosenza tengerszint felett 238 m magasan fekszik a Calabriai-Appenninek tengerparti vonulata és a Sila-fennsík közötti völgyben. Az óvárosa a Crati folyó völgyére néz, az újváros pedig a Busento völgyében fekszik. Határai: Aprigliano, Carolei, Casole Bruzio, Castrolibero, Dipignano, Mendicino, Paterno Calabro, Pedace, Piane Crati, Pietrafitta, Rende, Rovito, Trenta és Zumpano.

Története

A várost az i. e. 4 században alapították a bruttiusok, akiknek sikerült megőrizniük városukat a Dél-Itáliába érkező görögök terjeszkedése ellenére. A Római Birodalom idején Cosentia néven volt ismert. Sztrabón és Titus Livius is megemlítették a várost feljegyzéseikben. A Capuát Rhegiummal összekötő Via Popilia egyik fontos állomása volt.

410-ben az Alarik vezette gótok foglalták el, akik Róma kifosztása után dél felé nyomultak. A legendák szerint Alarik Cosenzában halt meg. Katonái a Crati és Busento folyók összefolyásánál egy különleges sírboltot építettek. A rabszolgák segítségével elterelték a két folyó vizét és a kiszáradt mederben építették meg a sírboltot, ahova Alarikot eltemették lovával és kincseivel együtt. A temetés után a folyók vizeit visszaterelték régi medrükbe így Alarik sírja és kincsei örökre rejtve maradtak.

A gótok után a longobárdok, majd a bizánciak fennhatósága alá került. Ekkor Constantia néven volt ismert. A 11. században a normannok fennhatósága alá került. Ekkor épült fel katedrálisa is. A középkorban a Nápolyi Királyság része volt. 1861-ben az egyesült Olasz Királyság része lett.

Népessége

A népesség számának alakulása:

Dialektus

Főbb látnivalói

A cosenzai katedrális
Castello Svevo

Kultúra

Múzeumok

  • Museo Civico Archeologico - városi régészeti múzeum
  • Museo delle Rimembranze - a Calabria népi kultúrát mutatja be
  • Galleria Nazionale - Palazzo Arnone

Színházak

Teatro Rendano
  • Teatro Rendano
  • Teatro dell’Acquario
  • Teatro Morelli

Oktatási intézmények

  • Calabriai Egyetem
  • Stanislao Giacomantonio Konzervatórium

Híres cosenzaiak

Közlekedés

A város megközelíthető:

A város tömegközlekedését a Binbus konzorcium bonyolítja buszjáratai révén illetve a Trenitalia, amely elővárosi vasúti járatokat üzemeltet. A belváros érdekessége, hogy a nagy szintkülönbségek miatt egyes városnegyedek, terek, utcák között mozgólépcsőkkel váltották ki a hagyományos lépcsősorokat.

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.corrieredellacalabria.it/2021/10/18/ballottaggio-a-cosenza-franz-caruso-vola-verso-palazzo-dei-bruzi-centrosinistra-al-58/
  2. ↑ https://www.corrieredellacalabria.it/2021/10/20/cosenza-franz-caruso-i-tempi-per-linsediamento-del-consiglio-comunale-mi-preoccupano/
  3. ↑ https://www.comune.cosenza.it/
  4. ↑ "demo.istat.it/?l=it".

Források

További információk

Commons:Category:Cosenza
A Wikimédia Commons tartalmaz Cosenza témájú médiaállományokat.