Li Ko-csiang kínai miniszterelnök 2020. január 20-án határozott és hatékony erőfeszítéseket sürgetett az új koronavírus okozta tüdőgyulladásos-járvány megelőzése és ellenőrzése érdekében.
Január 21-éről 23-ára a halálos áldozatok száma 17-ről 26-ra, a fertőzötteké 470-ről 830-ra ugrott. A Népszava 2020. január 22-én publikálta, hogy a fertőző, súlyos tüdőgyulladást okozó vírus kijutott Kínából, az általa megbetegítettek száma pedig naponta megduplázódik.
Vuhan városát 2020. január 23-án karanténba zárták és lezárták a tömegközlekedést. A Magyar Hírlap című napilap tudósítása úgy ítélte meg a kialakult kínai gyilkos járványról szóló helyzetet, hogy „kicsi a valószínűsége, hogy a gyilkos koronavírus Európában is felbukkanjon”. Január 24-én az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a kínai intézkedések megfékezték a koronavírus-járvány terjedését.
Január 24-én a vuhani hatóságok elhatározták és bejelentették, hogy hat napon belül felépítenek egy új kórházat, amely február 3-án használatra kész lesz. A speciális kórház 1000 ágyas lesz, és 25 000 négyzetméter lesz az alapterülete. A kórház modellje a Xiaotangshan Kórház, amely a 2003. évi SARS járvány kitörésekor készült, és amely mindössze hét nap alatt épült fel.
A hatóságok január 25-én bejelentették egy második speciális kórház terveit is, amely 1300 ágyas lesz. A befejezést "fél hónapon belül" tervezik. Egyesek aggodalmukat fejezték ki a közösségi média oldalain, mondván, hogy a hatóságok döntése egy újabb kórház felépítése ilyen kevés idő alatt azt mutatja, hogy a járvány következménye a vártnál sokkal súlyosabb lehet.
2020. január 24-ig 26 haláleset történt, mind Kínában és bebizonyosodott az emberről emberre terjedés. A széles körű tesztelés több mint 900 megerősített esetet tárt fel Kínában, közülük néhány egészségügyi dolgozó. Megerősített eseteket szintén jelentettek Thaiföldről, Dél-Koreából, Japánból, Tajvanból, Makaóból, Hongkongból, USA-ból, Vietnámból, Szingapúrból, Nepálból és Franciaországból.
A WHO 2020. január 23-án úgy döntött, hogy nem nyilvánítja a járványt nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek. Azonban figyelmeztetett, hogy szélesebb körű járvány lehetséges Kína legfontosabb utazási szezonjában a kínai újév idején. Előre bejelentettek számos újévi rendezvény bezárását a vírustól való félelem miatt, ideértve a Tiltott Várost, a hagyományos templomi vásárokat és más ünnepi összejöveteleket. A megbetegedések számának hirtelen és rohamos növekedése kérdéseket vetett fel a vadonélő állatok kereskedelmével és a vírus terjedési és károsító képességével kapcsolatban: hogy a vírus hosszabb ideig terjed-e, mint azt korábban gondolták, és hogy a kitörés szuper-terjedő esemény lehet vagy sem.
Európában az első megerősített eseteket Franciaországban jelentették be, január 24-én. 2020. január 25-én már 41 halálesetet jelentettek Kínában. 2020. január 25-én a kínai hatóságok kibővített karantén intézkedései Kína 18 városában mintegy 56 millió embert érintettek.
A kínai állami televízióban bejelentették, hogy a hatóságok január 28-án leállítják az összes csoportos utazást bel- és külföldre egyaránt, hogy meggátolják a koronavírus okozta járvány terjedését.
Kína egész területén január 25-én 688 új esetet diagnosztizáltak, a megerősített esetek száma 1975 fő, jelentette a kínai kormány január 26-án. A vuhani kórház személyzetének felnőtt pelenkát kellett viselnie, mert az ápolószemélyzetnek túl sok beteget kellett ápolnia, és nem volt ideje elvégezni a személyes szükségleteit sem. Az Amerikai Egyesült Államokban pedig a harmadik megbetegedést jelentették be.
Január 26-án Bécsben egy kínai légiutas-kísérőt a fertőzés gyanújával vettek kezelésbe, de róla már kiderült, nem ezzel a vírussal fertőződött meg. Az eset kapcsán Müller Cecília, a magyar országos tisztifőorvos hangsúlyozta, hogy kicsi az esélye a járvány kialakulásának Magyarországon.
Január 26-án Kínában a hatóságok bejelentették, hogy mindenkinek megtiltja a belépést Hongkongba, akik Hupej tartományban tartózkodtak az elmúlt 14 napban. Ezt akkor jelentették be, amikor a város jelezte a nyolcadik behozott fertőzéses esetet. Az összes beteg Vuhanban, Hupej tartományban tartózkodott a járvány kitörésének közepén, és a legtöbben nagysebességű vasúton érkeztek Hongkongba.
A kínai helyzetet közben az is súlyosbította, hogy tüntetők egy csoportja Hongkongban felgyújtotta egy új építésű lakóépület előcsarnokát, amelyet a hatóságok karanténként terveztek felhasználni a járványhelyzet kezelése során. A nyilvános tereken az emberek félelmei a koronavírus kitörése miatt fokozódtak.
Li Ko-csiang kínai miniszterelnök 2020. január 27-én Vuhanba utazott, hogy irányítsa az új koronavírus járvány megelőzésére és ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseket. Ezen a napon a kínai egészségügyi hatóságok szerint az új koronavírussal igazoltan fertőzött betegek száma elérte a 2700 főt és a halottak száma 81-re módosult. A pekingi kormány fokozott intézkedéseket tett a járvány visszaszorítására, miután számos városban járványügyi zárlatot rendelt el, köztük Vuhanban is. A holdújév ünnepét február 2-ig meghosszabbították, ami késlelteti az iskolák újbóli megnyitását. Szintén 27-én Mongóliában lezárták a Kínával szomszédos határátkelőket.
Január 27-én megjelent egy videofelvétel a közösségi média felületeken, amelyen egy vuhani koronavírusos betegeket kezelő ápoló azt állítja, hogy 90 000 ember fertőzött már a hivatalos szervek által közölt 1975 körüli számmal szemben. A sajtójelentés szerint a járvánnyal foglalkozó különféle amatőr felvételeket törölték a Sina Weibo közösségi média csatornáról.
A The New York Times január 28-án arról tudósított, hogy kutatók becslései szerint körülbelül 25 000 fertőzéses eset fordulhat elő, de a becslések változhatnak, mivel több esetet is jelentenek és a vírussal kapcsolatosan további információk is ismertté válnak majd.
Dr. Tedrosz Adamon Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) etiópiai származású főigazgatója és Hszi Csin-ping a Kínai Népköztársaság elnöke 2020. január 28-án Pekingben találkozott, ahol megosztották a legfrissebb információikat a Covid19-vírus által okozott járvány kitöréséről, és megismételték elkötelezettségüket annak ellenőrzése érdekében. Oroszország január 30-án ideiglenesen lezárta a Kínával közös vasúti útvonalait. A bejelentés azelőtt történt, hogy Kínában a teljes halálesetek száma 213-ra nőtt. Ez az előző nap bejelentett 170 halálesethez képest 25%-os növekedést jelent, ami kissé csökkent a az előző növekedéshez képest (29%). Két új koronavírus-fertőzött személyt azonosítottak Oroszországban - jelentette ki Tatyjana Golikova, a járvány elleni védekezést irányító törzset irányító orosz miniszterelnök-helyettes újságíróknak pénteken Moszkvában.
A vírus január 31-én felbukkant Oroszországban is, két kínai állampolgáron heveny légúti fertőzéses megbetegedést észleltek.
A vírus által sújtott Vuhanból Dél-Koreába tartó bérelhető járaton január 31-én, tizennyolc utas a láz jeleit mutatta, ezért a Gimpo nemzetközi repülőtéren történő leszállás után, kórházakba vitték őket ellenőrzésre. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) január 31-én azt közölte, hogy nem túl hatékony a koronavírus által érintett kínai városokból érkező utasok vizsgálata.
Február 2-án a jelentések szerint Kínában az országos szintű fertőzéses esetek száma 14 380 volt, az összes halálesetek száma pedig 304. Minden haláleset Hupej tartományban történt. A tartományban kimutatott 9 074 eset közül 1188 súlyos állapotban, 444 pedig kritikus állapotú volt.
Hongkongi kórházi dolgozók sztrájkba kezdtek amiatt, hogy arra kényszerítsék a kínai kormányt, hogy teljes mértékben zárja le Kína szárazföldi határait, mivel a területén halálos koronavírus járvány jelentkezett. Figyelembe véve, hogy a vírus milyen gyorsan terjed, aggódnak amiatt, hogy a hongkongi kormány vonakodik értelmes lépéseket tenni a közelgő járvány kitörése ellen." Február 2-án délután megérkezett a francia állampolgárokat és másokat Kínából evakuáló, magyarokat is szállító repülőgép, a koronavírus központjának számító Vuhanból a dél-franciaországi Istres katonai repülőtérre. Az MTI szerint a két orvosi vizsgálaton is átesett egészséges magyar utast, a Magyar Honvédség repülője szállította Budapestre. Ugyanaznap folytatódott a külföldiek kimenekítése Kínából, több brit állampolgár repült vissza az Egyesült Királyságba Vuhanból, az új koronavírus-kitörés központjából. Tizenegy brit érkezett a Brit Királyi Légierő RAF Brize Norton támaszpontjára, miután korábban egy francia repülőgép Marseille-be szállította őket Kínából. A brit állampolgárok ugyanabba a kórházba kerültek, ahová előzőleg már 83 másik brit személyt is evakuáltak és akiket két hétre karanténba vittek. Február 3-án Vuhanban megnyitották a tíz nap alatt felépült 1000 ágyas járványkórházat.
A Hvg.hu február 3-án megjelent cikkében arról írt, hogy nem engedik be Izrael területére azokat, akik az előző két hétben Kínában jártak.
A Reuters hírügynökség február 4-én azt jelentette, hogy egy belga személy, akit 2-án kimenekítettek és hazatelepített kilenc másik belga személlyel együtt Vuhanból, pozitívnak bizonyult a koronavírus szempontjából.
Li Ven-liang (kínaiul: ���文亮, hanjü pinjin átírással: Lǐ Wénliàng) kínai orvos, aki 2019. december 30-án értesítette a WeChat.com kínai közösségi hálózat chatcsoportjának orvosait körülbelül hét betegről, akik a vuhani kórházban tartózkodtak és a SARS-CoV koronavírus okozta fertőzés gyanúja lépett fel náluk. Csak arra szerette volna figyelmeztetni az egyetemi osztálytársait, hogy legyenek óvatosak. Később, miután ő maga is megfertőződött, a kialakult tüdőgyulladásban meghalt. A jelentés szerint február 7-én hajnali 2:58-kor halt meg, miután az újraélesztési kísérletek nem voltak sikeresek.
Hszi Csin-ping kínai elnök a fertőzés terjedése elleni küzdelmet gátló illegális tevékenységekkel és bűncselekményekkel szemben szólalt fel, mert az egészségügyi hatóságok intézkedéseivel szembeni ellenállás, a mentőszolgálatok tagjai elleni támadások, a hamis egészségügyi termékek gyártása és árusítása, valamint az álhírterjesztés gátolja a hatóságoknak a járvány elleni küzdelmét.
A kitörés kezdete óta a vuhani orvosok és ápolók harcolnak a kór ellen. Kína egész területétől az egészségügyi intézmények orvosi csapatokat küldtek Vuhanba, hogy segítséget nyújtsanak nekik. A kórházban dolgozó személyzetre nehezedő nyomás óriási.
Február 5-én a magyar Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), a napi tájékoztatójában azt közölte, hogy „Kínából 24329 megbetegedést jelentettek. 492 halálozás történt”. Jokohama kikötőjénél Japánban február 6-án, a „Diamond Princess” nevű óceánjárón már korábban karanténba zárt 4000, más forrás szerint 3500, illetve egy japán forrás szerint 3700 utas között, újabb tíz koronavírussal fertőzött személyt fedeztek fel, négy japán, egy tajvani, kettő amerikai, kettő kanadai és egy új-zélandi állampolgárt.
2020. február 8-án a hivatalosan bejelentett halottak száma meghaladta a 2002–2003-as SARS-járvány áldozatainak számát, amely világszerte 774 ember halálát okozta. Ugyanakkor a rendelkezésre álló további bizonyítékok és információk jelentős különbségeket mutattak ki a Covid19 kitörése és jellemzői között a SARS-járvány kitöréséhez viszonyítva.
A világ médiája 2020. február 9-ét a "leghalálosabb napnak" jelentette az új típusú koronavírus járvány-incidens kitörése óta, mivel a kínai hatóságok szerint az országban 97 ember halt meg a szervezetében azonosított vírusfertőzés következtében ezen a napon, amely az addigi legnagyobb szám volt. Ennek a napnak a végén 41 ezer fertőzött embert tartottak nyilván és további 187 ezer embert tartottak megfigyelés alatt. Kínai tudósok dokumentáltak egy szuperterjesztő személyt, egy vírusszórót (angolul: „Super-spreader“) a vuhani kórházban. A beteg legalább tíz másik személyt fertőzött meg. Arról is beszámoltak a híradások, hogy az addigi nyolc fertőzött brit beteg egyike egy szingapúri konferencián találkozott egy Vuhanból származó kínaival – majd később már Európában, egy síelés során tizenegy másik embert fertőzött meg a vírussal, mielőtt a betegek a tünetekkel visszatértek volna az Egyesült Királyságba. Hongkongban január végén egy étkezés során nyolc családtag fertőződött meg a család egyik fertőző tagjától.
Február 10-én az Egyesült Királyság területén a brit egészségügyi minisztérium a koronavírus járványt a közegészségügy "súlyos és közvetlen fenyegetéseként" minősítette. Ezt azután volt kénytelen megtenni, hogy a koronavírussal fertőzött személyek száma megkétszereződött és nyolcra nőtt.
Németországban továbbterjedt a fertőzéses járvány Bajorországban, ahol február 11-én két újabb igazolt fertőzést állapítottak meg, amivel már 16 Covid19-beteget kezelnek a tartományban.
A New Scientist 2020 februári elemzése szerint az általános járványellenes stratégia: a fertőzött emberek azonosítása, karanténba helyezése és kapcsolattartásuk nyomon követése minden feltárt fertőzés esetén. A Science modellszámítása alapján Kínában az utazási korlátozások előtt a fertőzéseknek mindössze 14%-át jelentették. A korlátozó intézkedések - utazási korlátozások, önkéntes karantén, a kontaktok figyelmeztetésének - bevezetése és a fertőzést igazoló tesztelés mennyiségének és elérhetőségének nagymértékű növelése után, az átviteli transzmissziós ráta először 0,52-re, majd 0,35-re csökkent.
A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) bejelentette, hogy az április 19-i hétvégén nem rendezik meg a Formula–1-es világbajnokság 4. futamát, a sanghaji Kínai Nagydíjat. Február 15-én Európában koronavírus-fertőzést követően elhunyt egy kínai turista Franciaországban.
A vuhani egészségügyi bizottság február 18-án bejelentette, hogy Liu Csiming, a vuhani Wuchang kórház igazgatója elhunyt a koronavírus okozta megbetegedésben.
Február 22-én Olaszországban a lombardiai Codogno városa olyan volt, mint egy szellemváros. Számos koronavírus-fertőzéses eset miatt az üzletek, éttermek, bárok és még az egyházak is bezártak. A hatóságok betiltották az összes nyilvános rendezvényt, és felkérték a polgárokat, hogy maradjanak otthon és tartózkodjanak a „társadalmi kapcsolatoktól”. Az olasz hatóságok bejelentették, hogy a híres velencei karnevállal kapcsolatos eseményeket leállítják, mivel Európában az országban elsőként a Covid19-betegségben fertőzött személyek hunytak el. Luca Zaia a velencei régió vezetője 23-án bejelentette, hogy "ma este március 1-jéig betiltják a velencei karnevált, valamint minden sporteseményt." Giuseppe Conte miniszterelnök 24-én éjjel rendkívüli, törvényerejű intézkedések alapján, két hétre vesztegzár alá helyeztette a járvány két olaszországi gócpontját. Az elsöprő gyorsasággal terjedő járványkitörés során a megerősített esetek Olaszországban két nap alatt drasztikusan megnövekedtek, ami kiváltotta a szigorú intézkedéseket. Dr. Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója szerint alapvető fontosságú, hogy méltósággal és együttérzéssel kezeljék a betegeket, a WHO szervezetei intézkedéseket hoznak a továbbterjedés megakadályozására és az egészségügyi dolgozók védelmére.
Február 25-én Ausztriában két olasz férfinél lett pozitív a koronavírus-teszt. Szintén február 25-én Horvátországban is pozitív lett a teszt egy horvát férfinél aki február 19-e és 25-e között az olaszországi Milánóban tartózkodott.
Február 26-án Görögországban és Brazíliában is megjelent a koronavírus, egy fertőzött brazil turista és egy görög nő is Észak-Olaszországban járt előtte.Még 26-án este a magyar kormány azt a döntést hozta, hogy ha valakinek 38 fokos láza van és 14 napig hasonló tünetekkel küzd, mint a fertőzött személyek azt az illetőt koronavírus gyanúval kórházba fogják szállítani.
Február 27-én a vírus megjelent Romániában is. Egy megfertőződött román férfi közvetlen kapcsolatban volt egy olyan olasz állampolgárral, aki a hónap elején utazott Romániába.Szintén ezen a napon megjelent a betegség Dániában és ÉsztországbanJapánban egy meggyógyult nőnél újra diagnosztizálták a koronavírust, ez volt az első esett amikor egy ember kétszer kapta el a Covid19-et. Miután Németországban felgyorsult a koronavírus-fertőzés terjedése és a járványügyi helyzet két nap alatt jelentősen súlyosbodott, a szövetségi kormány válságstábot alakított február 27-én.
Jens Spahn német szövetségi egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a németországi határokon átnyúló forgalomra vonatkozó intézkedéseket minden forgalmi úton fokozni kell, és elfogadásra kerülnek a súlyos események kockázatértékelésének alapelvei. Március elsején tartott tájékoztatóján Kásler Miklós elmondta, hogy Magyarországon csekély a vírus elkerülésének a lehetősége. Szájmaszk viselése akkor kötelező, ha határozott az új koronavírus gyanúja. Kijelentette, hogy egyes magyar médiumokban az a pánikkeltésre alkalmas hazugság jelent meg, hogy nem tájékoztatták kellőképpen a háziorvosokat.
Miután az iráni parlamenti képviselők között 23 koronavírussal fertőzöttet találtak, eközben az országban 77 haláleset volt, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője Ali Hamenei ajatolláh bejelentette, hogy Irán hadban áll a koronavírussal szemben, és felszólította a hadsereget, hogy segítse az egészségügyi hatóságokat a megelőzésben és a fertőzöttek ellátásában. Egy magyar állami orvos-egészségügyi felsőoktatási intézmény egyik diákja esetében koronavírus-fertőzöttséget állapítottak meg. A negyedéves gyógyszerész hallgató iráni diák nem tartotta be a budapesti Semmelweis Egyetem által kért önkéntes otthoni karantént.
Kínában légzéselégtelenség miatt megfulladt egy korábban gyógyultnak nyilvánított koronavírussal fertőzött beteg, akit enyhébb tünetek miatt kezeltek.
Kína március 12-én jelentette be, hogy „túl vannak a nehezén”, miután március elején elkezdtek stagnálni a megbetegedések. Iránban a járvány negatív hatásaként 36-an meghaltak metil-alkohol mérgezésben.
Március 18-án bejelentették, hogy a járvány miatt lefújják a május 12. és 16. közé tervezett Eurovíziós Dalfesztivált Rotterdamban. Ezen a napon rekord nagyságú szám jelent meg az Olaszországi jelentésben, mert egy nap alatt 475 beteg halt meg. Szintén ezen a napon jelentette be az NNK képviselője, Müller Cecília országos tisztifőorvos, hogy csoportos megbetegedések időszakába érkezett a járvány és az adatok szerint az egész ország területén megjelent a koronavírus, ami halállal is végződő megbetegedést okozhat. Így a fő cél az országban is a pandémia lelassítása.
Március 24-én megszületett a döntés, hogy a 2020-as nyári olimpiai játékokat egy évvel elhalasztják, így az 2021-ben kerülhet megrendezésre. Ez volt az első alkalom a modernkori olimpiák történetében, hogy békeidőben lefujjanak egy olimpiát. Egy héttel korábban, március 17-én az UEFA a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokságot halasztotta el egy évvel a járvány miatt. Ezen felül márciusra számos 2020-ban bemutatni tervezett mozifilm premierjét halasztották el határozott vagy határozatlan időtartammal, többek között a Fekete Özvegy, a Wonder Woman 1984, a Hang nélkül 2. vagy a Halálos iramban 9. bemutatója is későbbi időpontra került át az eredetileg tervezettnél. A Budapesten megrendezendő 2020-as úszó-Európa-bajnokság szintén későbbi időpontra lett elhalasztva.
A világjárvány már szinte mindegyik országba eljutott. Kína után először Olaszországban kezdett rohamosan terjedni és néhány hét alatt úgy az érintett személyek száma, mint az elhalálozások számértéke már meghaladta a kínai adatokat. Főleg Lombardia tartomány és környéke tekinthető a járvány epicentrumának. Iránban, amelyik időrendben a harmadik állam, ahol a tömegesen kezdett terjedni a vírus, április elejétől határozott csökkenő tendenciát mutat az új esetek száma.
Az AEÁ-ban New York és környéke a számértékek szerinti legfertőzöttebb térség. A nagy nyugat-európai államokban, ugyanúgy mint az AEÁ-ban, illetve Iránban és Törökországban napi több ezres új esetet regisztrálnak. A rendkívüli intézkedések viszonylag gyors bevezetésének köszönhetően az egészségügyi ellátórendszer a legtöbb helyen tartja a lépést a járvány terjedésével. A legnehezebb állapot továbbra is Olaszországban volt, ahol több kórház túlterhelődött, és más államok próbáltak meg egyénileg különféle mértékű segítséget nyújtani.
Az egészségügyi védőfelszerelések beszerzése illetve előállítása lett a prioritás világszerte. Ugyanakkor egyre több kezelési és megelőzési útmutató lát napvilágot. Több ország általánosan szorgalmazza vagy épp előírja az egészségügyi maszkok viselését is közterületen. A WHO azonban nem ajánlja azzal az indokkal, hogy a nem megfelelő használata hamis védelmet sugall.
A világ számos országában szünetel az oktatás. Legelőször a csoportos rendezvények megtartását tiltották be. Fokozatosan kerültek bevezetésre a rendkívüli állapotok, országonként eltérő szabályozással, aminek értelmében az utcára lépni is csak indokolt esetben lehetséges, tetemes büntetések terhe alatt. Határátlépési és utazási korlátozások vannak érvényben, aminek következtében számos gazdasági ágazat takaréklángon működik vagy épp szünetelteti tevékenységét (légiközlekedés, turizmus, autógyártás, stb). A "Maradj otthon" mottó alatt az utcák kiüresedtek szerte a világon, ellenben egyre több szakvélemény lát napvilágot arról, hogy a szigorú intézkedések súlyosabb kárt okozhatnak a lakosságnak, mint ha egyáltalán nem vezették volna be. Jónéhány elismert tudós pedig amellett foglal állást, hogy eltúlzott az a figyelem, ami a koronavírust követi.
Sokan a svéd modellt emlegetik, ahol csak korlátozott mértékű szigorításokat léptettek érvénybe, de nem zárták be sem az iskolákat, sem kijárási tilalmat nem vezettek be. Az idősebbekre viszont fokozott figyelmet fordítanak, s a lakosság fegyelmezettsége okán az állam így is kevésbé érintett a járványban, mint a dél- és nyugat-európai országok. A szomszédos Dániában és Norvégiában, ahol szigorúbb lakossági korlátozások vannak érvényben, a svéd adatokhoz hasonló járványérintettséggel találkozhatunk, bár e két országban lecsengőben vannak az értékek.
Ugyancsak mintaként tekintenek számos Távol-keleti ország (Japán, Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr illetve Thaiföld) példájára, ahol idejekorán sikerült megfékezniük a járványt, és nem is fejlődött ki, pedig Kína után a leghamarabb voltak érintettek.
Április közepére a számértékek szerint a nyugat-európai országok elérték a járvány tetőpontját, és fokozatosan kezdenek csökkeni az új esetek számai. Közép- illetve Kelet-Európában, ahol két-három héttel későbben kezdődött a járvány kialakulása, májusra valószínűsítik a tetőzést. Azonban Kelet-Közép-Európa államaiban jóval alacsonyabbak a lakosságszámhoz viszonyított esetszámok és elhalálozási mutatók. Számos kutató úgy gondolja, hogy az idejében életbe ültetett szigorú járványügyi intézkedések eredménye, tartva attól, hogy a gyengébben felszerelt egészségügyi intézmények nem bírják el a túl nagy terhelést. Más szakvélemények szerint a tbc védőoltásoknak évtizedekkel ezelőttől való kötelező jellege is nagymértékkel hozzájárult a fertőzés korlátozottabb elterjedésének. Hozzá kell azonban tenni, hogy a tesztelések aránya is jóval kisebb, másrészt pedig a lakosság átlagéletkora is számottevően alacsonyabb, mint a nyugat-európai országokban.
Dél-Amerikában mindenhol felszálló ágban van a járvány terjedése, bár a napi új esetek száma mindenhol néhány száz körül mozog. A legnagyobb kiterjedésű és legnépesebb államban, Brazíliában, a hónap végére napi 4000 esetszám körül látszik tetőződni a koronavírus járvány.
Április folyamán az afrikai országokban is mindenhol megjelent a vírus, bár a világszervezetnek küldött adatok viszonylag alacsonyak. Ausztráliában, ahol március végén tetőződött a járvány 497 esetszámmal, a hónap közepére szinte egészen lecsengett, s azóta napi néhány tíz új esetet és összesen 89 halálesetet regisztráltak április végéig. Hasonló a járványgörbe alakulás Új-Zélandon is, csak negyed akkora értékekkel. Számos Csendes-óceáni szigetről egyáltalán nem jelentettek koronavírus fertőzést (pl a Mikronéziai Szövetségi Államokban).
Világviszonylati összegzésben is csökkenő tendenciát mutat a járvány terjedése április második felére. Ennek következtében a kormányok egyre hangsúlyosabban kezdtek dolgozni a gazdaság újraindításának tervein és átlagban május közepétől számítják feloldani a kijárási korlátozásokat. Mindeközben továbbra is fokozott erőfeszítéssel szerelik fel az egészségügyi intézményeket járványügyi megelőző eszközökkel. A lakosság védőeszközökkel való ellátására világszerte számos vállalkozás állította át termelői tevékenységét egészségügyi maszkok, fertőtlenítő szerek és védő öltözékek gyártására.
A pandémia a visszahúzódás szakaszába ért a világ legtöbb országában. Az országok vezetői és külügyi képviselői folyamatos egyeztetéseket folytatnak a korlátozások fokozatos feloldásáról illetve a gazdaság újraélénkítéséről. A határátkelőknél lépcsőzetesen kezdik bővíteni az átkelés jogkörét, és egymás után nyitnak meg újabb és újabb kishatárátkelőket. Gyakori előírás a maszkok viselésének kötelezővé tétele nyilvános, zárt helyeken. Nagyobb létszámú csoportosulások illetve rendezvények megtartása továbbra is tiltott világszerte.
A koronavírus-láz munkanélküliséget és gazdasági válságot hozott világszerte. Tüntetési hullámok indultak el a nagyvárosokban Európában és az Egyesült Államokban, melyek összekapcsolódtak egy-egy ideológiáért illetve esélyegyenlőségért folytatott törekvésekkel. A szigorú korlátozások és kijárási tilalom enyhítése azonban vártnál borúsabb eredményeket hozott. Több európai országban (többek közt Franciaország, Spanyolország, Románia, Görögország területén), a Távol-Keleten és Ausztráliában az első hullám egy újabb, erőteljesebb szakaszba lépett augusztusra, melynek esetszámai jóval meghaladták a tavaszi időszakban mért értékeket. A fertőzés újbóli terjedésére ismét határátlépési korlátozásokat vezettek be, és rendre új osztályozási sorrendbe csoportosítják az országokat. A legtöbb határátkelőn csak hivatalos negatív vírusteszt eredménnyel lehet átlépni, melynek költsége több száz euró nagyságrendű, országonként eltérő értékben.
Több dél-amerikai, közép-ázsiai illetve közel-keleti országban egyáltalán nem sikerült visszaszorítani a vírusfertőzést, mi több folyamatos növekedést mutatnak a grafikonok. A közelgő iskolakezdéshez eddig rendkívül szigorú előírásokat tartalmazó forgatókönyveket dolgoztak ki, melyek korlátozni fogják a gyerekek mozgásterét és szociális viselkedését.
Az Európai Unióban a karanténintézkedések megfelelőek voltak arra nézve, hogy az egészségügyi rendszer időt nyerjen és felkészülhessen az új betegség kezelésére.
A 2002/2003-as SARS betegséget okozó járványhoz hasonlóan, röviddel az első nyilvánosságra került ellenőrzött esetek ismertetése után a gazdasági hatások is megjelentek. Néhány napon belül, 2020. január 17–23. között, a három nagy kínai légitársaság részvényei, az értékük körülbelül 10 százalékát veszítették el. A kínai részvényindexek január 23-án 3,5 százalékkal estek. A CNBC News portál szerint a 2020. január 22-i adatok alapján a globális utazási ipar részvényeit is közvetlenül érintette. 2020. január 24-én a Shanghai Disney bejelentette, hogy ideiglenesen bezárja kapuit a vírus kitörése miatt. A McDonald’s China ugyanazon a napon ideiglenesen bezárt minden éttermet Vuhan, Ezhou, Huanggang, Qianjiang és Xiantao városokban. A kínai hatóságok lezárták a főbb turisztikai látványosságok helyszíneit, például a Nagy Fal egyes részeit és más ismert látnivalókat Peking és Sanghaj nagyvárosaiban.
Stephen Roach a Morgan Stanley Asia elnöke február 2-án azt nyilatkozta: annak ellenére, hogy a kínai hivatalos tisztviselők agresszívebben lépnek fel a koronavírus elleni küzdelemben, mint a SARS kitörése idején, fennállhatnak problémák. Szerinte a gyenge nyitott gazdaságok esetében, amelyeknek nincs védelme, hogy ellenálljanak egy nagy sokknak, a járvány okozta hatások váratlan recesszióhoz vezethetnek.
A kőolaj-exportáló országok szervezete és a szövetségesi, köztük Oroszország februárban megvitatták, hogyan lehetne reagálni Kína nyersolaj igényének csökkenésére, mivel az a koronavírus-válsággal foglalkozik.
A kínai gazdaság növekedése a portfolio.hu szerint erősen lassulni fog. A Capital Economics az addigi 5,5%-ról 3%-ra vágta a 2020. első negyedévi éves kínai GDP-növekedési előrejelzését a koronavírus negatív hatásai miatt, az Oxford Ecomics pedig újabb prognózis rontást hajtott végre, és így 6% helyett „csak” 5,4%-os éves átlagos növekedési ütemre számít Kínában. A kínai bankok ultraibolya sugárzással vagy magas hőmérsékleten fertőtlenítik a bankjegyeket és az aprópénzt, később az adott régióban a járványhelyzet súlyosságától függően 7–14 napig tárolják, mielőtt újra forgalomba hozzák a készpénzt.
Február 24. és 26. között a koronavírus terjedésével leginkább sújtott európai ország, Olaszország részvénypiaca esett vissza legjobban, de nagyot esett a vezető görög részvényindex is.
Az MTI összefoglalója és az index.hu hírportál szerint úgy tűnik, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus terjedése a vártnál nagyobb negatív globális keresleti sokkot okoz, amit a londoni pénzügyi elemzők véleménye is alátámaszt. A pandémia által gerjesztett folyamatok éles piaci korrekciókhoz vezetnek, és sokan attól tartanak, hogy globális recesszió alakulhat ki.
A Bank of America adatai szerint 136,9 milliárd dollár készpénzt halmoztak fel március 19-ig a tőzsdei kereskedők, a folyamat vége messze került a pandémia kiterjedése miatt. Az Egyesült Államokba egyetlen hét alatt 87,6 milliárd dollár áramlott be. Fontossá vált, hogy miben van az a készpénz. Elemzők szerint biztosan globális recesszióra kell felkészülni, ennek mértékét most 1,1%-ra teszik 2020-ban. Az eurozóna az első negyedévben 15%-os visszaesést produkált.
A pandémia egyik látványos pozitív hatása a környezeti szennyezés jelentős mérséklődése.
Mivel számottevően csökkent a közúti forgalom, a városok légszennyezettsége évtizedekkel korábban mért szinteket ért el ismét. A légi forgalom világszinten való drasztikus csökkenésének köszönhetően a légkörben jól kimutathatóan visszaesett több káros légköri elem koncentrációja. Nagyobb ipari övezetek környékén, ahol egész nagyüzemek működését hozták le minimális szintre (Wuhan, Lombardia) műholdas felvételekről kimutatható a légköri szennyezettség jelentős csökkenése. Egy sokatmondó jelenség, amint Új-Delhiből ismét szabad szemmel látható a 230 km-re lévő Himalája körvonala, amire a második világháború óta nem volt példa.
Ugyanígy a folyóvizek károsanyag tartalmának is jelentős mérséklődése figyelhető meg. A turizmus drasztikus visszaesése következtében pedig számos túlterhelt környezet élővilága újból teret nyert, és egész ökoszisztémák indultak el újra a megerősödés útján.
A szórakoztató internetes források között és a bulvársajtóban számos olyan ragályos álhír terjeng, amely a megbetegedéseket illetve a cseppfertőzéssel emberről emberre terjedő, a SARS-CoV-2 vírus által fertőző Covid19 nevű világjárvány eredetét, a hivatalos és tudományos állásponttól eltérő tényezőkkel hozza összefüggésbe. Ezeknek a híreknek azonban kétséges a valóságalapja, és általában semmilyen tényszerű bizonyítékot sem találni rájuk.
Egyik leginkább elterjedt laikus összeesküvés-elmélet szerint a vírus egy vuhani orvosi laboratóriumból szabadult ki, ahol emberek kísérletezték ki biológiai fegyver gyanánt. A tudósok viszont azzal cáfolják ezt az állítást, hogy a világon csak nagyon kevés laboratórium képes a vírusok genetikai összetételét tanulmányozni, és azok is rendkívüli ellenőrzés alatt vannak.
Egy másik hasonló elmélet szerint az Amerikai Egyesült Államok hadserege csempészte be a vírust Kínába egy fedőakció révén, hogy gyengítse a nagy kereskedelmi rivális gazdasági erejét. Ennek az érvelésnek viszont ellentmond az a tény, hogy nagyszámú amerikai érdekeltségű vállalat működik Kínában, és nagyon szorosak a gazdasági összefonódások a két ország között.
Egy ettől eltérő elmélet szerint a megbetegedések az 5G mobiltelefonhálózat kiépítésének egyenes ágú következményei. A szerzők szerint a légtérben előforduló jelentős elektromágneses sugárzások illetve azok fokozása jelentősen befolyásolják az emberek egészségét. Ennek az elméletnek azonban ellentmond az a tény, hogy a világon telepített 5G hálózat jelenléte illetve e járványügyi megbetegedések nagysága illetve terjedése közt nincs kimutatott korreláció.
Számos álhír látott ugyanakkor napvilágot a megbetegedések otthoni gyógyításával kapcsolatosan illetve nagyszámú olyan fotó terjeng, amelynek készítési ideje és helyszíne jelentősen eltér a hozzá rendelt koronavírusos megbetegedésekről szóló információktól, amelyek közül a terápia nélküli betegség meleg és sós vizes gargalizálás gyógymód ajánlása, az egyik legnépszerűbb javaslat.