Cserebogárformák

Cserebogárformák
	Májusi cserebogár (Melolontha melolontha)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Család:	Ganajtúrófélék (Scarabaeidae);
Alcsalád:	Melolonthinae; MacLeay, 1819
Nemzetségek
	Ablaberini; Automoliini; Chasmatopterini; Colymbomorphini; Comophorinini; Cretomelolonthini†; Diphucephalini; Diphycerini; Diplotaxini; Euchirini; Heteronychini; Hopliini; Lichniini; Liparetrini; Macrodactylini; Maechidiini; Cserebogár-rokonúak; Oncerini; Pachydemini; Pachypodini; Pachytrichini; Phyllotocidiini; Podolasiini; Scitalini; Sericini; Sericoidini; Stethaspini; Systellopini; Tanyproctini;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Cserebogárformák témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Cserebogárformák témájú kategóriát.

A cserebogárformák (Melolonthinae) a rovarok (Insecta) osztályának és a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjának egyik alcsaládja. Az alcsaládba 28 élő és egy kihalt nemzetséget, valamint 11, nemzetségen kívüli nemet sorolunk.

Életmódjuk

Növényekkel táplálkozó, néha kártékony bogarak. Egyedfejlődésük általában több évig tart. Lárváik a földben élnek; a pete csak nedves talajban kel ki. A lárva a talajban vízszintesen és függőlegesen is vándorol:

a fiatal lárvák humuszevők,
az idősebbek polifág gyökérfogyasztók.

A lárva a gyökeret elrágja, hámozza, gödrös mélyedéseket készít. Rágásával a másodlagosan károsító kórokozóknak is utat nyit.

Az imágók jóval kevesebb tápnövényen élnek, mint a lárvák. Tápnövényük leveleit szabálytalan szélű, karéjozó rágással károsítják. Tömeges elszaporodás (gradáció) idején a tápnövényeket tarra is rághatják.

A talajban lárva vagy imágó alakban telelnek.

Rendszerezésük

Magyarországon leggyakoribb és legjelentősebb kártevő cserebogárfaj a májusi cserebogár (Melolontha melolontha).

További, ismert kártevő fajok:

Az erdei cserebogár (Melolontha hippocastani) megjelenése és életmódja is hasonlít a májusi cserebogáréhoz. Főleg az alföldi tölgyerdőkben károsít.
A kallócserebogár (Polyphylla fullo) a Kárpát-medencében homokos talajú élőhelyeken fordul elő. Fejlődési ciklusa 4 éves; mind a négyszer lárva alakban telel át. Főleg a szőlőt, a gyümölcsfák csemetéit, a tölgyeket és a napraforgót károsítja.
A keleti cserebogár (Anoxia orientalis) is homoktalajokon jellemző. Fejlődési ciklusa ugyancsak 4 éves, és mind a négyszer lárvaként telel át.
A pusztai cserebogár (Anoxia pilosa) is homoktalajokon él. Fejlődési ciklusa 3 éves; mind a háromszor lárva alakban telel át. Tápnövénye az erdeifenyő.
Az áprilisi cserebogár (vörhenyes cserebogár, Holochelus aequinoctialis) főleg a sík- és dombvidékek kötöttebb talajain él; a lárva főleg a szántóföldi növények gyökereit fogyasztja. Fejlődési ciklusa 3 éves; harmadszorra a kifejlett bogár telel át, és március-áprilisban rajzik. Az imágó nem táplálkozik.
A tavaszvégi cserebogár (Rhizotrogus aestivus) szintén a sík- és dombvidékek kötöttebb talajain él; a lárva lágyszárú növények gyökereivel táplálkozik. Fejlődési ciklusa 3 éves; harmadszorra a kifejlett bogár telel át, és májusban rajzik. Az imágó nem táplálkozik.
A közönséges sárgacserebogár (Amphimallon solstitiale) középkötött és laza talajokon fordul elő. Két év alatt fejlődik ki; mindkétszer a lárva telel át. Az imágó kártétele minimális.

Az alcsalád nemzetségbe nem sorolt nemei:

Magyarországon előforduló fajok

A lista nem feltétlenül teljes:

Melolontha (Fabricius, 1775)

Erdei cserebogár (Melolontha hippocastani) Fabricius, 1801

Májusi cserebogár (Melolontha melolontha) (Linnaeus, 1758)

Hamvas cserebogár (Melolontha pectoralis) Megerle von Mühlfeld, 1812

Források

"A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2010. augusztus 7.
Endrődi Sebő: Lemezescsápú bogarak - Lamellicornia in Magyarország Állatvilága. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1956.

Kapcsolódó szócikkek

Cserebogárpajorok azonosítása

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap