A dajkanyelv egy prototársalgás a felnőtt és a csecsemő között. Ennek során a gyermek elsajátítja a kommunikáció szabályait anélkül, hogy beszélne. A dajkanyelvre különleges szókincs jellemző, melynek szavai kulturálisan meghatározottak, illetve használatában is jelentős kulturális különbségeket találunk. Segíti a gyermek nyelvtanulását, mivel felkelti és fenntartja a gyermek figyelmét. Minősége összefügg az anya és a csecsemő temperamentumával, az anya képzettségével, életkorával, a várandóság és a szülés élményeivel is.
A dajkanyelv a kognitív tudósok körében pozitív megítélésnek örvendő univerzális jelenség, ám a nyelvelsajátítás folyamatában nem elengedhetetlen.
Kutatások igazolták, hogy a csecsemők a dajkanyelvet preferálják. Ezt többek között EEG-vizsgálatokkal is alátámasztották, ugyanis dajkanyelvi hangingerek hatására az agyi aktivitásuk nőtt, szívfrekvenciájuk emelkedett.
{{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó){{cite journal}}: Check date values in: |date= (súgó); More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)