Dajkanyelv
A dajkanyelv egy prototársalgás a felnőtt és a csecsemő között. Ennek során a gyermek elsajátítja a kommunikáció szabályait anélkül, hogy beszélne. A dajkanyelvre különleges szókincs jellemző, melynek szavai kulturálisan meghatározottak, illetve használatában is jelentős kulturális különbségeket találunk. Segíti a gyermek nyelvtanulását, mivel felkelti és fenntartja a gyermek figyelmét. Minősége összefügg az anya és a csecsemő temperamentumával, az anya képzettségével, életkorával, a várandóság és a szülés élményeivel is.
A dajkanyelv a kognitív tudósok körében pozitív megítélésnek örvendő univerzális jelenség, ám a nyelvelsajátítás folyamatában nem elengedhetetlen.
Jellemzői
- Egyszerűsített szemantikájú és grammatikájú mondatok (időnként agrammatikusak lehetnek)
- Gyakori főnévhasználat
- Éneklő hanghordozás, erőteljesebb hangsúlyozás
- Lassabb beszédtempó, hosszú szünetek
- Tiszta, tagolt kiejtés
Kutatások
Kutatások igazolták, hogy a csecsemők a dajkanyelvet preferálják. Ezt többek között EEG-vizsgálatokkal is alátámasztották, ugyanis dajkanyelvi hangingerek hatására az agyi aktivitásuk nőtt, szívfrekvenciájuk emelkedett.
Források
- Bodnár Noémi. "A dajkanyelvi attitűd vizsgálatának módszertana" (magyar nyelven).
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó) - Dave, Shruti (2018/02). "Motherese, affect, and vocabulary development: dyadic communicative interactions in infants and toddlers". Journal of Child Language (angol nyelven): 1–22. doi:10.1017/S0305000917000551. ISSN 0305-0009.
{{cite journal}}: Check date values in:|date=(súgó); More than one of|author=és|last=specified (súgó); Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - K. K. Ildikó (2008). Önzetlen dajkanyelv-ösztönös nyelvelsajátítás? A csecsemő-anya kommunikációs interakció néhány dajkanyelvi/Anyai sajátossága a magyar kultúrában.