Delta Leonis

	Delta Leonis
	A Delta Leonis baloldalt felül látható
Más jelölések	68 Leo, AG +20 1243, BD+21 2298, FK5 422, GSC 1439-2479, HD 97603, HIP 54872, HR 4357, PPM 100996, SAO 81727, STT 573, BDS 5709, CCDM 11141+2032, IDS 11088+2104, WDS 11141+2031, NSV 5143
	Megfigyelési adatok
Csillagkép	Oroszlán csillagkép
Epocha	J2000,0
Rektaszcenzió	11h 14m 06,50142s
Deklináció	20° 31′ 25,3853″
Távolság	57,71 fé,; 17,9 pc
Látszólagos fényesség	2,53
Abszolút fényesség	1,321
Színképtípusa	A4V
Változócsillag típusa	0,03m delta Sct?
	Pályaadatok
Évi parallaxis	0,05582 "
Radiális sebesség	-20,2
Sajátmozgás
rektaszcenzióban	0,14342"/év
deklinációban	-0,12988"/év
	Fizikai adatok
Tömeg	2,2 M☉
	Hőmérséklet
Felszín	8350 K
Luminozitás	24,64 L☉
Kor	600-750 millió év
	Forgási adatok
Forgási sebesség	648 000 km/h
Radiális forgási sebesség	180 km/s

A Delta Leonis (δ Leo, δ Leonis, Zosma) egy csillag az Oroszlán csillagképben. A Zosma név „csípőszorító”-t jelent az ókori görög nyelvben, utalva ezzel a csillag helyzetére az Oroszlán csípőjén.

Leírása

A Zosma közönséges fősorozatbeli csillag. A Napnál valamivel nagyobb és forróbb. Sokat tanulmányozott csillag, korát és méretét viszonylag pontosan ismerjük. A Napénál nagyobb tömege miatt élettartama rövidebb, mintegy 600 millió év múlva felfújódik és narancs- vagy vörös óriás lesz belőle, majd végül fehér törpévé alakul.

Kísérői

A delta Leonisnak az elmúlt másfél évszázad alatt három kísérőjét mérték. Mindhárom viszonylag távoli, így valószínűleg csak optikai párok.

A három közül a legfényesebb és legtávolabbi kísérőt Otto Struve mérte először, 1850-ben: látszó szögtávolsága (S) a főcsillagtól 180", pozíciószöge (PA) 346°, fényessége 8,6^m; a pár betűjelzése AB. A kísérő száma a GSC-ben 1439 1307. A USNO nyilvántartásában 2007-ig 16 mérése van: az utolsó S=204" és PA=342°. A változás a főcsillag sajátmozgásából adódik, melynek következtében a pár szögtávolsága nő, pozíciószöge csökken. A 3 ívpercnél nagyobb szögtávolság következtében kis távcsövekkel is megfigyelhető.
Burnham amerikai csillagász sok fényes csillag mellett keresett halvány társat: így fedezte fel a 12,1^m-s kísérőt 1879-ben, PA 44° felé 95,4" távolságban; a pár jelzése AC. A kísérő száma a GSC-ben 1439 1396. 2007-ben S=96,7"-et és PA=30°-ot mértek.
Andrew Daley speciális módszerrel nagyon nagy fényesség eltérésű csillagpárokat észlel. Így talált rá 1999-ben az A és C között félúton a mindössze 13,3^m fényességű D komponensre: S=46,6", PA=38°. Az AD párról azóta még egy mérés történt.

Jegyzetek

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 SIMBAD lekérdezés: Delta Leo
1 2 3 ESA 1997, The Hipparcos and Tycho Catalogues (ESA SP-1200) (Noordwijk: ESA)
↑ New Catalog of Suspected Variables
↑ F. Royer – J. Zorec – A. E. Gómez (2007. január). "Rotational velocities of A-type stars. III. Velocity distributions". Astronomy and Astrophysics (angol nyelven). 463 (2). EDP Sciences: 671–682. doi:10.1051/0004-6361:20065224. ISSN 0004-6361.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
↑ Royer, F. – Grenier, S. – Baylac, M. -O. – Gómez, A. E. – Zorec, J. (2002. szeptember). "Rotational velocities of A-type stars in the northern hemisphere. II. Measurement of v sin i". Astronomy and Astrophysics (angol nyelven). 393 (3). EDP Sciences: 897–911. doi:10.1051/0004-6361:20020943. ISSN 0004-6361.
↑ "Journal of Double Star Observations". Hozzáférés: 2011. október 30.
↑ "The Washington Double Star Catalog". 2009. december 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 2.

További információk

Jim Kaler's Stars, University of Illinois: ZOSMA (Delta Leonis)
Star Names, Their Lore and Legend, Richard Hinckley Allen, New York, Dover, various dates

Csillagászatportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[simbad-1] 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 SIMBAD lekérdezés: Delta Leo

[hip-2] 1 2 3 ESA 1997, The Hipparcos and Tycho Catalogues (ESA SP-1200) (Noordwijk: ESA)

[3] New Catalog of Suspected Variables

[0c2b03154767959eab917db9a35da11df417ba36-4] F. Royer – J. Zorec – A. E. Gómez (2007. január). "Rotational velocities of A-type stars. III. Velocity distributions". Astronomy and Astrophysics (angol nyelven). 463 (2). EDP Sciences: 671–682. doi:10.1051/0004-6361:20065224. ISSN 0004-6361.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

[24d2d3c5315277a9fe0b092b8e29d18af3714526-5] Royer, F. – Grenier, S. – Baylac, M. -O. – Gómez, A. E. – Zorec, J. (2002. szeptember). "Rotational velocities of A-type stars in the northern hemisphere. II. Measurement of v sin i". Astronomy and Astrophysics (angol nyelven). 393 (3). EDP Sciences: 897–911. doi:10.1051/0004-6361:20020943. ISSN 0004-6361.

[6] "Journal of Double Star Observations". Hozzáférés: 2011. október 30.

[7] "The Washington Double Star Catalog". 2009. december 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 2.

Delta Leonis

A Delta Leonis baloldalt felül látható

Más jelölések	68 Leo, AG +20 1243, BD+21 2298, FK5 422, GSC 1439-2479, HD 97603, HIP 54872, HR 4357, PPM 100996, SAO 81727, STT 573, BDS 5709, CCDM 11141+2032, IDS 11088+2104, WDS 11141+2031, NSV 5143
Megfigyelési adatok
Csillagkép	Oroszlán csillagkép
Epocha	J2000,0
Rektaszcenzió	11^h 14^m 06,50142^s
Deklináció	20° 31′ 25,3853″
Távolság	57,71 fé, 17,9 pc
Látszólagos fényesség	2,53
Abszolút fényesség	1,321
Színképtípusa	A4V
Változócsillag típusa	0,03^m delta Sct?
Pályaadatok
Évi parallaxis	0,05582 "
Radiális sebesség	-20,2
Sajátmozgás
rektaszcenzióban	0,14342"/év
deklinációban	-0,12988"/év
Fizikai adatok
Tömeg	2,2 M_☉
Hőmérséklet
Felszín	8350 K
Luminozitás	24,64 L_☉
Kor	600-750 millió év
Forgási adatok
Forgási sebesség	648 000 km/h
Radiális forgási sebesség $v_{\mathrm {e} }\cdot \sin i$	180 km/s