Dimetil-higany

Dimetil-higany
IUPAC-névdimetil-higany
Más nevekdimetilhigany
Kémiai azonosítók
CAS-szám593-74-8
PubChem11645
ChemSpider11155
EINECS-szám209-805-3
MeSHDimethyl+mercury
ChEBI30786
RTECS számOW3010000
SMILES
C[Hg]C
InChI
1S/2CH3.Hg/h2*1H3;
InChIKeyATZBPOVXVPIOMR-UHFFFAOYSA-N
Beilstein3600205
Gmelin25889
UNIIC60TQU15XY
UN-szám3383
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC2H6Hg
Moláris tömeg230,66 g/mol
Megjelenésszíntelen folyadék
Sűrűség2,96 g/ml
Olvadáspont−43 °C
Forráspont87–97 °C
Oldhatóság (vízben)oldhatatlan
Gőznyomás66 mbar (20 °C)
Veszélyek
EU osztályozásNagyon mérgező (T+)
Veszélyes a környezetre (N)
R mondatokR26/27/28, R33, R50/53
S mondatok(S1/2), S13, S28, S36, S45, S60, S61
Lobbanáspont5 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A dimetil-higany (CH3−Hg−CH3) szerves higanyvegyület. Színtelen folyadék, az egyik ismert legerősebb idegméreg. Kissé édes illatúként jellemzik, de szagának megérzéséhez olyan mennyiségű gőzt kellene belélegezni, hogy az rendkívül veszélyes lenne.

Előállítása, szerkezete, reakciói

Egyike a legelsőként felismert higanyorganikus komplexnek, ami jelentős stabilitását jelzi. Nátriumamalgám és metil-halogenidek reakciójában keletkezek:

Hg + 2 Na + 2 CH3I → (CH3)2Hg + 2 NaI

Előállítható higany(II)-klorid metil-lítiummal történő alkilezésével is.

HgCl2 + 2 LiCH3 → (CH3)2Hg + 2 LiCl

Molekulájának alakja lineáris, benne a Hg−C kötés hossza 208,3 pm.

Reakciói

Legfeltűnőbb sajátossága a vízzel szembeni stabilitása: a hasonló kadmium- és cinkorganikus vegyületek gyorsan hidrolizálnak. A különbség mutatja a Hg(II) oxigén ligandumokkal szembeni kis affinitását. Higany(II)-kloriddal reagálva vegyes klór-metil vegyületet alkot:

(CH3)2Hg + HgCl2 → 2 CH3HgCl

A dimetil-higannyal ellentétben – mely illékony folyadék – a CH3HgCl kristályos anyag.

Felhasználása

A dimetil-higanynak – veszélyei miatt – szinte semmilyen alkalmazása nem ismert. A toxikológiában toxinreferensként alkalmazzák. A higany kimutatásához NMR-készülékek kalibrálására is használják, de előnyben részesítik a kevésbé mérgező higany-sókat.

Veszélyei

A dimetil-higany rendkívül veszélyes anyag. Már 0,1 ml mennyiségben felszívódva is halálos lehet. A veszélyt tovább fokozza a folyadék nagy gőznyomása.

A dimetil-higany gyorsan (másodpercek alatt) átjut a latexen, PVC-n, butilgumin és neoprénen, és a bőrön keresztül felszívódik. Emiatt a laboratóriumokban általában használt kesztyűk nem nyújtanak megfelelő védelmet. A dimetil-higannyal csak rendkívül ellenálló laminált, és az alá vett neoprén vagy más erős igénybevételre alkalmas anyagból készült kesztyűt viselve lehet dolgozni. Ezen kívül hosszított védőálarc és elszívófülke használata is szükséges.

A dimetil-higany könnyen átjut a vér-agy gáton, valószínűleg a ciszteinnel való komplexképződése révén. A szervezetből csak lassan ürül ki, tehát bioakkumulációra hajlamos. A higanymérgezés tünetei hónapokig lappanghatnak, így mire észlelhetővé válnak, előfordulhat, hogy már nem lehet hatásosan kezelni.

A dimetil-higany toxicitását kiemelte a Dartmouth College szervetlen kémikusának, Karen Wetterhahnnak 1997-ben bekövetkezett halála, mely hónapokkal azután történt, hogy a vegyület egy cseppje rákerült latexkesztyűs kezére.


Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dimethylmercury című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások

  1. 1 2 3 4 5 A dimetil-higany vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 02. 03. (JavaScript szükséges) (angolul)
  2. ↑ Holleman, A. F.; Wiberg, E. "Inorganic Chemistry" Academic Press: San Diego, 2001. ISBN 0-12-352651-5.
  3. ↑ Chris Singer (1998. március 10.). "199Hg Standards". Hozzáférés: 2009. május 3.
  4. ↑ Roy Hoffman (2007. február 21.). "Mercury NMR". Hozzáférés: 2009. május 3.
  5. 1 2 3 Hazard Information Bulletin - Dimethylmercury. OSHA Safety and Health Information Bulletins (SHIBs), 1997-1998
  6. ↑ Simon Cotton, Dimethylmercury and mercury poisoning. The Karen Wetterhahn story. Molecule of the Month.

További információk