A nemmel kapcsolatban a rendszerező szakemberek nem egységesek, több fajt ide sorolnak, amit egyesek más nemekhez tartozónak tartanak. Több olyan faj is van, amit csak alfajként írnak le. A legkevesebb 2 fajt sorolnak ide, a legtöbbet, pedig nyolcat.
A legnagyobb albatroszok tartoznak ebbe a nembe, ezzel a legnagyobb szárnyfesztávolságú madarakat is ide sorolják.
1996-ig ebbe a madárnembe sorolták a Thalassarche- és a Phoebetria-fajokat is. Maga a Diomedea albatrosznem is két fajkomplexumot, azaz a vándoralbatroszt és az amszterdam-szigeti albatroszt, foglal össze. E különleges biológiai rendszertan miatt a nemen belüli rendszerezés és a fajok számának valódi megismerése igen nehézkés, hiszen külső vizsgálat alapján az albatroszok nem, vagy alig különböztethetők meg egymástól, azonban nem képesek szaporodni egymással, és a genetikai összehasonlításuk szerint külön fajoknak tekintendők. A legújabb kutatások azonban 6-7 recens fajra utalnak.
amszterdam-szigeti albatrosz(Diomedea amsterdamensis)Roux, Jouventin, Mougin, Stahl & Weimerskirch 1983 - ezt a madarat, csak 1983-ban írták le, akkor pedig vándoralbatrosz egyik alfajának tekintették; azonban az új genetikai vizsgálatok szerint ez a madár kiérdemli az önálló faji státuszt.
Fosszilis fajok és egyéb kövületek
Az eddigi legősibb felfedezett Diomedea-kövületek a középső miocén korszakból származnak, és körülbelül 15-12 millió évesek. Ekkortájt pedig a Diomedea és a Phoebastria madárnemek már különváltak.
Diomedea milleri (Round Mountain Silt középső miocén; Sharktooth Hill és talán Astoria középső miocén; Oregon, USA)
A kövületek alapján legalább 4 pliocén kori fajuk létezett; ezeket az észak-karolinai Lee Creek Mine-nál fedezték fel és azonosak lehetnek a fentebb felsoroltakkal. E maradványok Diomedeaként való kezelése, talán erőltetett, mivel felfedezésükkor a Diomedea nemet még nem osztották fel. Főleg a déli félgömbön talált maradványok nem tekinthetők ide.
↑"Gibson's Albatross". Species Profile and Threats Database. Dept of Sustainability, Environment, Water, Population and Communities, Australia. 2012. Hozzáférés: 2012. november 27.
↑Christidis, Les; & Boles, Walter E. (2006). Systematics and Taxonomy of Australian Birds. Melbourne: CSIRO Publishing. 84–87.o. ISBN9780643065116.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
↑"Diomedea gibsoni". BirdLife data zone: Species factsheet. BirdLife International. 2012. Hozzáférés: 2012. november 29.
↑Penhallurick, John & Wink, Michael (2004). "Analysis of the taxonomy and nomenclature of the Procellariformes based on complete nucleotide sequences of the mitochondrial cytochrome b gene". EMU. 104 (2): 125. doi:10.1071/MU01060.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
↑Rheindt, F. E. & Austin, J. (2005). "Major analytical and conceptual shortcomings in a recent taxonomic revision of the Procellariiformes – A reply to Penhallurick and Wink (2004)". EMU. 105 (2): 181. doi:10.1071/MU04039.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Great albatross című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Brooke, Michael (2004): Albatrosses and Petrels Across the World. Oxford University Press, Oxford, New York. ISBN0-19-850125-0
Tickell, W. L. N. (2000): Albatrosses. Pica Press, Sussex. ISBN1-873403-94-1
Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 132.