Mexikóiszágó

Mexikóiszágó
	Hím példány
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Cikászok (Cycadophyta);
Osztály:	Cikászok (Cycadopsida);
Rend:	Cikászok (Cycadales);
Alrend:	Zamiineae;
Család:	Bunkóspálmafélék (Zamiaceae);
Alcsalád:	Encephalartoideae;
Nemzetség-; csoport:	Diooeae;
Nemzetség:	Dioon; Lindl.
Faj:	D. edule;
Tudományos név
	Dioon edule; Lindl. (1843)
Szinonimák
Szinonimák
	a Dioon edule var. angustifolium szinonimái: Dioon angustifolium Miq., Tijdschr. Wis.- Natuurk. Wetensch. Eerste Kl. Kon. Ned. Inst. Wetensch. 1: 37 (1848) - Basionym; Dioon edule f. angustifolium (Miq.) Miq., Prodr. Syst. Cycad.: 10, 22 (1861) - Homotypic; Dioon edule subsp. angustifolium (Miq.) A.E.Murray, Kalmia 13: 5 (1983); a Dioon edule var. edule szinonimái: Zamia maelenii Miq., Linnaea 18: 97 (1844) - Heterotypic; Platyzamia rigida Zucc., Abh. Math.-Phys. Cl. Königl. Bayer. Akad. Wiss. 4(2): 23 (1845); Dioon imbricatum Miq., Tijdschr. Wis.- Natuurk. Wetensch. Eerste Kl. Kon. Ned. Inst. Wetensch. 1: 36 (1848); Dioon aculeatum Lem., Ill. Hort. 2(Misc.): 92 (1855); Dioon edule f. imbricatum (Miq.) Miq., Prodr. Syst. Cycad.: 10, 22 (1861); Dioon strobilaceum Lem., Ill. Hort. 10(Misc.): 4 (1863); Dioon edule var. imbricatum (Miq.) Miq., Arch. Neerl. Sci. Exact. Nat. 3(5): 427 (1868); Macrozamia littoralis Liebm. ex Dyer in W.B.Hemsley, Biol. Cent.-Amer., Bot. 3: 191 (1884); Macrozamia pectinata Liebm. ex Dyer in W.B.Hemsley, Biol. Cent.-Amer., Bot. 3: 191 (1884); Dioon edule var. lanuginosum (J.Schust.) Wittm., Gartenflora 48: 153 (1899); Dioon edule f. lanuginosum J.Schust. in H.G.A.Engler (ed.), Pflanzenr., IV, 1: 127 (1932); Zamia rigida Karw. ex J.Schust. in H.G.A.Engler (ed.), Pflanzenr., IV, 1: 125 (1932), pro syn.;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Mexikóiszágó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikóiszágó témájú médiaállományokat és Mexikóiszágó témájú kategóriát.

A mexikóiszágó (Dioon edule) a cikászok (Cycadopsida) osztályának cikászok (Cycadales) rendjébe, ezen belül a bunkóspálmafélék (Zamiaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Közép-Amerika, főleg Mexikó fagymentes területein honos.

Változatai

Dioon edule var. angustifolium (Miq.) Miq., Arch. Neerl. Sci. Exact. Nat. 3(5): 427 (1868)
Dioon edule var. edule

Megjelenése, felépítése

Rövid és vastag, felálló törzse nem éri el a 2 métert, gyakran csaknem hiányzik. Felületén hosszan kihegyezett pikkelyek borítják.

Levele szárnyalt, 1-1,8 méter hosszú; a legfiatalabb levelek levélkéi a levélgerinc felett összehajtottak. Az idősebb levélkék 5-6 milliméter szélesek. Merevek, a csúcsuk szúrós, a levélnyél oldalt nem tövises. A levélkék válla alig keskenyebbek, mint a közepe; középerük nincs. Az ugyancsak termesztett bunkóspálmaféléktől (Zamiaceae)eltérően a levélkék alapja nem keskenyül el.

A szaporítószervek masszív tobozokban ülnek a levélüstök közepén. A tobozpikkelyek csúcsa felfelé görbül. A hímivarúak számos pollenzsákot hordoznak az alsó oldalukon, a nőivarúakon 2-2 befelé forduló magkezdemény helyezkedik el. A csonthéjas terméshez hasonló tojás alakú, sárga, mintegy 10-20 milliméter hosszú magvak csak éretten válnak láthatóvá, amikor a narancsvörös toboz széthullik.