Diploma

A diploma felsőfokú végzettséget, szakmai képesítést, esetleg tudományos fokozatot igazoló okirat, oklevél. Gyakran díszes kivitelű.

A szó eredete

A diploma az ókori görögöknél és rómaiaknál két bronztáblából álló hivatalos iratot jelentett. Ilyet kaptak például a leszerelt katonák; a diploma igazolta a szolgálati helyeket és az illető (és gyermekei) római polgári státusát. A két táblát zsinórral kötötték össze és pecséttel látták el. Ha a pecsét megsérült, a diploma érvényét vesztette.

A történelemtudományban a diploma nagy jelentőségű okiratok fejedelmi/uralkodói oklevelet is jelenthet. A magyar történelemben ilyen az októberi diploma.

A felsőoktatásban szerezhető diploma

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Magyarországon az állam határozza meg és ismeri el a kiadható fokozatokat törvénnyel és rendeletekkel képviselőin (a kormányon és a felsőoktatásért felelős minisztériumon) keresztül, így az alapfokozatot (bachelor degree) is. A fokozatot (tanúsító oklevelet = diplomát) államilag elismert felsőoktatási intézmények adhatják ki, amelyek akkreditációs eljárást és állami elismerést követően működési engedély birtokában szerzik meg erre a jogosultságot. A fokozathoz vezető képzési programok keretét a felsőoktatásért felelős miniszter által közzétett hivatalos miniszteri közleményben foglalt képzési és kimeneti követelmények (standardok) adják.

Alapképzés, BSc/ BA alapdiploma

Bővebben: BSc

A BSc (Bachelor of Science) egy, a világ számos országában ismert, az angolszász országokban hagyományosnak számító, egyetemi szintű diploma, illetve a hozzá tartozó oktatási forma elnevezése. Az oktatási formát alapképzésnek, a megszerezhető diplomát BSc-diplomának vagy alapdiplomának is nevezik. A BSc-diploma további előnyének tartják az egységes munkaerőpiacra való könnyebb belépést is. A BSc diploma agrár, informatikai, műszaki, katonai, orvosi, sporttudományi, természettudományi képzési területeken szerezhető.

A BA (Bachelor of Arts) diploma bölcsészettudományi, gazdaságtudományi, jogi és igazgatási, művészeti, pedagógusi, társadalomtudományi képzési területeken szerezhető.

Az európai képesítési keretrendszer (EKKR)

Az EKKR a különböző országok képesítési keretrendszereinek egymással történő megfeleltethetőségére szolgál. Az egyes intézményekben szerzett képesítések összehasonlítását teszi lehetővé. Az 1-es szint a legalacsonyabb szintű képesítés, a 8-as szint a legmagasabb szintű képesítés. Az alapdiploma a rendszerben a 6. szintet, a mesterdiploma a 7. szintet, míg a PhD fokozat a 8. szintet jelöli. Az 5. szintű képesítés még nem jelent a magyarországival azonos szintű egyetemi diplomát, mégis több országban elterjedt, hogy ezen oklevelek esetében is használják a "diploma" kifejezést. Az Egyesült Királyságban a "Diploma of Higher Education" (DipHE) már két éves képzést követően megkapható. Az ehhez hasonló képzéseket Magyarországon felsőoktatási szakképzésnek nevezik.

A diploma minősítése

A diploma minősítése a jegyek alapján történik, amely meghatározása intézményenként és karonként eltérő módon meghatározott. A diploma értékelése jellemzően záró- vagy államvizsgára kapott érdemjegy, a szak- vagy diplomadolgozat, esetleg portfólió bírálatának és védésének értékelései, valamint a szakmai gyakorlat(ok) és szigorlat(ok) jegyeinek átlagából számítódik például az alábbi módon:

• kiváló minősítésű diploma 4,81 – 5,00
• jeles minősítésű diploma: 4,51 – 4,80
• jó minősítésű diploma: 3,51 – 4,50
• közepes minősítésű diploma: 2,51 – 3,50
• elégséges minősítésű diploma: 2,00 – 2,50

Háromfokozatú minősítést alkalmaznak például a jogász és doktori fokozatokat igazoló oklevelek esetében:

• summa cum laude 4,51 – 5,00
• cum laude 3,51 – 4,50
• rite 2,00 – 3,50

A kiváló (jellemzően ötös) átlagot elérő hallgató az intézmény szabályai alapján kitüntetéses diplomában is részesülhet.

A munkaerőpiaci trend

A munkaerőpiacon a munkáltatók elvárásait illetően folyamatosan változnak a trendek, a megszerzett oklevelekről sok esetben átkerül a figyelem a jelöltek készségeire, attitűdjére és képességeikre. Mára sok munkáltató a diplomát úgymond csak egy "papírnak" tekinti, ami nem feltétlenül jelenti a jelölt adott munkakörre való alkalmasságát. A felmérések szerint az elmúlt években a diplomát elváró hirdetések arányának folyamatos csökkenése tapasztalható. 2020-ban az összes hirdetés még 34 százalék-a tartalmazott felsőfokú végzettségre vonatkozó kritériumot, ez 2021-ben 26 százalékra, majd 2022-ben 25,5 százalékra csökkent. 2023-ban is folytatódott ez a tendencia, amikor a hirdetések már csak 21,5 százalék-a vonatkozott kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóknak. A munkaerőpiacon azonban továbbra is vannak olyan munkakörök, amelyek betöltésének előfeltétele a meghatározott szakon szerzett diploma, vagy oklevél megléte. Példa erre az, hogy orvosként kizárólag orvosi diplomával végzettek dolgozhatnak.

Az Európai Uniónak célkitűzésében az szerepelt, hogy a diplomások aránya 2020-ra 40%-ra növekedjen. Ezt követően az EU tagállamai azt tűzték ki célul, hogy 2030-ra a 25-34 évesek legalább 45%-ának felsőfokú végzettséget kell szereznie. A felsőoktatás tömegesedése értelemszerűen magával hozza a diplomák tömegesedését is. Ez azonban egyúttal azzal is jár, hogy a korábban legfeljebb középfokú végzettséget igénylő munkaköröket is diplomásokkal töltik be, amely az oklevelek értékének csökkenéséhez vezet, figyelemmel azon tényre, hogy a munkavállalók a munkakörüknek megfelelő feladatokat végeznek és annak megfelelő bérezésben részesülnek. Előfordulhat ezen okból, hogy egy nagyvállalat, vagy hivatal felsővezetője, középvezetője, alsószintű vezetője és ügyintézői beosztásban foglalkoztatott beosztottja azonos felsőfokú oklevéllel rendelkezik, a kereseti adataikban azonban többszörös különbségek mutatkoznak. A diplomások népességen belüli aránya és kereseti előnyük között negatív korreláció van (–0,5186), amely azt jelenti, hogy minél több a diplomás, annál alacsonyabb a kereseti előnyük a középfokú végzettségűekhez képest. Azon kérdés tekintetében, hogy létezik-e diplomás túlképzés, illetve hogy Magyarországon elegendő diplomást képeznek-e, vagy hogy hol van a képzésben résztvevő hallgatók számának és oklevelet szerzettek mennyiségi határa, a szakemberek körében megosztott vélemények vannak. Ezen pontban az egyes szakok között is szükséges különbségeket tenni. A legtöbb felmérés azt mutatja, hogy a munkanélküliek aránya a diplomások körében alacsonyabb, mint más végzettségűek körében, azonban arra vonatkozóan a legtöbbször nem térnek ki, hogy a foglalkoztatottak hány százaléka végez végzettségének megfelelő feladatokat, illetve dolgozik ilyen munkakörben.

Egy 2015-ben készült angol jelentés szerint jelentős számban olyan munkakörben helyezkedtek el a diplomások, ahol nem szükséges az oklevél és végzettségük megléte. Egy másik, 2019-ben megjelent hír szerint a briteknél a diplomások 31%-a túlképzett ahhoz a munkához képest, amelyet végeznek. Akik még 1992 előtt végeztek, azoknál az arány még csak 22% volt, de a 2007 után végzettekre vonatkozóan már 34%-ra nőtt.

A diplomások arányának változása

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett a diplomával és felsőfokú oklevéllel rendelkezők száma és aránya. A tendencia a világ szinte valamennyi országára jellemző. A folyamat eredményeképpen a felsőoktatásban változások történtek, a felsőoktatási intézmények száma és struktúrája tekintetében is jelentős változásokra került sor. 1990-ben Magyarországon 46767 fő jelentkezett valamely egyetem vagy főiskola nappali képzésére és 16818 fő került felvételre (36%), addig 2022. évben a 71695 fő jelentkezőnek a 74,4%-a felvételt nyert, ami 53361 fő hallgatót jelentett. 2023-ban 83190 fő jelentkezett nappali képzésre, közülük 62387 főt vettek fel, amely 75%-nak felelt meg. 2024-ben ez a tendencia tovább folytatódott, a felsőoktatási jelentkezések száma elérte a 87500 főt, amelyből mintegy 65600 hallgató kezdhette meg tanulmányait, ami közel 75%-os felvételi arányt jelent.

2021-ben Magyarországon a 15–74 évesek 24,6%-ának felsőfokú volt a legmagasabb iskolai végzettsége. Ez az arány 32,9% volt a 25–34 éves korcsoportnál. 2000 óta a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya egyetlen megszakítással (2015–2017), de folyamatosan növekedett. Az ország régiói közül Budapesten a 15–74 (47,8%) és a 25–34 éves korcsoportban (61,1%) a legnagyobb a felsőfokú végzettségűek aránya. 2024-es frissített adatok alapján a diplomások aránya a 25-34 éves korosztályban már meghaladta a 35%-ot országosan, míg Budapesten ez az arány 63% fölé emelkedett. Az 1000 fősnél nagyobb településeken a diplomások aránya Telki (Pest) településen 62,2% volt, míg a másik végpontban Tiszabő (JNSz) település áll, ahol mindössze 0,7%. 2024-ben egyes budai kerületekben ez az arány már a 65%-ot is megközelítette, ami jelzi a főváros és a vidéki területek között továbbra is fennálló jelentős különbségeket.

Magyarországon az egyetemi, főiskolai stb. oklevéllel rendelkező népesség megoszlása százalékában a 30–34 éves korcsoportnál: 1920-ban: 2,1%, 1941-ben: 1,5%, 1949-ben: 2,1%, 1960-ban: 3,7%, 1970-ben: 5,4%, 1980-ban: 10,7%, 1990-ben: 13,2%, 2001-ben: 15,3%, 2011-ben: 28%, 2022-ben: 32,5%.

2020-ra vonatkozó adatok szerint Magyarországon 30,7 százalék volt a 25 és 34 év közötti korosztályban a diplomások aránya. Az EU-átlag ekkor 40,5 százalék volt. A legfrissebb 2024-es adatok alapján ez az arány Magyarországon 35,2%-ra nőtt, míg az EU átlag elérte a 42,7%-ot. A növekedés ellenére Magyarország továbbra is elmarad az EU átlagától, bár a különbség csökkenő tendenciát mutat.

Magyarországon 2010-ben a 20-24 éves korosztály 69 százaléka lépett be felsőoktatásba és akkor úgy számoltak, hogy ezen hallgatók fele szerez a későbbiekben oklevelet. 2024-re ez az arány már 75% fölé emelkedett, és a diplomaszerzési ráta is javult, elérve a 65%-ot. Az 1990-es évek óta problémaként jelentkezik az, hogy az állami forrásokból (vagy a hallgatók által fizetett költségtérítésekből) gazdálkodó felsőoktatási intézmények a hallgatói létszám után kapott finanszírozás végett a hallgatói létszám fenntartásában érdekeltek, így a gyengébb teljesítménnyel rendelkező hallgatókat is benntartják a rendszerben, akik végzésüket követően megkapják az oklevelüket. Sokáig egyfajta "szűrőként" volt jelen a diplomák kiadásának az előírt nyelvvizsga meglétének feltétele, de a Covid járványra való hivatkozással a kormányzat 2020-ban és 2021-ben is nyelvvizsga-amnesztiát vezetett be, aminek következtében csaknem 140 ezren kapták meg a diplomájukat nyelvvizsgamentességgel. 2022 december 7-én szavazta meg az Országgyűlés a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga-követelmény végleges megszüntetését. A felsőoktatási törvény módosítása értelmében a diploma kiadásának megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga lett. Ennek hatására 2023-ban és 2024-ben további jelentős számú diplomát adtak ki, amelyet korábban a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudtak átvenni a végzettek.

2025-ben 87 ezer állami ösztöndíjas helyet irányoztak elő. 2007-ben Magyarországon 97 613 volt az élveszületések száma, így hozzávetőleg ennyien vannak a 18 évesek. Ezek alapján - amennyiben csak ezen két adatot vesszük figyelembe, akkor - az adott korosztály közel 90%-ának helye van a felsőoktatásban, nem számítva a költségtérítéses helyek számát. Ez a magas arány nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít, és kérdéseket vet fel a felsőoktatás minőségével és a kibocsátott diplomák értékével kapcsolatban.

Egy 2019-ben végzett felmérés szerint az Amerikai Egyesült Államok 50 legnépesebb városa közül Seattle (63%), San Francisco (58%), Washington DC (57%) rendelkezett a legmagasabb, legalább alapdiplomával rendelkező lakossággal a 25 évnél idősebb korúak körében, míg Detroit (15%), Fresno (21%), Milwaukee (24%) a legalacsonyabb számokkal rendelkezett. 2024-es frissített adatok szerint Seattle továbbra is vezeti a listát, immár 65%-os aránnyal, míg San Francisco és Washington DC is tovább növelte a diplomások arányát (60%, illetve 59%). Az Egyesült Államokban a főiskolát, egyetemet végzettek aránya 1960-ban: 7,7%, 1980-ban: 16,2%, 1990-ben: 21,3%, 2000-ben: 25,6%, 2010-ben: 29,9%, 2020-ban: 37,5%, 2021-ben: 37,9%, 2022-ben: 37,7%, 2023-ban: 38,2%, 2024-ben pedig már megközelítette a 39%-ot. A koronavírus-járvány átmeneti megtorpanást okozott a diplomaszerzési rátákban, azonban 2023-tól ismét növekedési pályára állt ez a mutató az Egyesült Államokban és világszerte egyaránt.

Források

• Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 630. o. ISBN 963-85773-2-0  

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

• Okirat