Dobrota

Dobrota (Доброта)
Közigazgatás
Ország Montenegró
Körzethívószám032
Népesség
Teljes népesség8169 fő (2003)
Földrajzi adatok
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 27′ 15″, k. h. 18° 46′ 06″42.454167°N 18.768333°EKoordináták: é. sz. 42° 27′ 15″, k. h. 18° 46′ 06″42.454167°N 18.768333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobrota témájú médiaállományokat.

Dobrota (Saját nyelvén: Доброта) község Montenegróban. Területe km². Lakosainak száma 8169 fő (2003).

Történelem

Dobrota, Rudolf von Alt festménye, 1841
Szent Eustace-templom Dobrotában

Dobrota először 1260-ban szerepel a kotori levéltárban, Dabrathum néven, majd Dobrotha néven, amelyből a mai neve származik. A város a 17. és 19. században élte reneszánszát, amikor a legtöbb hajó az öbölben itt volt. Njegoš a város római katolikusait szerbeknek tekintette, és nekik írta a „Szerb köszönetet mond a szerbeknek” című verset.

A francia uralommal elégedetlen kotori-öbölbeli lakosok csatlakoztak a belső területeken élő testvéreikhez, akiket Petar I Petrović-Njegoš, Montenegró herceg-püspöke és a királyi haditengerészet vezetett, és sikeresen legyőzték a francia megszállókat. A győzelem után 1814-ben Dobrotában szervezték meg a Központi Bizottságot, amely a herceg-püspökséggel közösen kormányozta a Kotori-öblöt. Ez mindössze hat hónapig tartott, mivel az öböl még ugyanabban az évben a bécsi kongresszuson az Osztrák Császárság fennhatósága alá került, a lakosok akaratával ellentétben.

Népesség

2003
8 169

Jegyzetek

  1. ↑ Djukanovic, Bojka (2023). Historical Dictionary of Montenegro. Bloomsbury Publishing. 182. o. ISBN 9798765174500.
  2. ↑ Stevenson, Francis Seymour (1971. május 1.). A History of Montenegro. Arno Press. 176. o. ISBN 9780405027758.
  3. ↑ Holbach, Maude (1910). Dalmatia: The Land where East Meets West. John Lane Company. 171. o.

További információk