| Óriásbogárformák | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Különféle óriásbogárformák | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Nemzetségek | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Óriásbogárformák témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásbogárformák témájú kategóriát.
|
Az óriásbogárformák (Dynastinae) a bogarak (Coleoptera) rendjének, a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjának egyik alcsaládja. Sok ide tartozó faj jellegzetes szarvszerű kinövéseket visel, különösen a hímek. Ebbe az alcsaládba tartozik a Föld egyik legnagyobb rovara, az akár 170 mm-t is elérő herkulesbogár (Dynastes hercules), és az egyik legnagyobb tömegű bogár, a Megasoma actaeon.
Az alcsalád képviselői Antarktika kivételével minden kontinensen megtalálhatók. A mintegy 1500 leírt fajt mintegy 225 nembe sorolják. Legnagyobb fajszámban Dél-Amerika és Afrika trópusi területein élnek. Legkevesebb (65) fajuk a Palearktikumban él. Európában 13, Magyarországon 2 fajuk található meg.
Közepes vagy nagy, néha óriás (10–170 mm) méretű, zömök testű bogarak. Gyakran jelentős ivari dimorfizmust figyelhetünk meg náluk: a nagyobb termetű hímek fejükön és/vagy előtorukon szarvszerű kinövéseket viselhetnek, a nőstényeknél ezen nyúlványok legtöbbször hiányoznak. Testük erősen szklerotizált, vörösesbarna, barna vagy fekete színezetű, néha (Chalcosoma) fémfényű. Fejük kicsi. A csápok tövét a fejpajzs oldalszegélye eltakarja, így az felülről nem látható. Rágóik lemezszerűek, felülnézetben általában jól láthatóak. Csápjuk 9 vagy 10 ízű, 3 ízű legyezővel. Szárnyfedőjük erősen domború, a potrohot végig befedi. Hártyás szárnyaik jól fejlettek. Lábaik (különösen az elülső pár) viszonylag hosszúak, bár a talajban fejlődő fajoknak rövid, erős ásólábaik vannak.
A felsorolás nem tartalmazza az összes ismert taxont.