A dzikr vagy dhikr (arab: ذِكْر) az iszlámban Isten (Allah) tulajdonságainak vagy vele kapcsolatos kifejezések (pl. dicsőség Allahnak) ismétlése, kimondva vagy gondolatban. Az iszlám kultúrában gyakran úgy tekintik, mint egy meditációs gyakorlatot, amelyben Isten jelenlétét tudatosítja az egyén. A legmagasabb szintre a szúfi rítusokban fejlődött. Aki a dzikr-et gyakorolja, azt dzákir vagy dhákir-nak hívják.
A következőket foglalja magába:
- Isten nevének a kiejtése
- Isten jelenlétének tudatosítása
- Isten nevének a folyamatos ismétlése általi elmerülés a végső valóságában.
| Iszlám |
|---|
 |
|
A vallás alapjai
|
|
Az iszlám története
|
|
Irányzatok és mozgalmak
|
|
Szervezetek, egyházak, vallások
|
|
Fontosabb személyek
|
|
Iszlám kultúra
|
|
Kapcsolódó fogalmak, nevek
|
|
Összehasonlítása
más világvallásokkal |
A dzikr végezhető némán vagy hangosan, egyedül vagy csoportosan, esetleg segédeszközök alkalmazásával (rózsafüzér, tánc, zene, légzési gyakorlatok).