Vedlő állatok
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kambrium – jelenkor | ||||||||||||||
 Egy százlábú, amely más ízeltábúakkal együtt a vedlőállatok közé tartozik | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Törzsek | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vedlő állatok témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vedlő állatok témájú kategóriát.
|
A vedlő állatok (vedlőállatok, Ecdysozoa) az ősszájúak (Protostomia) legnagyobb fajszámú taxonja (főtörzse). Ide tartoznak az ízeltlábúak (csáprágósok, soklábúak, rákok és rovarok), a fonálférgek, és néhány kisebb állattörzs.
A főtörzsbe sorolt fajok közös fő, névadó jellegzetessége, hogy a testüket, illetve valamennyi ektodermális eredetű hámmal bélelt szervüket (pl. elő- és utóbél, tracheacsövek belseje a szárazföldi ízeltlábúaknál) kitintartalmú kutikularéteg borítja, amelyet bizonyos időközönként hormonálisan szabályozott módon levedlenek.
Jóllehet morfológiai (alaktani) bélyegek alapján az Ecdysozoa főtörzsbe sorolt állatcsoportok összevonását már 1897-ben javasolta Perrier,1920-ban pedig Seurat, a taxont először Aguinaldo és munkatársai (1997) írták le az RNS 18S génjei alapján. Ezt kezdetben csupán a biológusok egy szűk kisebbsége fogadta el. Néhányan a hagyományos taxonómiai módszerek mellett érveltek, mások, például Blair és munkatársai, a molekuláris technikákkal nyert adatok értelmezését vitatták. Sokan továbbra is kiálltak a hagyományos nézet mellett, miszerint a valódi szelvényezettséget mutató ízeltlábúakat és közeli rokonaikat (Panarthropoda) a szintén szelvényezett gyűrűsférgekkel (Annelida) közös, Articulata nevű csoportba kell besorolni. Problémaként merült fel, hogy a testet borító kutikularéteg más csoportokra, például a gyűrűsférgekre (Annelida) és a puhatestűekre (Mollusca) is jellemző, valamint hogy a húrférgek és fonálférgek kutikulájából a kitin csaknem teljesen hiányzik (csupán a húrférgek lárvájának kutikulája,és egyes fonálférgek garatjának kutikularétege kitines), ugyanakkor a többi vedlőállattal szemben kollagénrostokat tartalmaz. Lehetséges megoldásként javasolták a vedlőállatokat mint a gyűrűsférgek testvércsoportjaként kezelni.
Egy évtizeddel Aguinaldo és munkatársai (1997) vizsgálatai után Dunn és munkatársai (2008) megerősítették, hogy az Ecdysozoa valóban természetes, monofiletikus csoportot alkot. Ez a jelenleg is elfogadott álláspont.
Evolúciójuk
A kambrium elején váltak külön testvércsoportjuktól, a spirálisan barázdálódó állatoktól (Spiralia) – de lehet, hogy már a neoproterozoikumban.
Megjelenésük, testfelépítésük
Legfőbb jellegzetességük a többnyire háromrétegű, kitint tartalmazó kutikula. Mivel ez nem nő együtt az állattal, időszakonként le kell vedleni – erről a vedlésről (ecdysis) kapta a nevét a csoport. Hámsejtjeiknek a kutikularéteg miatt nincsenek csillói. Spermiumaik gyakran amöboid típusúak (húrférgek, fonálférgek, ízeltlábúak többsége). Petéjük soha nem mutat tipikus spirális típusú barázdálódást. Sokuk – pl. övesférgecskék (Kinorhyncha), fonálférgek (Nematoda), medveállatkák (Tardigrada) – jellemzője a háromsugarú, azaz keresztmetszetben Y-alakú lumennel rendelkező szívógarat (pharynx).
Rendszertani felosztásuk és rokonsági viszonyaik
Az Ecdysozoa a következő törzseket tartalmazza: farkosférgek (Priapulida), övesférgecskék (Kinorhyncha), páncélosférgek (Loricifera), fonálférgek (Nematoda), húrférgek (Nematomorpha), medveállatkák (Tardigrada), karmos féreglábúak (Onychophora) és ízeltlábúak (Arthropoda). Noha nem rendelkeznek minden fő kritériummal, néhány más csoport (pl. csillóshasúak) a főtörzs lehetséges tagjaként van számon tartva.
A főtörzsön belül a farkosférgek, övesférgecskék és páncélosférgek alkotják a Scalidophora, a húrférgek és fonálférgek a Nematoida, a kettű együtt pedig a Cycloneuralia csoportot. A Cycloneuralia (= Scalidophora + Nematoida) tagjainak közös jellemzője az elsődleges meglévő, kiölthető és visszahúzható ormány (introvert) és hogy idegrendszerük központja („agy”) egy garat körüli ideggyűrűből áll. A scalidophorák legfőbb közös és névadó tulajdonságai közé tartozik, hogy ormányukon tövises nyúlványok (scalidok) találhatók, amelyek a mozgásban és érzékelésben játszanak szerepet. A csoportba kizárólag tengeri aljzatlakó fajok tartoznak. A nematoidák közös jellemzője, hogy kutikularétegükből a kitin másodlagosan hiányzik, a testfalizomzatuk csupán hosszanti izomelemeket tartalmaz, a hosszanti idegtörzseik pedig elsődlegesen a hámrétegük bordáknak nevezett lécszerű megvastagodásaiban futnak. A medveállatkák, karmos féreglábúak és az ízeltlábúak együtt a Panarthropoda csoportot alkotják. Közös jellemzőjük a valódi szelvényezettség, a szelvényenkénti páros végtagok, a kevert testüreg (mixocölóma), a módosult vesécskék és/vagy Malpighi-edények mint kiválasztószervek, valamint a garat fölött elhelyezkedő agydúc.
Az alábbi fa a vedlőállatokon belüli rokonsági viszonyokat mutatja Laumer és mtsai. (2019) vizsgálatai alapján. Ez alapján míg a Nematoida (fonálférgek + húrférgek) és a Panarthropoda (medveállatkák, karmos féreglábúak, ízeltlábúak) monofiletikus csoportot alkot, addig a Cycloneuralia (farkosférgek + övesférgecskék + páncélosférgek + fonálférgek + húrférgek) és a Scalidohpora (farkosférgek + övesférgecskék + páncélosférgek) parafiletikus.
| Vedlőállatok |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek
- 1 2 3 4 Lőrinczi G., Torma A. (2020). Állatrendszertan I.: bazális csoportok (Non-Bilateria) és ősszájúak (Protostomia). Szeged: SZTE online egyetemi jegyzet.
- ↑ Aguinaldo, A. M. A. (1997). "Evidence for a clade of nematodes, arthropods and other moulting animals". Nature. 387: 489–493. doi:10.1038/387489a0.
{{cite journal}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Blair, J. E. (2002). "The evolutionary position of nematodes". BMC Evolutionary Biology. 2: 7. doi:10.1186/1471-2148-2-7.
{{cite journal}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) - ↑ Wägele, J. W. (1999). "The Ecdysozoa: Artifact or monophylum?". Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research. 37: 211–223.
{{cite journal}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Nielsen, C. (2003) Proposing a solution to the Articulata–Ecdysozoa controversy. Zoologica Scripta 32:5, 475-482
- ↑ Dunn; et al. (2008). "Broad phylogenomic sampling improves resolution of the animal tree of life". Nature. 452: 745–749. doi:10.1038/nature06614.
{{cite journal}}: Explicit use of et al. in:|last=(súgó) - ↑ Laumer C. E., Fernández R., Lemer S., Combosch D., Kocot K. M., Riesgo A., Andrade S. C. S., Sterrer W., Sørensen M. V., Giribet G. (2019). "Revisiting metazoan phylogeny with genomic sampling of all phyla". Proceedings of the Royal Society B. 286 (20190831).
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
Források
- Lőrinczi–Torma: Lőrinczi Gábor, Torma Attila, 2019: Bevezetés a zoológiába. Egyetemi jegyzet. Szeged, 2019. p. 15.
- Lőrinczi G., Torma A. (2020): Állatrendszertan I.: bazális csoportok (Non-Bilateria) és ősszájúak (Protostomia). SZTE online egyetemi jegyzet, Szeged, 834 pp.
További információk
- UCMP-Ecdysozoa introduction
- https://web.archive.org/web/20030313115747/http://www.palaeos.com/Kingdoms/Animalia/Ecdysozoa.html
- https://web.archive.org/web/20080618211750/http://www.nematodes.org/tardigrades/Tardigrades_and_Ecdysozoa.html
- https://web.archive.org/web/20100510081324/http://chuma.cas.usf.edu/%7Egarey/articulata.html
- https://web.archive.org/web/20030313065540/http://chuma.cas.usf.edu/~garey/essential.html
- http://findarticles.com/p/articles/mi_qa4054/is_200206/ai_n9119147/pg_1?tag=artBody;col1 Archiválva 2009. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kristensen, R.M. (2002): An Introduction to Loricifera, Cycliophora, and Micrognathozoa. – The Society of Integrative and Comparative Biology, Oxford University Press
