| Edwige Fenech | |
| A "La signora gioca bene a scopa” c. filmben (1974) | |
| Született | 1948. december 24. (77 éves) Annaba |
| Művészneve | Edwige Fenech |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | francia–olasz |
| Házastársa | Luciano Martino (1971–1979) |
| Élettársa | Luca Cordero di Montezemolo |
| Gyermekei | egy gyermek |
| Foglalkozása |
|
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1968 – |
| Tevékenység | színész |
A Wikimédia Commons tartalmaz Edwige Fenech témájú médiaállományokat. | |
Edwige Fenech, eredeti nevén Edwige Sfenek (Bône, Constantine megye, Francia Algéria, 1948. december 24. –) francia születésű olasz modell, színésznő, revügörl, később televíziós műsorvezető, televíziós- és filmproducer, üzletasszony. Ifjúkorának legnagyobb sikereit erotikus színésznőként érte el, könnyed olasz szexkomédiákban (commedia sexy all’italiana) és kommersz bűnügyi-thriller történetekben (film giallo). Az 1970-es évek egyik európai szex-szimbóluma volt. Nevének ejtése franciásan [ ɛdviʒ fənɛʃ ]; olaszosan [ edˈviʒ feˈnɛk ].
Francia Algériában, Bône városában született (mai neve: Annába). Szülei francia állampolgárok voltak, apja máltai, anyja szicíliai származású.
Kilencéves korában (1957) tagja lett a bône-i balettkarnak. Az algériai háború miatt szüleivel először Tunéziába majd Nizzába költözött. Tizenöt éves korában már manökenként kezdett dolgozni, két évvel később, tizenhét éves korában (1965-ben) egy nemzetközi szépségkirálynő-választáson „Lady France”-szá választották.
Tizennyolc évesen, 1967-ban Franciaországban színpadi színésznőként kezdte, a Toutes folles de lui c. komédiában debütált Jean-Pierre Marielle és Serge Gainsbourg mellett. De hamarosan Olaszországba költözött, és beszállt a filmiparba. Erotikus szerepeket vállalva hamarosan az 1960-as évek népszerű filmes műfajainak, elsősorban a könnyed olasz szexkomédiáknak (commedia sexy all’italiana) egyik ismert sztárja lett. Emellett gyakori és kedvelt szereplője volt a szintén igen népszerű ún. „sárgadobozos filmeknek” (film giallo). Ezek a „B-kategóriás” kommersz krimik, thrillerek, film noirok és véres horror filmek voltak. A legtöbb ilyen történetben helyet kapott a nők szexuális alávetése, kihasználása, bántalmazása is (cinéma d’exploitation).
Fenech szinte minden filmjében hosszabb-rövidebb ideig meztelenül mutatkozott, és szex-jelenetekben is részt vett, a magas gázsikból jó jövedelemhez jutott. Leggyakoribb filmbéli partnerei Carlo Giuffrè és Renzo Montagnani voltak. Hasonló jellegű filmeket forgatott Spanyolországban és Németországban is.
Fenech első élettársa Fabio Testi (*1941) színész volt, majd 1971-ben férjhez ment Luciano Martino (1933–2013) olasz színészhez, filmproducerhez és forgatókönyvíróhoz, akitől egy gyermeke született. Korabeli pletykák szerint a gyermek tulajdonképpen Testitől származott. Martino több olyan szexkomédia és krimi forgatását finanszírozta, ahol felesége volt a főszereplő. 1979-ben elváltak.
Edwige fenech magyar szinkronhangját Farkas Zsuzsa, Bánsági Ildikó, Borbás Gabi, Kovács Nóra, Tóth Enikő és Vándor Éva adta.
A „harmadik X”-et átlépve, az 1980-as évek elejétől Fenech fokozatosan elfordult a kommersz filmszerepektől, az olasz televízió show-műsorainak egyik háziasszonya, műsorvezetője, animátora lett. Az 1991-es Sanremói Dalfesztivál műsorvezetői teendőit Edwige Fenech és Andrea Occhipinti látta el.
Negyvenévesen belevágott a filmproduceri munkába. Élettársa a piemonti arisztokrata családból származó Luca Cordero di Montezemolo (*1947) olasz nagybirtokos és üzletember lett, a Confindustria és a FIEG konszernek elnöke, korábban a Ferrari és a FIAT elnök-igazgatója. Fenech társproducere volt többek között a 2004-es Velencei kalmár c. Shakespeare-filmadaptációnak, melyet Michael Radford rendezett, Al Pacino, Jeremy Irons, Joseph Fiennes, Lynn Collins és Zuleikha Robinson főszereplésével.
{{cite book}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite book}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)