Ehmann Viktor

Ehmann Viktor
családi fotón 1908-ban
családi fotón 1908-ban
Született1853. szeptember 6.
Sárvár
Elhunyt1928. szeptember 14. (75 évesen)
Cinkota
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • étteremvezető
  • földbirtokos
A Wikimédia Commons tartalmaz Ehmann Viktor témájú médiaállományokat.

Ehmann Viktor (helyenként Ehman vagy Emán, névváltozat: Győző) (Sárvár, 1853. szeptember 6. – Mátyásföld, 1928. szeptember 14.) vendéglős, földbirtokos.

A Nagyicce beszálló vendéglő bérlője, majd tulajdonosa. Felvásárolva a környék földjeit és gyermekei házasságai révén kezdeményezője volt Sashalom község létrejöttének, amit kezdetben Ehmann-telepnek is neveztek.

Élete

Budapest székes-főváros egész területének térképe
részlet – Kogutowicz Manó, 1908

1878-tól bérelte a cinkotai nagybirtokos Beniczky Gábortól az addigra hírneves, feltehetően Beniczky Ödön idejében a Mátyás-mondakörből ismert Nagyiccéhez keresztelt fogadót és a hozzá tartozó területet, amit 1882-ben meg is vásárolt. Még ebben az évben családot alapított. A vendégfogadó mellett gazdálkodni kezdett, az erre alkalmas földeken, illetve a pesti határerdő és az országút mellett fekvő egyre több, főként mocsaras területeket felvásárolta Cinkota községtől, lakóktól és a Beniczkyektől is, de volt, hogy házasság révén került még több ingatlanvagyon a család kezelésébe. Az 1890-es évek végén kezdték meg intenzíven Huszka Gyula cinkotai jegyzővel földjeik parcellázását és eladását. Az olcsó házhelyek, ahogy Lantos Antal helytörténész fogalmaz „igen heterogén” lakosságot vonzottak. Az eredetileg mocsaras területek vízrendezése nem, illetve nem megfelelően történt meg, ezért az 1900–1910-es évek körül az oda épült épületek többször víz alá kerültek, ami miatt a környék lakói a hatóságokhoz fordultak, amikről – főleg a nagyobb esőzések után – a korabeli sajtó is beszámolt. A következő hangos botrány 1926-ban robbant ki, amikor a magyar korona válsága következtében per keletkezett Ehmann és azon telekvásárlók között, akik gyakran már lefizették a vételár nagyobb felét, a hátralékot azonban valorizálva, kamatokkal kellett megfizetniük.

1923-ban hivatalosan az Ehmann- vagy Sashalom-telep néven is ismeretes terület önálló nagyközséggé alakult Sashalom néven 1950-ig, amikor Budapesthez csatolták a XVI. kerület részeként.

Több nagy adományt tett Ehmann-telep fejlődéséért. Ilyen az iskola és a katolikus templom telke. Pestvármegye törvényhatósági bizottságának tagja, 1899-ben a főváros X. kerületének iparhatósági megbízottja volt.

1928. szeptember 14-én, hetvenöt éves korában, rövid szenvedés után az ekkor még Cinkotához tartozó Mátyásföldön, Emma utca 2 szám alatti házában halt meg. A cinkotai régi temető családi sírboltjában helyezték örök nyugalomra.

Családja

Sárváron született Ehmann (Emán) Mihály és Hutter Anna (1819 – Cinkota, 1897. október 24.) fiaként. Öccse, Ehmann Miklós (1855 – Budafok, 1904. április 24.) is vendéglős lett Rákosfalván (nejével, Kovacsics Etelkával 1886-ban szerzett ingatlanokat Alsó-Rákoson, majd 1897-ben nyitott ott vendéglőt a saját házában és ugyanekkor a X. kerület iparhatósági megbízottja is volt).

Esküvői kép (1882)

1882. november 21-én Pápán kötött házasságot Bujk Emmával (1858–1927). Testvére Bujk Béla (1856–1935) karcagi matematika-fizika tanár volt – aki unokája, Szuchy Károlyné Bujk Ibolya visszaemlékezése alapján széleskörű érdeklődése nyomán az Ehmann-telepi lecsapolások „tudományos hátterét” biztosította.

Családi kép 1908-ból (balról jobbra): Somogyi Gyula, Somogyi Gyuláné Ehmann Emma, Ehmann Pál, Ehmann Viktorné Bujk Emma, Ehmann Gizella, Ehmann Viktor, Prepeliczay Árpád, Prepeliczay Árpádné Ehmann Margit, Ehmann Viktor Béla
Előtérben a gyerekek: Somogyi Jolán, Somogyi Edit és Ehmann Béla

Gyermekei:

Középiskoláit a Ranolder intézetben végezte. 1901-ben férjhez ment és Mátyásföldön laktak. Férje 1919. július 1-én halt meg. Tagja volt a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének. Gyermekei: Edit (Cinkota, 1905. május 4.), Jolán (Cinkota, 1906. november 1.), Ilona Emma (Cinkota, 1908. június 6.), Emma (?–1992) és Kornélia.
1912-ben róla nevezték el a sashalmi katolikus templom mögötti teret (1956–1974 között Templom tér, 2004-ben pedig itt épült fel a Meszlényi Zoltán Katolikus Közösségi Ház).
Polgári iskolát végzett, azután átvette a családi birtok vezetését. 1938-ban virilis községi képviselőként 30 magyar holdon gazdálkodott, nagy tehenészete volt. Az első világháborúban az orosz fronton harcolt, megsebesült és 75 százalékos rokkant lett. (Sógora hősi halott volt)
1910-ben ő vette át apjától a Nagyicce vendéglőt, amit 1912-ben Mayer Benedeknek adott bérbe, aki az év őszére egy kávéház vendéglőt építtetett az eredeti épület Pest fele eső kertjének sarkára.
1908. június 13-án tartotta esküvőjét a cinkotai festőgyárossal. Férje halála után, 1935-ben fiaival, Árpád Sándorral és Imrével átvették cégének irányítását, azonban az később végrehajtás alá került. Kislányuk, Gittike 12 évesen 1925-ben halt meg.
1912-ben kötött házasságot Cinkota főjegyzőjével (idősebb Huszka Gyula (1851-1909), Huszka-telep alapítójának fiával). Gyermekeik: Gyula (keresztszülei Légrády Ottó, a Pesti Hírlap tulajdonosa, az apa gyermekkori barátja és özv. Beniczky Gáborné született Batthyány Ilona grófnő voltak) és Gizella. (Unokája, Molnár Gyula Ferenc, a Veres Péter út 5. szám alatti „mini-lakótelep” létrehozója a MIÉP és a Független Kisgazdapárt színeiben indult Sashalmon az 1994-es önkormányzati választáson.)
Karcagon és Pápán tanult, majd a Prepeliczay Árpád fonálfestő, fonálfényező és fehérítőgyár szolgálatába lépett, aminek később üzemvezetője és teljhatalmú megbízottja lett. Az első világháborúban az orosz, olasz, román és szerb fronton harcolt, 1918-ban szerelt le. Kis ezüst és bronz vitézségi érmet és Károly-csapatkeresztet kapott. A Cinkota—Mátyásföldi Kaszinó választmányi tagja volt.
1935-ben a Nagyicce fogadó régi, eredeti épületén annak tulajdonosaként nagyobb bontási és átalakítási munkálatokat végzett.
1928-ban nősült.
1929-ben az addigi bérlőktől ő vette át a Nagyicce vendéglőt, aminek elsősorban tánctermét alakíttatta át, de felújjíttatta az egész épületet is.

Emlékezete

1912-ben Ehmann Viktor és neje, Bújik Emma az Ehmann-család emlékére kőkeresztet állíttatott a leendő templom telkén, melynek alapzatában erről iratot helyeztetett el.

A helyi Egyenlőségi Kör 1914-ben rendezett úgynevezett ismerkedési estjén – az akkori székházában, a József főherceg út 32. alatti (a 2000-es években a Pirosrózsa utca és Magyarvár utca sarkán) Riezmayer-féle vendéglőben – leplezték le Ehmann Viktor, Ehmann-telep névadójának arcképét. Nevét az iskola falában elhelyezett emléktábla is őrizte. 1928 márciusában utcát neveztek el róla (ami korábban Fürst Sándor utca volt, 1956-tól Feldebrő utca lett).

2011-ben az ő emléktáblája is kikerült a XVI. kerületi helytörténeti fasorba, a Sashalmi sétányon.

2023-ban születésének 170. évfordulóján és Sashalom „születésének” centenáriumán a kerület teret nevezett el róla, ahova őt ábrázoló mellszobrot is állíttatott.

Jegyzetek

  1. ↑ 4. rész. Ipar és kereskedelmi czímjegyzék: Kocsmák, vendéglők, Budapesti Czim- és Lakjegyzék (2. évfolyam), library.hungaricana.hu - 1882
  2. ↑ Kisebb átalakításokra, Az Épitési Ipar 7. évfolyam 10. (323.) szám, 1883. március 11. (adt.arcanum.com)
  3. 1 2 Sárvári római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 117/1853.
  4. ↑ Cinkotai (Budapest XVI. kerület) állami halotti anyakönyv 68/1928.
  5. ↑ Budapesti Közlöny 57. évfolyam 25. szám, 1923. február 1. (adt.arcanum.com)
  6. ↑ Iparhatósági megbízottak. Budapesti Napló 4. évfolyam 350. szám, 1899. december 19. (adt.arcanum.com)
  7. ↑ Halálozás, Pesti Hírlap 50. évfolyam 209. szám, 1928. szeptember 15. (adt.arcanum.com)
  8. ↑ Cinkotai (Budapest XVI. kerület) állami halotti anyakönyv 63/1897.
  9. ↑ Budafoki (Budapest XXII. kerület) állami halotti anyakönyv 67/1904.
  10. ↑ Ingatlanok forgalma a fővárosban. Pesti Hírlap 8. évfolyam 239. szám, 1886. augusztus 29. (adt.arcanum.com)
  11. ↑ Ingatlanok forgalma. Pesti Napló 39. évfolyam 223. szám, 1888. augusztus 12. (adt.arcanum.com)
  12. ↑ Rákosfalván, Vendéglősök lapja 13. évf. 14. sz., epa.oszk.hu - 1897. július 20.
  13. ↑ Az iparhatóság megbízottai választásához Pesti Hírlap 19. évfolyam 345. szám, 1897. december 14. (adt.arcanum.com)
  14. ↑ Halálozás., Rákos Vidéke, 4. évfolyam 18. szám, library.hungaricana.hu - 1904. május 1.
  15. ↑ Pápai római katolikus egyházközség házassági anyakönyve 90/1882.
  16. ↑ Szuchy Károlyné, Bujk Ilona; Kiss, Lajos A Bujk-család története (a műszaki, természettudományos, társadalmi, gazdasági és politikai okok elemzése). Útkereső évszázadok (az 1999. évi ankét anyaga), real-eod.mtak.hu - 2000.
  17. ↑ Elhunyt Dr. Szuchy Károly Antalné sz. Bujk Ibolya, Karcagi hírmondó XXI. évf. 35. szám, karcag.hu - 2008. október 17.
  18. 1 2 Uj vendéglős. Rákos Vidéke, 10. évfolyam 22. szám, library.hungaricana.hu - 1910. május 29.
  19. ↑ Alapkőletétel. Rákos Vidéke 12. évfolyam 28. szám, library.hungaricana.hu - 1912. július 14.
  20. ↑ Budapest VI. kerületi állami halotti anyakönyv 182/1955.
  21. ↑ Cinkotai (Budapest XVI. kerület) állami születési anyakönyv 52/1905.
  22. ↑ Cinkotai (Budapest XVI. kerület) állami születési anyakönyv 124/1906.
  23. ↑ Cinkotai (Budapest XVI. kerület) állami születési anyakönyv 87/1908.
  24. ↑ Házasság, Magyarország 8. évfolyam 41. szám, 1901. február 16. (adt.arcanum.com)
  25. ↑ IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára, Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára, library.hungaricana.hu - 1939.
  26. ↑ Moldoványi Tibor: „A polgári élet rendet, biztonságot jelentett” Az öt nővér, Magyar Nemzet 58. évfolyam 300. szám, 1995. december 22. (adt.arcanum.com)
  27. ↑ Ehmann-telepi ügyek. Rákos Vidéke 12. évfolyam 13. szám, library.hungaricana.hu - 1912. március 31.
  28. 1 2 Budapest utcajegyzéke, Budapesti útmutató, 1956. (adt.arcanum.com)
  29. ↑ Fővárosi Közlöny 24. évfolyam 7. szám, 1974. július 31. (adt.arcanum.com)
  30. ↑ Beke Margit (Szerk.): A katolikus Budapest. Általános történeti szempontok, plébániák. I–II. (10. A Sashalmi Krisztus Király Plébánia 1007-1013. old.), Szent István Társulat, esztergomi-ersekseg.hu - 2013.
  31. ↑ Cinkotai (Budapest XVI. kerület) állami házassági anyakönyv 78/1923.
  32. ↑ Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 4209/1945.
  33. ↑ Az újjászületett czinkotai Nagyitcze. Rákos Vidéke 12. évfolyam 35. szám, library.hungaricana.hu - 1912. szeptember 1.
  34. ↑ Cinkotai (Budapest XVI. kerület) állami házassági anyakönyv 28/1908.
  35. ↑ "United States, Social Security Numerical Identification Files (NUMIDENT), 1936-2007", , FamilySearch (https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6K3M-GM41 : 10 February 2023), Margit Ehmann Prepeliczay.
  36. ↑ Házasságok, Az Ujság 6. évfolyam 55. szám, 1908. március 3. (adt.arcanum.com)
  37. ↑ Esküvő, Rákos Vidéke 8. évfolyam 25. szám, library.hungaricana.hu - 1908. június 21.
  38. ↑ Prepeliczay Árpád: Cinkota. Pestvidékikir. tvszk 1935.XI.29. Cg 460/5 —1935. 37/2. — Központi Értesítő 60. évfolyam, 2. félév 52. szám, 1935. december 26. (adt.arcanum.com)
  39. ↑ Árverés, Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 75. évfolyam 87. szám értesítője, 1941. április 18. adt.arcanum.com)
  40. ↑ Prepeliczay Gittike, Pesti Hírlap 47. évfolyam 128. szám, 1925. június 10. (adt.arcanum.com)
  41. ↑ Cinkotai (Bp. XVI. kerület) állami házassági anyakönyv 33/1912.
  42. ↑ Cinkotai (BP. XVI. kerületi) állami halotti anyakönyv 18/1940.
  43. ↑ Halálozás, Rákos Vidéke 9. évfolyam 26. szám, library.hungaricana.hu - 1909. június 27.
  44. ↑ Hymen, Rákos Vidéke 12. évfolyam 25. szám, library.hungaricana.hu - 1912. június 23.
  45. ↑ Ifj. Huszka Gyula. Rákos Vidéke 13. évfolyam 21. szám, 1913. május 25.
  46. ↑ Pesti Hírlap 40. évfolyam 117. szám, 1918. május 18. (adt.arcanum.com)
  47. ↑ Halálozások, Zalamegyei Ujság 23. évfolyam 59. szám, 1940. március 12. (adt.arcanum.com)
  48. ↑ Választási információk - 9. sz. egyéni választókerület, Helyi Hírek 6. évfolyam 11. szám, helyihirek.hu - 1994. november 25. (6. évf. 12, szám)
  49. ↑ Cinkotai (Budapest XVI. kerület) állami házassági anyakönyv 23/1927.
  50. ↑ Prepeliczay Árpád fonálfestő, fonálfényező és fehérítőgyár, Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet, library.hungaricana.hu - 1931.
  51. ↑ Megkondult a lélekharang a cinkiotai Nagyicce fölött, Függetlenség 3. évfolyam 192. szám, 1935. augusztus 25. ()
  52. ↑ Cinkotai (Budapest XVI. kerület) állami halotti anyakönyv 19/1899.
  53. ↑ Budapest I. kerületi állami házassági anyakönyv 179/1928.
  54. ↑ Kiskunhalasi állami halotti anyakönyv 148/1973.
  55. ↑ Pesti Hírlap 50. évfolyam 12. szám, 1928. január 15. (adt.arcanum.com)
  56. ↑ Rákos Vidéke 29. évfolyam 49. szám, library.hungaricana.hu - 1929. december 8.
  57. ↑ Ehmann-telepi Egyenlöségi Kör. Rákos Vidéke 14. évfolyam 6. szám, library.hungaricana.hu - 1914. február 8.
  58. ↑ Olvasni könyvet is jó. 1., XVI. kerületi újság XXX. évfolyam 21. szám, bp16.hu - 2021. november 3.
  59. ↑ Javaslat a Sashalmi sétányon helytörténeti fasor kialakítására
  60. ↑ 87/2023. (III. 22.) Kt. határozat, A Képviselő-testület 2023. április 19-re tervezett ülésére készített jelentés az Önkormányzat Képviselő-testülete határozatainak végrehajtásáról és a még végre nem hajtott határozatok helyzetéről, bp16.hu
  61. ↑ Ehmann Viktor szobrának ünnepélyes leleplezése, bp16.hu - 2023. okt. 16.

Források

További információk