Az ethosz (ejtsd: etosz vagy étosz) ritkábban, a választékos nyelvben használt szó, mely az ógörög nyelvből származik. Eredeti jelentése „szokásos hely, tartózkodási hely”. Mai jelentése: erkölcs, erkölcsösség, erkölcsös magatartás; magatartásminta, viselkedési mód.
Erkölcs, erkölcsös magatartás. Erkölcsösség: Az egyén vagy csoport (nagyon ritkán tárgy) azon tulajdonsága, hogy egy őt befogadó nagyobb közösség, társadalom által felállított szabályrendszer, értékrend szerint hozza meg döntéseit, cselekszik, él, vagy viselkedik. Tárgy esetében: ennek az értékrendnek felel meg, így alakították ki.
Magatartásminta, viselkedési mód: Olyan cselekvés vagy cselekedetek összessége amit az egyén, vagy csoport magára nézve irányadónak, másolandónak fogad el.
Közeli kapcsolatban áll az erkölcs, etika, morál, fogalmakkal, sőt az etika kifejezés a görög éthosz szóból ered. Használata főként birtokos szerkezetben, választékos, igényes, emelkedett stílusban, és leginkább publicisztikákban fordul elő.
Példák:
Van olyan filozófiai nézet, mely az ethoszt és az éthoszt szétválasztja egymástól: „Az erkölcs és morál szavakat így szinonimaként használhatjuk és jelentésük az ethosznak felel meg, míg az elvont erkölcsiség vagy moralitás az éthoszt takarja, s kifejezi annak a cselekvésnek a minőségét, amely a jó iránti feltétlen elkötelezettséget foglalja magában.” (Nyíri, 1988. 6-13. p.)
Egy népre speciálisan jellemző magatartásformák vagy viselkedési minták.
Példák:
Az ógörög nyelvből származik. Eredeti jelentése „szokásos hely, tartózkodási hely”. Eredetileg az állatok legelőjét jelentette, majd átvitt értelemben az ember lakhelyét, később a lakással és lakóhellyel összefüggő dolgokat: hagyományt, szokást, illemet. Egy adott kor közös rendjét, szokásait. „Tehát valami olyasmit, amit az ember alakít ki, valamiféle közös megegyezés alapján.”