| Eulemur | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Vöröshomlokú maki (Eulemur rufifrons) | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
Az Eulemur vagy magyarul barnamakik vagy valódi makik az emlősök (Mammalia) osztályába, a főemlősök (Primates) rendjébe és a makifélék (Lemuridae) családjába tartozó nem. Tizenkettő faj tartozik a nemhez.
Az Eulemur fajok Madagaszkár szigetén élnek, ahol a családból a leginkább elterjedt nemet alkotják. A sziget középső részén található nem erdősült hegyvidék kivételével a sziget valamennyi élőhelyén előfordulnak. Két fajuk, a barnamaki és a hamvas maki egy-egy alfaja a Comore-szigeteken is előfordul.
A valódi makik a közepes termetű formák a családból. Teljes hosszuk 30–45 cm, farkuk 45-65 centiméter hosszú, súlyuk 1 és 3 kg közötti. A legtöbb fajnál jól fejlett ivari dimorfizmus figyelhető meg. Szőrzetük többnyire barna vagy szürkésbarna színű, fejük sokszor sötétebb színű.
Több fajuk elsősorban lombkorona lakója, ahol a nappalt főként pihenéssel és napozással töltik. Rendkívül ügyesen mozognak a fák ágain, hatalmasakat ugorva fáról fára. Táplálékkeresés közben több fajuk előfordul a földön is.
Elsősorban kizárólag gyümölcsökkel táplálkoznak.
Többnyire csoportosan élnek. Egy csoportban három-öt állat él együtt, egy szülőpár és azok még ivaréretlen utódai.
A nőstények az ágvillák közé fészket raknak levelekből, oda rejtik a megszülető kicsinyeiket. A kölykök 3 hét múlva másznak ki először fészekből, 7 hetes korukra már a felnőttekhez hasonló ügyességgel mozognak. A fiatalok 2-3 éves korukban válnak ivaréretté.
Az Eulemur nemet 1989-ben hozták létre és ezáltal különítették el a fajokat a Lemur nembe sorolt gyűrűsfarkú makitól. Korábban morfológiai hasonlóságuk miatt sorolták valamennyi fajt a Lemur nembe, de a leszármazási vizsgálatok szerint a két nem nincs közeli rokonságban.
Az utóbbi években lezajlott genetikai alapú vizsgálatok alapján több alfajt is faji szintre emeltek, így növekedett meg a fajok száma 12-re.