A FINA az 1908. évi nyári olimpiai játékok végén, 1908. július 19-én a londoniManchester Szállóban alakult meg Nemzetközi Amatőr Úszószövetség (Fédération internationale de natation amateur) elnevezéssel nyolc, az olimpián részt vett nemzeti szakszövetség, köztük a Magyar Úszó Szövetség kezdeményezésére. Kezdetekben az olimpiai versenyek diszciplínáinak bővítését, szabályzását tartották elsődleges feladatnak, 1973-tól szerveznek úszó-világbajnokságokat, 1986 óta pedig Masters világbajnokságokat szeniorúszók számára, előbb a páros években, majd 2015-től az úszó-világbajnokságokat követően a páratlan években. 2022 decemberében a szervezet World Aquaticsra változtatta a nevét.
A nemzeti szakszövetségek számának alakulása:
1908: 8
1928: 38
1958: 75
1978: 106
1988: 109
2000: 174
2008: 197
2010: 202
2012: 203
2015: 208
Versenyek
Össz-sportversenyek
Úszó-világbajnokság – az 1973 óta megrendezett bajnokság a szándékok szerint a legfőbb vízi sportverseny. A belgrádi első megmérettetés óta négy sportkategóriában osztottak ki világbajnoki címet: sportúszás, szinkronúszás, műugrás és vízilabda, majd ezek sora kibővült. 2001 óta a bajnokságot kétévente rendezik meg.
A FINA-tagok ülésezésére négyévente, általában a világbajnokságok idején kerül sor. Két szokásos vagy "rendes" kongresszus létezik: az általános és a műszaki. A FINA legmagasabb hatósága az általános kongresszus. A FINA öt vízi sportágára vonatkozó technikai kérdéseket a technikai kongresszus határozza meg. Minden egyes kongresszuson két-két szavazó tag van jelen az egyes tagszövetségektől, valamint a következő, szavazati joggal nem rendelkező tagok: az elnökség 22 tagja, a tiszteletbeli örökös elnök és az összes tiszteletbeli tag. A technikai kongresszuson ugyncsak jelen vannak, szavazati jog nélkül a megfelelő technikai bizottságok tagjai. Időről időre összehívnak "rendkívüli" kongresszust is egy-egy különleges vagy aggodalomra okot adó témával kapcsolatban. (pl. A 2009-es világbajnokságon rendkívüli kongresszust tartottak a Masters úszási szabályok felülvizsgálata végett.) Minden kongresszust a FINA elnöke vezeti le.
A teljes tagságot képviselő kongresszusi találkozók között egy kisebb, 22 tagú, FINA Iroda elnevezésű képviselőbizottság ülésezik, hogy időben intézkedjen azokban az ügyekben, amelyek nem várhatják meg a teljes testület ülését. A FINA végrehajtó tisztségviselőit az elnökség választja ki.
Különféle szakirányú és különbizottságok segítik a szövetség munkáját (például, technikai kérdésekben szakáganként vagy jogi, dopping és egyéb ügyekben).
Megjegyzés: A kontinens nevét követő szám a földrajzi helyzetük alapján figyelembe vett FINA-tagok számát jelöli, nem szükségszerűen egyezik a kontinentális szövetségek taglétszámával.
Ez a szócikk részben vagy egészben a FINA című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Fédération internationale de natation című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
é. sz. 46° 31′ 00″, k. h. 6° 38′ 33″46.516800°N 6.642500°E)
