| Falus Elek | |
| Falus Elek 1912-ben | |
| Született | Friedmann Elek 1884. december 31. Orosháza |
| Elhunyt | 1950. május 20. (65 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Friedmann Márkus Weisz Lina |
| Foglalkozása | grafikus, iparművész, díszlettervező |
A Wikimédia Commons tartalmaz Falus Elek témájú médiaállományokat. | |
Falus Elek, születési és 1903-ig használt nevén Friedmann Elek (Orosháza, 1883. december 26. – Budapest, 1950. május 17.) grafikus, iparművész, színházi díszlettervező, építész. A magyar könyvillusztrátorok egyik jeles képviselője.
Budapesten a Mintarajziskolában tanult, nyaranként a nagybányai művésztelepen festett, majd Zemplényi Tivadarnál dolgozott a szolnoki művésztelepen. Itthon 1904-től szerepelt szecessziós stílusú műveivel kiállításokon. Tapasztalatszerzésre Münchenbe, Londonba is kijutott, Londonban iparművész-tervezőként és illusztrátorként működött. Később Berlinben lakásberendezéseket tervezett. Itthon művészi könyvborítóival, plakátjaival keltett feltűnést, sikerrel alkalmazott magyar népies motívumokat.
1909-től Falus illusztrálta a Nyugatot és a Nyugat-könyveket. Iványi-Grünwald Béla vezetésével ő is a többi nagybányai neóssal együtt megalapította a Kecskeméti művésztelepet (1909-), ő lett ott a szőnyegszövő műhely vezetője. Később belső építkezéssel, enteriőrök (Belvárosi Színház nézőtere) és pavilonok tervezésével foglalkozott. A Vígszínház előadásaihoz tervezett díszleteket, például Lengyel Menyhért: Tájfun, Molnár Ferenc: A testőr c. előadásaihoz . Kerámiái és szőnyegtervei sikeresek voltak, kedvelt épületdíszítő és lakberendező volt nagypolgári körökben.
Falus építészettel is foglalkozott, néhány ház tervezése fűződik a nevéhez. Ismert épületei: