Ferdinand Hiller

Ferdinand Hiller
Született	1811. október 24. Frankfurt am Main
Elhunyt	1885. május 11. (73 évesen) 1885. május 10. (73 évesen) Köln
Állampolgársága	porosz
Gyermekei	Paul Hiller Tony Hiller
Foglalkozása	zeneszerző zongorista karmester egyetemi oktató kritikus
Kitüntetései	Knight of the Order of the Crown (Württemberg) Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1862)
Sírhelye	Melaten-Friedhof
Ferdinand Hiller aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferdinand Hiller témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ferdinand Hiller (Majna-Frankfurt, 1811. október 24. – Köln, 1885. május 11.) német zeneszerző, karmester és író.

Élete

Aloys Schmitt, Vollweiler és Hummel voltak a mesterei. Már mint kitűnő zongorista élt Párizsban 1828-tól 1835-ig, Alexandre-Étienne Choron zeneiskolájában tanítva és hangversenyeket adva. Milánóban Romilda című operáját (1839) előadatta, Drezdában másik kettőt. Ezután 1847-ben városi karnagy lett Düsseldorfban, 1850-ben pedig Kölnben. 1884-ben vonult nyugalomba, de 1851-től 1852 novemberéig a párizsi olasz operát vezette. A kölni konzervatóriumot és a Gürzenich-hangversenyeket igazgatta. Közel 200 zeneműve közt 6 opera, 2 oratorium, kántáték, kamarazene- és kisebb-nagyobb énekművek, zongoradarabok. Híres tanítványa volt Max Bruch.

Művei

• Die Musik und das Publikum (1864)
• Beethoven (1871)
• Aus dem Tonleben unserer Zeit (2 kötet, 1868, új gyűjtemény 1871)
• Musikalisches und Persönliches (1876)
• Briefe an eine Ungenannte (1877)
• Wie hören wir Musik? (1880)
• Goethes musikalisches Leben (1883)
• Erinnerungsblätter (1884)

Jegyzetek

Források

• Hiller. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X