Fitinsav

Fitinsav
Kémiai azonosítók
PubChem890
ChemSpider16735966
EINECS-szám201-506-6
DrugBankDB14981
KEGGC01204
ChEBI17401
InChIKeyIMQLKJBTEOYOSI-GPIVLXJGSA-N
Beilstein2201952
UNII7IGF0S7R8I
ChEMBLCHEMBL1233511
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A fitinsav az inozitol (pontosabban a mioizomer) hatszoros dihidrogénfoszfát-észtere, más néven inozitol-hexafoszfát, inozitol-hexakisfoszfát (IP6) vagy inozitol-polifoszfát. Fiziológiás pH-n a foszfátok részben ionizálódnak, ami fitátaniont eredményez.

A (mio)fitátanion egy színtelen anyag, amelynek jelentős táplálkozási szerepe van, mivel számos növényi szövetben, különösen a korpában és a magvakban a foszfor fő tárolási formája. Számos hüvelyesben, gabonafélékben és magvakban is jelen van. A fitinsav és a fitát erős kötődési affinitással rendelkezik az étrendi ásványi anyagokhoz, a kalciumhoz, a vashoz és a cinkhez, gátolva azok felszívódását a vékonybélben.

Az alacsonyabb inozitol-polifoszfátok kevesebb mint hat foszfátot tartalmazó inozitol-észterek, mint például az inozitol-penta- (IP5), tetra- (IP4) és trifoszfát (IP3). Ezek a természetben a fitinsav katabolitjaiként fordulnak elő.

Étrendi ásványi anyagok felszívódása

A fitinsav erős affinitással rendelkezik az étrendi nyomelemekhez, a kalciumhoz, a vashoz és a cinkhez, gátolva azok felszívódását a vékonybélből. A fitokemikáliák, például a polifenolok és a tanninok szintén befolyásolják a kötődést. Amikor a vas és a cink a fitinsavhoz kötődik, oldhatatlan kicsapódásokat képeznek, és sokkal kevésbé szívódnak fel a belekben.

Hasonlóképpen, a kalcium felszívódása is károsodik, aminek eredményeként a magas fitáttartalmú, de alacsony kalciumtartalmú étrend angolkórt okozhat.

Mivel a fitinsav a vas felszívódását is befolyásolhatja, "a vas defitinizációját az elválasztási időszakban a vasbevitel javításának egyik fő stratégiájaként kell tekinteni". A fitáttartalmú élelmiszerek exogén fitáz általi defitinizációja egy olyan megközelítés, amelyet vizsgálnak a táplálkozási egészség javítása érdekében azokban a populációkban, amelyek a fitáttal teli élelmiszer-alapanyagoktól való függőségük miatt érzékenyek az ásványianyag-hiányra. Az ásványianyag-sűrűség növelésére (biofortifikáció) vagy a fitáttartalom csökkentésére irányuló növénynemesítés előzetes kutatások alatt áll.

Jegyzetek

  1. 1 2 Schlemmer, Ulrich (2009. szeptember). "Phytate in foods and significance for humans: food sources, intake, processing, bioavailability, protective role and analysis". Molecular Nutrition & Food Research. 53 Suppl 2: S330–375. doi:10.1002/mnfr.200900099. ISSN 1613-4133. PMID 19774556. Hozzáférés: 2026. április 8. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  2. ↑ Gupta, Raj Kishor (2015. február). "Reduction of phytic acid and enhancement of bioavailable micronutrients in food grains". Journal of Food Science and Technology. 52 (2): 676–684. doi:10.1007/s13197-013-0978-y. ISSN 0022-1155. PMID 25694676. Hozzáférés: 2026. április 8. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  3. ↑ Prom‐u‐thai, Chanakan (2006. június). "Iron (Fe) bioavailability and the distribution of anti‐Fe nutrition biochemicals in the unpolished, polished grain and bran fraction of five rice genotypes". Journal of the Science of Food and Agriculture (angol nyelven). 86 (8): 1209–1215. doi:10.1002/jsfa.2471. ISSN 0022-5142. Hozzáférés: 2026. április 8. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  4. ↑ Hurrell, Richard F. (2003. szeptember). "Influence of vegetable protein sources on trace element and mineral bioavailability". The Journal of Nutrition. 133 (9): 2973S–7S. doi:10.1093/jn/133.9.2973S. ISSN 0022-3166. PMID 12949395. Hozzáférés: 2026. április 30.
  5. ↑ Toxicants occurring naturally in foods. 2d ed. 1973. ISBN 978-0-309-02117-3 Hozzáférés: 2026. április 30.
  6. ↑ Hurrell, Richard F. (2003. szeptember). "Influence of vegetable protein sources on trace element and mineral bioavailability". The Journal of Nutrition. 133 (9): 2973S–7S. doi:10.1093/jn/133.9.2973S. ISSN 0022-3166. PMID 12949395. Hozzáférés: 2026. április 8.
  7. ↑ Hurrell, Richard F. (2003. május). "Degradation of phytic acid in cereal porridges improves iron absorption by human subjects". The American Journal of Clinical Nutrition. 77 (5): 1213–1219. doi:10.1093/ajcn/77.5.1213. ISSN 0002-9165. PMID 12716674. Hozzáférés: 2026. április 8. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  8. ↑ Raboy, Victor (2020. január 22.). "Low phytic acid Crops: Observations Based On Four Decades of Research". Plants (Basel, Switzerland). 9 (2): 140. doi:10.3390/plants9020140. ISSN 2223-7747. PMID 31979164. Hozzáférés: 2026. április 8.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)

Irodalom