| Fitinsav | |||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| PubChem | 890 | ||
| ChemSpider | 16735966 | ||
| EINECS-szám | 201-506-6 | ||
| DrugBank | DB14981 | ||
| KEGG | C01204 | ||
| ChEBI | 17401 | ||
| InChIKey | IMQLKJBTEOYOSI-GPIVLXJGSA-N | ||
| Beilstein | 2201952 | ||
| UNII | 7IGF0S7R8I | ||
| ChEMBL | CHEMBL1233511 | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A fitinsav az inozitol (pontosabban a mioizomer) hatszoros dihidrogénfoszfát-észtere, más néven inozitol-hexafoszfát, inozitol-hexakisfoszfát (IP6) vagy inozitol-polifoszfát. Fiziológiás pH-n a foszfátok részben ionizálódnak, ami fitátaniont eredményez.
A (mio)fitátanion egy színtelen anyag, amelynek jelentős táplálkozási szerepe van, mivel számos növényi szövetben, különösen a korpában és a magvakban a foszfor fő tárolási formája. Számos hüvelyesben, gabonafélékben és magvakban is jelen van. A fitinsav és a fitát erős kötődési affinitással rendelkezik az étrendi ásványi anyagokhoz, a kalciumhoz, a vashoz és a cinkhez, gátolva azok felszívódását a vékonybélben.
Az alacsonyabb inozitol-polifoszfátok kevesebb mint hat foszfátot tartalmazó inozitol-észterek, mint például az inozitol-penta- (IP5), tetra- (IP4) és trifoszfát (IP3). Ezek a természetben a fitinsav katabolitjaiként fordulnak elő.
A fitinsav erős affinitással rendelkezik az étrendi nyomelemekhez, a kalciumhoz, a vashoz és a cinkhez, gátolva azok felszívódását a vékonybélből. A fitokemikáliák, például a polifenolok és a tanninok szintén befolyásolják a kötődést. Amikor a vas és a cink a fitinsavhoz kötődik, oldhatatlan kicsapódásokat képeznek, és sokkal kevésbé szívódnak fel a belekben.
Hasonlóképpen, a kalcium felszívódása is károsodik, aminek eredményeként a magas fitáttartalmú, de alacsony kalciumtartalmú étrend angolkórt okozhat.
Mivel a fitinsav a vas felszívódását is befolyásolhatja, "a vas defitinizációját az elválasztási időszakban a vasbevitel javításának egyik fő stratégiájaként kell tekinteni". A fitáttartalmú élelmiszerek exogén fitáz általi defitinizációja egy olyan megközelítés, amelyet vizsgálnak a táplálkozási egészség javítása érdekében azokban a populációkban, amelyek a fitáttal teli élelmiszer-alapanyagoktól való függőségük miatt érzékenyek az ásványianyag-hiányra. Az ásványianyag-sűrűség növelésére (biofortifikáció) vagy a fitáttartalom csökkentésére irányuló növénynemesítés előzetes kutatások alatt áll.
{{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)| Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |