Flame war

A flame war (angolból, szó szerinti jelentése: „lángháború”) egy olyan folyamat, mely során szándékosan sértő, ellenséges, offtopic (témához nem kapcsolódó) hozzászólásokat küldenek egy nyilvános (általában internetes) fórumra. Az ok általában olyan téma, mely erősen polarizálja (megosztja) a közösséget, mint amilyen a politika, vallás, filozófia, de gyakran lényegtelennek látszó nézetkülönbségek is torkollhatnak ilyen verbális háborúba. Flame-ek küldése homlokegyenest ellenkezik a netikett elveivel, és az internetes közösség tagjaiban is ellenérzést vált ki.

Jelentése

A „flame” szó ebben az esetben arra utal, hogy az illető szándékosan olyan megjegyzéseket ír, amitől a vitapartnerei idegesek lesznek, ami provokálja az agresszív válaszokat, „felszítja a tüzet”. (Az ilyen szándékosan vitát szító magatartást „flaming”-nek nevezik angol nyelvterületen.)

A kifejezés bizonyos fokig elavult, és helyét a 2010-es évektől részben átvette a trollkodás („trolling”), mely a flamingnél tágabban értelmezett jelentéstartalommal a teljes provokatív, vitagerjesztő magatartást írja le, nem csak magát a konkrét vita közbeni viselkedést; a gyakorlati viták során a két kifejezés szinte ugyanazt a jelenséget tükrözi.

Okai

Több szociális viselkedéssel foglalkozó kutató vizsgálta a jelenséget, és több eltérő elmélettel is előálltak. Ilyen például az elszemélytelenítés, illetve az empátia (szándékos vagy akaratlan) csökkenése („online disinhibition effect”), az alkalmazkodás a vélt normákhoz, a szemtől szembe kommunikáció hiányából fakadó félreértések, vagy az öntudatlan elutasítás, amikor a vitapartner elméje akaratlanul elutasítja azon tényeket, melyek ellentmondanak az általa vélt képnek.

Megjelenése a populáris kultúrában

A jelenségről a collegehumor.com készített dalt We Didn't Start The Flame War címen, amelyik bemutatja, miről is szól a flame war.

Jegyzetek

  1. ↑ P.J. Moor, A. Heuvelman and R. Verleur (2010). "Flaming on YouTube". Computers in Human Behavior. 26: 1536–1546.
  2. ↑ S. Kiesler, J. Siegel and T.W. McGuire (1984). "Social psychological aspects of computer-mediated communication". American Psychologist. 39: 1123–1134. doi:10.1037/0003-066X.39.10.1123.
  3. ↑ S. Kiesler, D. Zubrow, A.M. Moses and V. Geller (1985). "Affect in computer-mediated communication: an experiment in synchronous terminal-to-terminal discussion". Human-Computer Interaction. 1: 77–104.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. ↑ S. Kiesler and L. Sproull (1992). "Group decision making and communication technology". Organization Behavior and Human Decision Processes. 52: 96–123.
  5. ↑ M. Lea, T. O'Shea, P. Fung and R. Spears (1992). "'Flaming' in Computer-Mediated Communication: observation, explanations, implications". Contexts of Computer-Mediated Communication: 89–112.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  6. ↑ P.J. Moor (2007). "Conforming to the Flaming Norm in the Online Commenting Situation". {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  7. ↑ Thompsen, P.A. (1994). "An Episode of Flaming: a Creative Narrative". ETC: A Review of General Semantics. 51: 51–72.
  8. ↑ H. McKee (2002). ""YOUR VIEWS SHOWED TRUE IGNORANCE!!!": (mis)communication in an online interracial discussion forum". Computers and Composition. 19: 411–434.
  9. ↑ J. Kruger, J. Parker, Z. Ng and N. Epley (2005). "Egocentrism over e-mail: can we communicate as well as we think?". Journal of Personality and Social Psychology. 89: 925–936.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

Kapcsolódó szócikkek