Frederikshavndán város a Nordjylland nevű régió Frederikshavn járásában, Jylland északkeleti partvidékén. Mai neve Frigyes kikötőjeként fordítható, de eredetileg Fladstrandnak hívták. Lakossága 23 000 fő (2014. január 1-jén) A város életében kiemelt szerepet játszik a halászat és a kikötő. Frederikshavn fontos kikötő a Svédország és Norvégia felé közlekedő kompok számára. A turizmus miatt Skandinávia irányából évente több, mint 2 000 000 ember halad át a városon. A dán nyelvben a frederikshavner, vagyis frederikshavni szó a legkeresettebb lepényhalfajtát jelöli.
1818-ban nyerte el a városi rangot. Frederikshavn legrégebbi épülete, a Fiskerklyngen eredetileg a 16. század közepén épült, de a most a környékén látható házak a 18-19. századból származnak.
Földrajza
A történeti kialakulás
I. e. 6000 környékén a Kattegat nagyrészt még szárazföld volt. I. e. 4000 körül emelkedett meg a tengerszint addig, hogy a korábbi partvonal helyett Frederikshavn környékéig törjön előre a víz és kialakítsa a Hirsholmene szigetcsoportot és a mintegy 27km-re fekvő Læsø szigetét.
Ma a partot strandok és homokdűnék alkotják. A város északi felében elhelyezkedő sík Marinevorland fenyérrel és erdővel váltakozó mezőgazdasági haszonterület, szántóföldjein elsősorban gabonatermesztés folyik. A várost déli részén mindössze egy keskeny sávnyi partvonal választja el a város nyugati részéig érő dombságtól.
Frederikshavn (a Skagen és a Sæby) nélkül 32 kilométer hosszú tengerpartja van a Kattegat mentén, az Északi-tenger és a Balti-tenger találkozásánál. A partvonal sík és strandok, valamint dűnék váltogatják egymást rajta. A strandokon homoklerakódások alakultak ki. A víz mélysége 2 kilométeres körzetben körülbelül 4 méter.
Városrészei
A dán közigazgatási reform óta Frederikshavn járáshoz tartozik a városon kívül északon Skagen városa és Sæby városa délen. Az új járáshatár egyben a magasabb közigazgatási egység határa is.
Frederikshavnhoz tartoznak a következő községek (Sogn) (Skagen és Sæby városait leszámítva):
Frederikshavn Sogn – A városmag kikötőivel, 2,5km hosszú sétálóutcájával, Önkormányzati hivatala, pályaudvara, temploma (Frederikshavn Kirke), uszodája, könyvtára, gimnáziuma, kórháza és rendőrsége. Szintén Frederikshavnhoz tartoznak a Hirsholmene szigetcsoport tagjai.
Bangsbostrand Sogn – A városközponttól délre a part mentén elhelyezkedő vitorláskikötő, lakónegyed; a római katolikus templom és a Bangsbostrand templom
Az adatok a Dán Statisztikai Hivatal adatbázisából származnak.
1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
2010*
Összesen
34 522
35 559
35 559
35 500
35 114
34 853
34 975
62 007
férfi
17 235
17 440
17 688
17 640
17 528
17 327
16 881
30 975
nő
17 287
17 598
17 871
17 860
17 586
17 526
17 094
1032
10 év alattiak
5563
4917
4355
4004
4169
4297
3826
6261
10-19 évesek
5915
6073
5690
5159
4406
4051
4360
7944
20-29 évesek
5123
4844
5310
5410
4808
4136
3271
5051
30-39 évesek
4709
5339
5253
4925
5006
5099
4530
6646
40-49 évesek
3960
4121
4688
5299
5201
4846
4969
9365
50-59 évesek
3901
3828
3736
3946
4484
5120
5011
9175
60-69 évesek
2959
3191
3450
3374
3310
3470
4041
9155
70-79 évesek
1791
1959
2182
2348
2520
2525
2509
5334
80-89 évesek
550
675
802
919
1083
1154
1246
2595
90-99 évesek
51
90
89
115
125
153
209
468
99 év felettiek
0
1
4
1
2
2
3
8
2007-ben a közigazgatási reform keretében Skagen és Saby térségei betagolódtak Frederikshavn járásába.
Története
A Krudttårnet, az 1686–1690 között épített erődítmény. Ma helytörténeti múzeum
A város területe évezredek óta lakott. A kőkorszaktól a viking éráig találtak régészeti leleteket, úgy mint halomsírokat, megalitikus sírokat, településeket és a Løgten Mark barlanglakásait. Kedvezően hatott a város fejlődésére a tengerhez való közelség, valamint a Hirsholmene és a Deget sziget körüli természetes kikötésre és horgonyzásra alkalmas helyek. A halászat lehetővé válta után, a középkőkorszakban már lakott volt a vidék. Ebből az időszakból, az i. e. 6. évezredből lakott településre jellemző leleteket találtak. A Donbækgårdene mellett több mint 60 későbbi korokból származó halomsírt találtak a régészek, Gærum közelében pedig bronzkori sírokat tártak fel.
Az 1890-1892 között épült Frederikshavn kirke
Az eredetileg Fladstrand névre hallgató település kezdetben pár halászházból állt. A Balti-tengerhez való előnyös közelsége miatt haditengerészeti bázissá és stratégiailag fontos ponttá vált. Először a Harmincéves háború során IV. Keresztély dán király veresége következtében a Dániát ekkoriban megszálló német csapatok szükségesnek találták a kikötő védművekkel való ellátását. 1627-ben kezdték meg a Nørdre Skanse, az Északi sánc építését. Az első erődítést továbbiak követték a 17. század folyamán és a biztonság nagyban elősegítette a kereskedelem fellendülését. Ennek következtében 1681-ben Sæby-ből Fladstrandba helyezték a vámszedési központot. Az 1688-ban épített katonai épület, a Krudttårnet, avagy Puskaportorony a mai napig is áll és szintén épségben maradt a Nordre Skanse. A Puskaportorony a gondos állagmegóvásnak köszönheti túlélését, és szimbolikus fontossága miatt belekerült a járás címerébe is. 1690-ben elkezdték építeni a település önálló templomát, a Fladstrand Kirkét.
Az 1709-1720-ig tartó nagy északi háborúban az itteni erődben sáncolta el magát Peter Wessel Tordenskjold. Innen szervezte Norvégiába tartó konvojait és az városból indította támadásait Svédország ellen. 1719-ben Tordenskjold 700 harcosával bevette a svéd Marstrand erődöt, melyre Frederikshavnben évente megemlékeznek Tordenskloldtagen-nek nevezett ünnepség keretében.
A napóleoni háborúk során Dánia 1807 és 1814 között szembekerült a tengeri nagyhatalom Angliával. Emiatt a Krudtårnet-től délre hadikikötő létesítése vált szükségessé. Az 1805-ben elhatározott építkezést 1810 és 1812 között sikerült megvalósítani.
Ágyúállás a Pikkerbakkenen a második világháborúban
A háború lezárása után a város norvég és svéd partokhoz való közelsége gazdasági, politikai és katonai előnyöket kínált. Emiatt emelkedett az addig Fladstrand (lapospart) névre hallgató halásztelepülés 1818. szeptember 23-án VI. Frigyes dán király nevét kapva kereskedővárossá. A kikötő következtében a város gyorsan a régió kereskedelmi központjává vált. Bírósági épület, gyógyszertár, kereskedőházak épültek, majd 1852-ben rendszeres kompjárat létesült Koppenhága irányában. Egy évvel később megnyílt az olsói, nyborgi és kieli kompjáratok, majd 1881-ben tovább szélesült a paletta a göteborgi járattal. 1871-ben Frenderikshavn és Aalborg között felépült a jütlandi vasút, melynek vonala 1890-ben elérte Skagent, majd 1899-ben Sæbyt. A 19. századi iparosodás először a kikötőt érintette, hajógyárak és dokkok épültek. 1871-ben megalapították a Danyard és a Frederikshavn Værft & Tørdok hajógyárakat. 1883-ban létrejött a Burmeister & Wain motorgyár, melyből később a MAN B&W Alpha Diesel vállalata kifejlődött. Az idevonzott munkaerő 1870 és 1890 között megduplázta a város lakosságát. A Fladstrand Kirke szűkké vált, ezért 1890 és 1892 között felépítették a jóval reprezentatívabb, 1100 ülőhelyet számláló Frederikshavn Kirke templomát. 1902-ben a város déli részét újabb templom épült, a Bangsbostrand Kirke.
Az első világháborút Dánia semlegességben vészelte át, így minimális katonai összpontosításon kívül más esemény nem történt a városban. A második világháború ennél sokkal jelentősebb eseménynek bizonyult. Mindenekelőtt a város stratégiai fekvése miatt rendezkedtek be itt a német megszálló csapatok folyamán, Frederikshavnt a védelmi körzet középpontjának megtéve. A másik három védelmi körzet középpontja Aalborg, Esbjerg és Hanstholm volt. Frederikshavn-ből indult a német flotta Norvégia elleni műveletére 1940-ben. Később a területet az Atlanti fal részévé kívánták tenni, ezért a németek erőd- és bunkerrendszert építettek a Pikkerbakken és a Nordstrand környékére, melyet 1943-ban Erwin Rommeltábornagy is megtekintett. Az összesen 350 darab létesítményből 250 a mai napig áll.
Kikötők
A város kikötői északról dél felé haladva:
Rønner kikötő (Rønnerhavn): élményhajókat, csónakokat és halászhajókat fogadó kikötő
Északi sánc kikötő (Nordre Skanse Havn): csónakkikötő
Frederikshavn kikötő (Frederikshavn Havn): kereskedelmi kikötő
Hadikikötő (Flådehavn): hadihajók, jégtörők, királyi jachtok és kiképzőhajók kikötője
Tengeri sportok kikötője (Søsportshavn): élményhajókat, csónakokat és lakóhajókat kiszolgáló kikötő
A Palm Beach. A járás vezetése a partot 100 pálmafával ültette be.
A Bangsbo Múzeumot egy 1750-ben emelt udvarházban rendezték be a város délnyugati részében. Az ház egyike a legrégebben épült és épségben megmaradt épületeknek a település halászfalu korszakából. Az épületcsoport a 16. században épült, de a mai épületek a 18. századból valók.
Frederikshavni Művészeti Múzeum (Frederikshavn Kunstmuseum)
Frederikshavni Hajógyári Történeti Társaság (Værftshistorisk Selskab Frederikshavn)
Olyan cégek települtek a térségbe, mint a MAN/BW Alpha, a Martin és kiépült a Frederikshavni Haditengereszeti Bázis (Flådestation Frederikshavn), mely Danmark gyakorlóhajónak, a jégtörőknek és a királyi jachtnak, a Dannebrog-nak horgonyzóhelye.
Az 1990-es években a hajóipar hanyatlásával Frederikshavn Észak-Jütland többi részéhez hasonlóan erősen szenvedett a munkanélküliségtől. A város legnagyobb munkahelye, a Danyard hajógyár az 1990-es évek végén bezárt, miáltal több mint 2000 dolgozó került utcára. A mai napig folyik a munka a nagy hajóépítő dokkok környékén, mivel sok kisebb cég bérel területeket arra. 2008 nyarán a munkanélküliségi ráta Dánia többi részéhez hasonlóan a valaha volt legalacsonyabbra, 2% környékére esett. Más járásokhoz hasonlóan a fiatalok nagyobb városokba költöznek. Ezeket a folyamatokat meggátolandó a járás innovatív projekteket indított a turisták odavonzása és a helyi lakosság megőrzése céljából. A tönkrement hajóipar helyett megpróbáltak a kereskedelemre és a turizmusra támaszkodni anyagilag. Frederikshavn megkezdte a kizárólag megújuló energiaforrásra való átállást, mellyel első lenne a világon a hasonló méretű városok közül. A tervek szerint még a közlekedés és a szállítás is megújuló energiával menne. A folyamat vége előreláthatóan 2015-ben lesz.
Christensen, Erik S. (2000). Halvtredserne (dán nyelven). Frederikshavn: Bangsbomuseet.{{cite book}}: Unknown parameter |Sammelwerk= ignored (|work= suggested) (súgó)
Munk Petersen, Hans (1987). Kirker i Frederikshavn Kommune. Frederikshavn: Bangsbomuseet.{{cite book}}: Unknown parameter |Sammelwerk= ignored (|work= suggested) (súgó)
Kirkegaard, Jens (1999). Frederikshavn Kommuneatlas (dán nyelven). A Frederikshavni önkormányzat és a Környezetvédelmi Minisztérium együttműködésében. København: Skov- og Naturstyrelsen.
Dánia
é. sz. 57° 26′ 02″, k. h. 10° 32′ 10″57.433889°N 10.536111°EKoordináták: é. sz. 57° 26′ 02″, k. h. 10° 32′ 10″57.433889°N 10.536111°E
