Bordáskabóca-félék

Bordáskabóca-félék
Gyertyafejű kabóca (Pyrops candelaria)
Gyertyafejű kabóca (Pyrops candelaria)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Egyszerűsödött szárnyas rovarok (Paraneoptera)
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Kabócák (Auchenorrhyncha)
Alrendág: Bordáskabóca-formájúak (Fulgoromorpha)
Öregcsalád: Bordáskabóca-szerűek (Fulgoroidea)
Család: Fulgoridae
Latreille, 1807
Szinonimák
  • Lámpahordó kabóca-félék
  • Fénykabócák
  • Lámpapompályok
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Bordáskabóca-félék témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Bordáskabóca-félék témájú kategóriát.
A Gothenburgi Természetrajzi Múzeum tárlójában kiállított példányok
Viaszszövedék egy kabóca potrohán

A bordáskabóca-félék (Fulgoridae) a rovarok (Insecta) osztályába sorolt félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjében a kabócák (Auchenorrhyncha) alrendjében a bordáskabóca-formájúak (Fulgoromorpha) alrendág névadó családja több mint 125 nemmel. A „lámpahordó kabóca” elnevezés (összes toldalékával) egy félreértés szívósan fennmaradt eredménye. Maria Sibylla Merian német természettudós és illusztrátor ugyanis a 17. század második felében egy képén úgy ábrázolta a nagy bordáskabócát (Fulgora laternaria), mintha annak feje a sötétben világítana.

Származásuk, elterjedésük

Sűrűn erezett szárnyuk ősi típusú, aminek alapján feltételezik, hogy ez a kabócák (Auchenorrhyncha) egyik legkorábban kialakult családja.

A legtöbb kontinensen megtalálhatók, de főleg a trópusi övben. Gyakoriságuk a sarkok felé haladva fokozatosan csökken; a hideg mérsékelt égövet csak néhány faj éri el.

Megjelenésük, felépítésük

Sok faj, így a névadó, Dél-és Közép-Amerikában élő bordáskabóca (Fulgora spp.) csőrszerű feje jóval túlnyúlik szemeiken. A tűzszemű kabóca (Pyrops spp.) fajok kétoldalt fogazott fejtoldaléka fűrészre, illetve reszelőre emlékeztet; különösen a Déltelet-Ázsiában élő gyertyafejű kabóca (Pyrops candelaria) fejtoldaléka látványos. A fej néha hólyagszerűen felfújt.

Több faj (például a Lystra lanata) fehér viaszfonalakból álló képződményt cipel a potrohán; ez a bokorszerű fonadék nem ritkán akkora, mint maga az állat.

Életmódjuk, élőhelyük

Nagy többségük éjszaka aktív. Egyesével szívogatnak; nem verődnek össze nagy csapatokba.

Rendszertani felosztásuk

A családot az alábbi 11 alcsaládra tagolják:

További 16 nem alcsaládba sorolatlan:

Gazdasági jelentőségük

Magányos életmódjuk miatt kártételük jelentéktelen.

Jegyzetek

  1. ↑ Félfedelesszárnyuak. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X Hozzáférés: 2022. november 25.
  2. ↑ Magyar Rovartani Társaság: Kabócák (Auchenorrhyncha)
  3. ↑ Urania Állatvilág. Rovarok. Kurt Günther et al., 1968. Gondolat Kiadó, Budapest, 1970., 160. old.
  4. ↑ "Dér Zsófia: KERTÉSZETI NÖVÉNYEK KABÓCA EGYÜTTESEI ÉS SZEREPÜK A FITOPLAZMÁK TERJESZTÉSÉBEN". 2022. november 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 25.

Források