| Gary Bartz | |
 | |
| North Sea Jazz Festival, Rotterdam, 2007. | |
| Született | 1940. szeptember 26. (86 éves) Baltimore |
| Állampolgársága | amerikai |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Baltimore City College |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gary Bartz témájú médiaállományokat. | |
Gary Bartz (Baltimore, 1940. szeptember 26. –) kétszeres Grammy-díjas amerikai szaxofonos, klarinétos, fuvolás. Több mint 40 albuma van, több mint 200 lemezen működött közre.
Bartz egy baltimore-i éjszakai klub tulajdonosának fiaként ismerte meg a dzsesszt. 1958-ban elhagyta Baltimore-t, hogy a Juilliard Schoolban tanuljon. Az 1960-as évek elején Eric Dolphyvel és McCoy Tynerrel lépett fel Charles Mingus Jazz Workshopjában. Max Roach és Abbey Lincoln mellett dolgozott, aztán csatlakozott Art Blakey-hez és a Jazz Messengershez.
1968-ban tagja volt McCoy Tyner Expansions nevű együttesének.
1970 közepén csatlakozott Miles Davishez, augusztusban élőben lépett fel az Isle Of Wight fesztiválon, decemberben a washingtoni The Cellar Door klubban. Ezeknek a műsoroknak egy része eredetileg az 1971-es Live-Evil albumon jelent meg, a teljes hat előadás pedig végül 2005-ben.
Bartz Grammy-díjat kapott a „Legjobb latin jazz előadásért” − Roy Hargrove „Habana” című művéért −, később a McCoy Tyner Illuminationsért.
Elnyerte a BNY Mellon Jazz 2015 Living Legacy Award díját, amelyet egy különleges ceremónián adtak át a Kennedy Centerben.
Bartz az Oberlin College-on dzsessz-szaxofon tanára.