Gayal

Gayal
	Bika a gazdáinak társaságában
	Természetvédelmi státusz
	Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Tulokformák (Bovinae);
Nemzetség:	Tulkok (Bovini);
Alnemzetség:	Bovina;
Nem:	Tulok (Bos); Linnaeus, 1758
Faj:	B. frontalis;
Tudományos név
	Bos frontalis; Lambert, 1804
Szinonimák
	Bos gaurus frontalis;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Gayal témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Gayal témájú médiaállományokat és Gayal témájú kategóriát.

A gayal (Bos frontalis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.

Rendszertani helyzete és neve

Ezt az állatot legelőször 1804-ben, Aylmer Bourke Lambert brit botanikus írta le Bos frontalis név alatt, egy bangladesi Csittagong településen talált háziállatként tartott példány alapján. Később a gaur (Bos gaurus) háziasított alfajának tekintették Bos gaurus frontalis néven.

2003-ban azonban a Nemzetközi Zoológiai Nomenklatúrabizottság (ICZN) úgy döntött, hogy a gayalt külön fajnak kell tekinteni a Bos frontalis binomiális névvel. A döntés azután született meg, hogy vadon élő gayalállományra bukkantak a kutatók, bár még nem világos, hogy ez valóban önálló vad állomány, vagy inkább elvadult, elkóborolt egyedek leszármazottai.

A legfrissebb törzsfejlődéses (philogenesis) vizsgálatok szerint a gayal anyai ágon, a gaur, a zebu és a szarvasmarha leszármazottja; így tehát nem tisztán a gaur alfaja. Emiatt önálló Bos-faji rangra emelhető.

Előfordulása

A gayalt Északkelet-Indiában, Bangladesben, Mianmarban és a kínai Jünnanban tenyésztik és használják fel.

Megjelenése

Ez az állat a gaurtól a következőképpen különbözik: a hossza rövidebb, marja alacsonyabb, a lábai rövidebbek, a púpja kevésbé fejlett, a bika nyakán csüngő bőr nagyobb a gaurénál. A feje rövidebb, viszont szélesebb, egyenes homlokkal, a szarvak közti vonal is egyenes. A nagy, vastag szarvak kevésbé lapítottak, de jobban meg vannak hajlítva – majdnem egyenest előre néznek, a hegyek kivételével, melyek felfelé mutatnak. A tehén jóval kisebb a bikánál, nála nincs vagy alig van csüngő bőr a nyakon. Mindkét nemű állat azonos színű, vagyis feketés-barnás, fehér vagy sárgás lábszárakkal. A szarvak feketés árnyalatúak.

Jegyzetek

↑ Ellerman, J. R.; Morrison-Scott, T. C. S. (1966). Checklist of Palaearctic and Indian mammals 1758 to 1946 (Second ed.). London: British Museum of Natural History. 380. o.
↑ Blench, R. and M. W. Post (2013). "Rethinking Sino-Tibetan phylogeny from the perspective of North East Indian languages: Blench, R. and M. W. Post". In Owen-Smith, T.; Hill, N. (eds.). Trans-Himalayan Linguistics Historical and Descriptive Linguistics of the Himalayan Area. Berlin: De Gruyter. 71–104. o. ISBN 978-3-11-031083-2.
↑ Payne, W. J. A. (1970). "Breeds and Breeding VI". Cattle Production in the Tropics: General introduction and breeds (angol nyelven). London: Longman Group Ltd.
↑ M. R. Uzzaman, M. S. A. Bhuiyan, Z. Edea, K.-S. Kim (2014). "Semi-domesticated and Irreplaceable Genetic Resource Gayal (Bos frontalis) Needs Effective Genetic Conservation in Bangladesh: A Review". Asian-Australasian Journal of Animal Sciences (angol nyelven). 27 (9): 1368–1372. doi:10.5713/ajas.2014.14159. ISSN 1011-2367. PMC 4150205. PMID 25178382.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
↑ Y.-P. Zhang, D.-D. Wu, Y. Dong, W. Wang, M.-M. Yang, S.-Q. Yan, K.-X. Qu, S. Wang, Z.-J. Xiong (2017). "Draft genome of the gayal, Bos frontalis". GigaScience (angol nyelven). 6 (11): 1–7. doi:10.1093/gigascience/gix094. PMC 5710521. PMID 29048483.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
↑ Gentry, A.; Clutton-Brock, J.; Groves, C. P. (2004). "The naming of wild animal species and their domestic derivatives" (PDF). Journal of Archaeological Science. 31 (5): 645–651. doi:10.1016/j.jas.2003.10.006. 2011. április 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2021. január 18. {{cite journal}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
↑ Guolong, M.; Hong, C.; Shiping, L.; Hongyu, C.; Dejun, J.; Rongqing, G.; Chunfang, C.; Yonghong, L. (2007). "Phylogenetic Relationships and Status Quo of Colonies for Gayal Based on Analysis of Cytochrome b Gene Partial Sequences". Journal of Genetics and Genomics. 34 (5): 413–419. doi:10.1016/S1673-8527(07)60045-9. PMID 17560527.
↑ Simoons, F. J. (1984). Gayal or mithan. In: Mason, I. L. (ed.) Evolution of Domesticated Animals. Longman, London. Pages 34–38.
↑ Lydekker, R. (1888–1890). The new natural history Volume 2. Printed by order of the Trustees of the British Museum (Natural History), London. Pages 179–181.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gayal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

International Commission on Zoological Nomenclature. (2003). Opinion 2027 (Case 3010). Usage of 17 specific names based on wild species which are pre-dated by or contemporary with those based on domestic animals (Lepidoptera, Osteichthyes, Mammalia): conserved. Bull.Zool.Nomencl., 60:81-84.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Ellerman, J. R.; Morrison-Scott, T. C. S. (1966). Checklist of Palaearctic and Indian mammals 1758 to 1946 (Second ed.). London: British Museum of Natural History. 380. o.

[2] Blench, R. and M. W. Post (2013). "Rethinking Sino-Tibetan phylogeny from the perspective of North East Indian languages: Blench, R. and M. W. Post". In Owen-Smith, T.; Hill, N. (eds.). Trans-Himalayan Linguistics Historical and Descriptive Linguistics of the Himalayan Area. Berlin: De Gruyter. 71–104. o. ISBN 978-3-11-031083-2.

[Payne1970-3] Payne, W. J. A. (1970). "Breeds and Breeding VI". Cattle Production in the Tropics: General introduction and breeds (angol nyelven). London: Longman Group Ltd.

[4] M. R. Uzzaman, M. S. A. Bhuiyan, Z. Edea, K.-S. Kim (2014). "Semi-domesticated and Irreplaceable Genetic Resource Gayal (Bos frontalis) Needs Effective Genetic Conservation in Bangladesh: A Review". Asian-Australasian Journal of Animal Sciences (angol nyelven). 27 (9): 1368–1372. doi:10.5713/ajas.2014.14159. ISSN 1011-2367. PMC 4150205. PMID 25178382.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

[5] Y.-P. Zhang, D.-D. Wu, Y. Dong, W. Wang, M.-M. Yang, S.-Q. Yan, K.-X. Qu, S. Wang, Z.-J. Xiong (2017). "Draft genome of the gayal, Bos frontalis". GigaScience (angol nyelven). 6 (11): 1–7. doi:10.1093/gigascience/gix094. PMC 5710521. PMID 29048483.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

[6] Gentry, A.; Clutton-Brock, J.; Groves, C. P. (2004). "The naming of wild animal species and their domestic derivatives" (PDF). Journal of Archaeological Science. 31 (5): 645–651. doi:10.1016/j.jas.2003.10.006. 2011. április 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2021. január 18. {{cite journal}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)

[7] Guolong, M.; Hong, C.; Shiping, L.; Hongyu, C.; Dejun, J.; Rongqing, G.; Chunfang, C.; Yonghong, L. (2007). "Phylogenetic Relationships and Status Quo of Colonies for Gayal Based on Analysis of Cytochrome b Gene Partial Sequences". Journal of Genetics and Genomics. 34 (5): 413–419. doi:10.1016/S1673-8527(07)60045-9. PMID 17560527.

[Simoons1984-8] Simoons, F. J. (1984). Gayal or mithan. In: Mason, I. L. (ed.) Evolution of Domesticated Animals. Longman, London. Pages 34–38.

[Lydekker1888-9] Lydekker, R. (1888–1890). The new natural history Volume 2. Printed by order of the Trustees of the British Museum (Natural History), London. Pages 179–181.