| Gazni | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 143 379 fő (2015) |
| Tszf. magasság | 2219 m |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gazni témájú médiaállományokat. | |
Gazni (dari: غزنی, pastu: غزني, angol: Ghazni) vagy régebbi nevén Gazna (غزنه, Ghazna), város kelet-közép-Afganisztánban.
A település látképét egy 45 méter magas, középkori eredetű fellegvár uralja.
A Gazni folyó mellett, egy magas fennsíkon, 2220 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Az egykori Gazna romjai a közelben található Rowẓeh-e Sultan falu közelében, a Kabulba vivő országút mellett helyezkednek el.

Gaznī legalább a 7. század óta fennáll. Ekkor a terület a buddhizmus egyik központja volt. 644-ben a kínai Hszüan-cang ellátogatott a Jaguda nevű városba, amely szinte biztosan Ghazni korabeli neve volt.
Maḥmūd uralma idején, amely a 11. század elejére esik, a város a Gaznavidák hatalmas birodalmának, Afganisztán első muszlim uralkodóinak fővárosa lett. A dinasztia hatalmának nagy részét még ugyanabban a században elveszítette, a várost 1150–51-ben a gúridák kifosztották.
A városért több nép is harcolt, majd 1221-re a mongolok szerezték meg.
A 14. században Timur Lenk (Tamerlán), majd a mogulok foglalták el Gaznit és Kabult.
1747-ben, Aḥmad Shāh Durrānī uralkodása idején az új afgán királyság része lett.
Az 1839–42 közötti első angol–afgán háború során a britek foglalták el.
Később a Kabul–Kandahár közötti autóút fontosabb városa lett, ekkortól némi jelentőségét is visszanyerte.
Ma Afganisztán egyik legfőbb kereskedelmi és ipari központja, ahol főképp állattenyésztéssel, szőrmével, selyemmel és mezőgazdasági termékekkel kereskednek.