Google Könyvek

 Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Google könyvek
FejlesztőGoogle
Operációs rendszerAkármilyen (web alapú alkalmazás)
Elérhetőtöbb nyelv
KategóriaOnline Library Book Search
A Google könyvek weboldala

A Google könyvek (angolul: Google Books) a Google egy olyan szolgáltatása, mellyel teljes könyvek szövegeiben lehet keresni. Ezeket a könyveket előzőleg lapolvasóval beolvassák, majd optikai szövegfelismerő program segítségével szöveggé alakítják a beolvasott állományt, majd az eredményt eltárolják a digitális adatbázisukban. A szolgáltatás régebben Google Print néven vált ismertté, a 2004-es Frankfurti Könyvvásáron ezen a néven mutatták be. Amennyiben egy felhasználó keresőszavaira ez a rendszer is releváns találatokat talál, a Google Könyvek index legfeljebb első három találata megjelenik a Google keresőmotor találatai fölött. A felhasználók kereshetnek kifejezetten könyvekre is az erre rendszeresített Google Könyvek szolgáltatáson keresztül. A Google Könyvek találatainak bármelyikére kattintva megjelenik egy felület, melyen a felhasználó a könyv egyes oldalait tudja megtekinteni. A lapokon kívül a témához illeszkedő reklámok és a kiadó valamint az ezt a könyvet értékesítő áruházak honlapjaira mutató linkek jelennek meg. A hozzáférést csökkentő beállítások a felhasználó adatforgalmától függő széles tárházán keresztül a Google megszabja a megtekinthető oldalak mennyiségét, megpróbálja megakadályozni az oldalak kinyomtatását, a szövegek kimásolását, hogy így tegyen eleget a szerzői jogi előírásoknak.

A Google Könyvek adatbázisa folyamatosan bővül. A rendszeren keresztül közkincsnek számító vagy szerzői jogi védelem alatt nem álló könyveket PDF formátumban le is lehet tölteni. Azonban az USA területén kívül élő felhasználók esetében a Google-nek meg kell bizonyosodnia afelől, hogy a kérdéses alkotás a felhasználó országának jogrendszerében sem élvez semmiféle szerzői jogi védelmet. A Google Könyvek Támogató Csapat egyik tagja szerint "Mivel az, hogy egy könyv közkincsnek minősül-e, gyakran szorosan véve csak jogi kérdés, inkább túlságosan óvatosak vagyunk, s egészen addig csak részleteket mutatunk meg, míg meg nem győződtünk arról, hogy a könyv közkinccsé vált."

Számos könyvet Elphel 323 típusú kamerával olvasnak be, óránkénti 1000 oldalas sebességgel.

A kezdeményezést azért üdvözölték, mivel azt a lehetőséget rejtette magában, hogy eddig soha nem látott mértékű hozzáférést biztosít ahhoz, ami az emberiség tudásának legnagyobb internetes korpusza és a tudás demokratizálódása lehet. A kezdeményezést a lehetséges szerzői jogi kétségek miatt többen támadták.

Beolvasott mennyiség

A The New York Times értesülései szerint a Google 2007. márciusig 1 millió könyvet olvasott be, melynek becsült költsége 5 millió dollár lehetett. 2008. október 28-án a Google bejelentette, hogy 7 millió könyv kereshető a Google Könyvek rendszerén keresztül, amibe beletartoznak azok is, amiket 20 000 kiadói partnerük tesz elérhetővé. A hétmillió közül a kiadókkal kötött megállapodás alapján egymilliót teljes egészében meg lehet nézni. Egymillió példány minősül közkincsnek. A legtöbb beolvasott könyv nyomtatott példányban vagy kereskedelmi úton már nem elérhető. 2009. októberben a Google bejelentette, hogy a beolvasott munkák száma meghaladta a tízmilliót.

Versenytársak

Története

2004

2004. december A Google létrehozta Google Print kezdeményezésként egyik bővítményét, mely Google Print Library Project néven vált ismertté. A Google bejelentette, hogy partnerségi szerződést kötött több elismert egyetemi és közkönyvtárral. Ezek között volt a Michigani Egyetem, a Harvard Egyetem, (a Harvard Egyetem könyvtára), a Stanford (Zöld Könyvtár), Oxford (Bodleian Könyvtár) és a New York-i Közkönyvtár. Sajtóhírek és egyetemi könyvtárosok szerint a Google Könyvek egy évtized alatt 15 millió könyv digitalizálását és az interneten történő közzétételét tervezi. A bejelentés hamarosan ellenvéleményeket szült, mert a szerzői szervezetek és a könyvkiadók azzal vádolták a Google-t, hogy az nem csak közkincseket akar közzé tenni, hanem olyan műveket is, melyeknek még nem járt le a szerzői jogvédelme.

2005

2005. szeptember–október A Google ellen két elmarasztaló ítélet született, melyek értelmében nem tartotta be a szerzői jogi előírásokat, s nem kártalanította megfelelő mértékben a szerzőket és a kiadókat. Az egyik egy több felperes által közösen indított eljárás (Authors Guild vs. Google, 2005. szeptember 20.) a másik pedig egy polgári per, melyben az öt legnagyobb könyvkiadó és az Association of American Publishers volt a felperes. (McGraw Hill vs. Google, 2005. október 19.)

2005. november: A Google megváltoztatja szolgáltatásának nevét. Az eddigi Google Print helyett Google Book Search lett az új név. Az a rendszert, melyen keresztül a szerzők és a kiadók feltölthették könyveiket, átnevezték, s új neve "Google Books Partner Program" lett (lásd Google Library Partners), a könyvtárakkal fenntartott kapcsolat új megnevezése pedig Google Könyvkereső Könyvtárprojekt lett.

2006

2006. augusztus: A Kaliforniai Egyetem bejelentette szándékát, mely szerint csatlakozni kíván a könyvdigitalizálási projekthez. Így a rendszer hatáskörébe tartozó 100 könyvtár mintegy 34 milliós állománya előtt nyílt meg a digitalizálási lehetőség.

2006. szeptember: A Madridi Complutense Egyetem az első spanyol nyelvű egyetem, mely csatlakozik a programhoz.

2006. október: A Wisconsin–Madison Egyetem bejelentette, hogy a könyvkereső digitalizálási eljáráshoz csatlakozik, s a Wisconsini Történelmi Társaság könyvtárával közösen összesen 7,2 millió dokumentumot ajánl fel a projekt részére.

2006. november: A Virginiai Egyetem is csatlakozott a kezdeményezéshez. Könyvtárainak katalógusában több mint 5 millió könyv és 17 millió kézirat, ritka könyvek és archívumok vannak.

2007

2007. január: Az Austini Texasi Egyetem bejelentette, hogy szeretne csatlakozni a könyvkereső digitális folyamathoz. Legalább egymillió könyv válik elérhetővé digitális formában az egyetem 13 könyvtárából. (Az egyetem 2008 végén kilépett a programból.)

2007. március: A Bajorországi Állami Könyvtár bejelentette, hogy társul a Google programjához, s több mint egymillió, közkincs minősítésű, ma már nyomtatott formában beszerezhetetlen, német, angol, francia, olasz, latin és spanyol nyelvű dokumentumot tesz ilyen formában is elérhetővé.

2007. május: Bejelentették, hogy egy könyvdigitalizálási partnerprogram jött létre a Google valamint a Lausanne-i Kantoni és Egyetemi Könyvtár között.

2007. május: A Ghanti Egyetem Boekentoren Könyvtára partnerségre lépett a Google-lel, melynek értelmében XIX. századi francia és holland nyelvű könyveket digitalizálnak s digitális formában elérhetővé tesznek.

2007. június: A Szervezeti Együttműködések Bizottsága (Committee on Institutional Cooperation, CIC) bejelentette, hogy tizenkét tagkönyvtára részt venne a programban, s hat év alatt 10 millió dokumentumot digitalizálnának.

2007. június: A Keio Egyetem lett a Google első japán partnere, mikor aláírtak egy megállapodást, melynek értelmében az egyetem 120 000 közkincsnek számító könyvet tesz digitális formában is elérhetővé.

2007. augusztus: A Google bejelentette, hogy a Cornell Egyetemi Könyvtár 500 000, jogvédett és nem jogvédett könyvét fogja digitalizálni. Ezen felül a Google rendszerén keresztül elérhetővé válik a könyvtárbelső rendszerében található digitális dokumentumok is.

2007. szeptember: A Google egy új funkciót tett elérhetővé, melynek segítségével a felhasználók közkincsnek számító dokumentumok részleteit tehetik elérhetővé. A töredékeket fel lehet tölteni olyan formában, ahogy az a könyvben szerepelt vagy egyszerű szövegként is.

2007. szeptember: A Google bemutatja a "Könyvtáram" elnevezésű szolgáltatást, mellyel lehetővé válik személyre szabott könyvtár létrehozása. Ebben lehetnek megjelölt könyvrészletek, minősítések, áttekintők vagy teljes szövegek.

2007. december: A Columbia Egyetem is részt vesz közkincsek digitalizálásában.

2008

2008. május: A Microsoft csökkenti saját digitalizáló projektjét és elgondolkodott ennek bezárásán. Összesen 750 000 könyvet és 80 millió újságcikket digitalizáltak.

2008. október: Kétéves tárgyalást követően megszületett egy egyezség a kiadók és a Google között, melynek értelmében a Google beleegyezett, hogy azért cserébe, hogy több millió könyvet nyilvánosan elérhetővé tegyen a nagyközönség számára, kompenzálja a szerzőket és a kiadókat.

2008. november: A Google eléri a hétmilliós feltöltött példányszámot, melyből 1 milliónál elérhető a teljes előnézet mód, további egymillió pedig közkincs, így akárki teljes egészében megnéézheti és le is töltheti. A feltöltött könyvek közül mintegy ötmilliót ma már nem lehet beszerezni.

2008. december: A Google bejelenti, hogy innentől kezdve többek között olyan magazinok is elérhetővé válnak a Google Könyveken keresztül, mint a New York Magazine, az Ebony vagy a Popular Mechanics.

2009

2009. május: Az éves New York-i BookExpón a Google bejelentette, hogy szándékában áll egy olyan programot elkészíteni, mellyel a kiadók saját könyveiknek olyan digitális változatát tudják elkészíteni, mely azonnal feltölthet a Google rendszerébe.

2009. december Egy francia bíróság abbahagyatta a Franciaországban kiadott könyvek digitalizálását, s kimondta, hogy ez a szerzői jogi rendelkezésekbe ütközik. Ez volt a digitalizálási program első nagyobb veresége.

A Google könyvkereső könyvtárprojektjének résztvevői

A Google könyvkereső könyvtárprojektjének megindulása óta növekszik a részt vevő intézmények száma. A Maiszúri Egyetem(wd) számos sajtóhír szerint a Google egyik partnere. Azonban nem szerepel a Google partnereinek névsorában.

Kezdeti partnerek

További partnerek

Mióta először bejelentették a partnerséget, azóta további szervezetek csatlakoztak.

Szerzői és szomszédos jogi kérdések

A kiadók és a szerzők szervezetei kritizálták már a rendszert, mivel azon keresztül szerzői jogi védelem alatt álló könyvek részleteit is meg lehet találni. 2005 végén az Authors Guild of America és az Association of American Publishers külön-külön beperelték a Googlet, mégpedig "a szerzői jogok durva megsértéséért." A Google azzal védekezett, hogy projektje fair use jogvédettségű anyagokat tartalmaz, s a digitális világ cédulakatalógusaként jellemezte a rendszert, ahol minden szó indexelve van. Annak ellenére, hogy a Google megpróbálja csak a közkincseknél elérhetővé tenni a teljes tartalmat, s a jogvédett könyveknél csak egy kereshető összefoglalót bocsát rendelkezésre, a kiadók azzal érvelnek, hogy a Google-nek nincs ahhoz joga, hogy szerzői jog alatt lévő könyvek teljes tartalmát kimásolja, s ezeket nagy mennyiségben saját adatbázisában elmentse.

Ezeket más perek is követték, de egyet 2006-ban Németországban visszavontak. 2006. júniusban Hervé de la Martinière, egy La Martinière néven ismert kiadó és az Éditions du Seuil, bejelentették abbéli szándékukat, hogy beperlik a Google franciaországi vállalatát. 2009-ben a Párizsi Polgári Bíróság 300 000 €-t s ennek kamatait szabta ki pénzbüntetésként az okozott kár megtérítéséért, s további napi 10 000 eurót kell fizetni egészen addig, míg el nem távolítja a Google saját adatbázisából a kiadó összes könyvét. A bíróság érvelése szerint „A Google megszegte a szerzői jogi rendelkezéseket, mivel úgy készített a könyvekről másolatot, hogy azt megelőzően nem kért erre engedélyt a jogtulajdonos Seuil-től. Ezen felül a Google megsértette a szerzői jogi rendelkezéseket, amivel a kiadóknak kárt okozott”. A Google azt mondta, fellebbezni fog az ítélet ellen. A Syndicat National de l’Edition, aki a perbe beavatkozóként lépett közbe, azt állította, hogy a Google majdnem 100 000 francia, szerzői jogvédelem alatt álló művek digitalizált.

2007. márciusban Thomas Rubin, a Microsoft védjegyeinek szerzői jogi oltalmáért és a titkokért felelős vezetője azzal kritizálta meg a Google-t, hogy könyvkereső szolgáltatásával megsérti a szerzői jogi előírásokat. Rubin különösen azt nehezményezte, hogy egészen addig ingyen lehet ezeket az anyagokat másolni, míg ennek leállíttatásáról a szerzői jog tulajdonosa nem rendelkezik.

Siva Vaidhyanathan, a Virginiai Egyetem Médiatudományok és Jogi Tanszékének docense szerint a projekt veszélyt jelent a fair use jogosultságnak, mivel a fair use ez esetben megindokolható, így a jog használatának területének szűkítéséhez vezethet. Mivel az Author's Guild vs. Google ügy nem jutott el bíróságig, ez a terület érintetlen maradt.

A közkincs minősítésű anyagok jogi kezelése a Google-nél szintén viták forrása. A Google az elektronikusan elérhető műveket kereskedelmi célra fel nem használható megkötéssel teszi közzé honlapján, s ezen felül digitális vízjelet is alkalmaz dokumentumaiban. Az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormánya által létrehozott munkákhoz hasonlóan közkincsnek számító más munkákat is ugyanúgy védenek, mint a szerzői jogi oltalom alatt állókat, s az 1922 után készültek le vannak védve.

Megállapodás

Az Authors Guild, a kiadói szakma s a Google 2008. október 28-án egy olyan megállapodást kötött, melynek értelmében a Google beleegyezett, hogy a feltöltött könyvek jogtulajdonosainak fizet 125 millió dollárt, s létrehoz egy könyvjogi regisztert. A szerződést a bíróságnak is jóvá kellett hagynia. Erre 2009. novemberben került sor. A megállapodásra vegyes reakciók születtek. A Harvard Könyvtár, az egyik alapító tagja a Google Library projektnek, visszamondta a megállapodást, hacsak nem kapnak valami elfogadható magyarázatot. Az aláírt 125 millió dolláros megállapodás értelmében a Google létrehozott egy a szerződésről szóló oldalt, mely 2009. február 11-én vált elérhetővé. Ezen az oldalon a szerzőknek és a nyomtatásban el nem érhető (de szerzői jogi védelem alatt álló) könyvek jogtulajdonosainak, hogy igényeiket 2010. június 5-ig előterjesszék. A jogért cserébe teljesen elérhető könyv esetében 60 dollár, részlegesen elérhető könyv esetében 5–15 dollár kártérítésre jogosultak. Ezért cserébe a Google közzé tehet a könyvből részleteket, indexelheti azokat és kereshetővé teheti, s az eredeti könyv legfeljebb 20%-áig előnézetet készíthet róla. A Google ezeken az oldalakon reklámokat helyezhet el, és minden könyv digitális változatát értékesítheti. A szerzők és a jogtulajdonosok minden, a könyvvel kapcsolatba hozható reklámbevétel és értékesítési bevétel 63%-ára jogosultak.

Az USA-ban a szerződésben nem részes társaságok, mint például az American Society of Journalists and Authors, alapjaiban kritizálják a megállapodást. Mindezen felől a New York-i megállapodás nem korlátozódik csupán az Egyesült Államokkal kapcsolatban lévő szerzőkre, hanem az egész világra kiterjed. Emiatt számos európai kormány és újság is kritikus hangvétellel beszélt a megállapodásról.

2009. októberben a Google úgy reagált a folyamatos kihívásokra, hogy azzal, hogy beolvassa és az interneten közzéteszi a könyveket, megvédi a világ kulturális örökségét. A Google társalapítója, Sergey Brin így nyilatkozott: "A híres alexandriai könyvtár háromszor égett le; i.e. 48-ban, 273-ban és 640-ben. A Kongresszusi Könyvtár kétharmadát 1851-ben pusztította el egy tűz. Remélem ilyen rombolások többé nem fordulnak elő, de a történelem eddigi folyásából nem ez következik." Erre a jellemzésre Pam Samuelson, a UC Berkeley jogászprofesszora gyorsan reagált: "A könyvtárak mindenfelé attól tartanak, hogy a Google egyszer csak összekapcsolja majd ezt a pénzkereseti lehetőséggel, s a könyvkereső tartalmának intézményi eléréséért fizetni kell majd. ... Elfelejtett megemlíteni egy másik fontos különbséget a hagyományos könyvtárak és a GBS között, mégpedig azt, hogy a könyvtárakban a vendégeknek nem kell magukat azonosítani. ... A Google semmi érdemlegeset nem tesz annak érdekében, hogy megőrizze látogatóinak titkosságát. Ezzel szemben a hagyományos könyvtáraknak jelentős előírásaik vannak ezen a területen is."

Nyelvi kérdések

Több európai politikus és értelmiségi is kritizálta a Google-t amiatt, hogy a nyelvi imperializmusnak enged terepet, mégpedig azért, mert a legtöbb beolvasott könyv angol nyelvű. Ennek következtében a természetes nyelvek nem egyenlő súllyal lesznek képviseltetve a digitális világban. Például a német, az orosz vagy a francia gyakran használt nyelv a tudományok területén. A nem megfelelő nyelvi arányok átalakíthatják a történelmi tudományokhoz való hozzáférést, s így megváltozik a tudományok növekedési sebessége és iránya. Ezen kritikusok közé tartozik Jean-Noël Jeanneney, a Francia Nemzeti Könyvtár volt elnöke is.

Keresési kérdések

Egyes érvek szerint az, hogy a kereséshez a Google Könyveket használják, lényegesen megváltoztatja a tudás vagy az információk felhasználását és feldolgozását.

A Google Könyvek és a Google Tudós

Bár a Google Könyvek nagy számban digitalizál már el nem elérhető újságokat, ezek a beolvasások nem tartalmazzák azokat a metaadatokat, melyekre a meghatározott példányok meghatározott cikkeinek eléréséhez szükség lenne. Ez vezetett el odáig, hogy a Google Tudós saját digitalizálási projektbe fogott, s régebbi újságokat (a kiadókkal egyetértésben) így dolgoz fel.

Jegyzetek

  1. ↑ Greg Duffy (2005. március). "Google's Cookie and Hacking Google Print". Kuro5hin.
  2. ↑ Ryan Sands (2006. november 9.). "From the mail bag: Public domain books and downloads" (blog). Inside Google Book Search.
  3. ↑ Google currently uses Elphel cameras for book scanning and for capturing street imagery in Google Maps
  4. ↑ ""Adapted firmware of Elphel 323 camera to meet needs of Google Book Search"". 2006. január 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 31.
  5. ↑ Kelly, Kevin (2006. május 14.). "Scan This Book!". New York Times Magazine. Hozzáférés: 2008. március 7.. Mikor a Google 2004. decemberben bejelentette, hogy öt nagyobb kutatókönyvtár teljes könyvállományát elérhetővé fogja tenni az interneten keresztül, egy közkönyvtár is megerősítette korábbi ígéretét. ... A sumer agyagtáblák óta az emberiség már legalább 32 millió könyvet, 750 millió cikket és esszét, 25 millió dalt, 500 millió képet, 500 000 filmet 3 millió videófelvételt, televíziós műsort, rövid filmet és 100 milliárd nyilvános honlapot „jelentetett meg". {{cite news}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  6. ↑ Bergquist, Kevin (2006. február 13.). "Google project promotes public good". The University Record. Michigani Egyetem. 2007. október 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. április 11.
  7. ↑ Pace, Andrew K. (2006. január). "Is This the Renaissance or the Dark Ages?". American Libraries. American Library Association. 2007. április 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. április 11.. A Google az e-könyvek híveit azonnal kijózanította a szkepticizmusukból, amit az e-könyvek könyvtárosok közül kikerült evangélistái 10 év alatt is alig értek el.
  8. 1 2 Malte Herwig, "Google's Total Library", Spiegel Online International, Mar. 28, 2007.
  9. 1 2 3 4 5 Copyright infringement suits against Google and their settlement:"Copyright Accord Would Make Millions More Books Available Online". Google Press Center. Hozzáférés: 2008. november 22.
  10. ↑ Hafner, Katie (2007. március 10.). "History, Digitized (and Abridged)". The New York Times. Hozzáférés: 2008. április 10.. A Google saját maga megpróbálja digitalizálni a Kongresszusi Könyvtár teljes állományát, mely tele van számos, máshol megjelentetett dokumentumokkal is. ... Abbéli szándékában, hogy az eddig megjelent mind a tíz millió valaha megjelentetett könyvet elérhetővé tegye, már egymillió példányt digitalizált. A Google nem akarja nyilvánosságra hozni azt, mennyit költött eddig a vállalkozásra, de külső szakértők becslései szerint legalább 5 millió dollárt áldoztak eddig rá. A vállalat akadémiai újságokat is szkennel és indexel, így ezek is kereshetővé válnak, és a Szabadalmi Hivatallal együttműködve egészen 1790-ig visszamenőleg több ezer szabadalmi dokumentációt is digitalizál. {{cite news}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  11. ↑ "New Chapter". Google. Hozzáférés: 2008. október 29.
  12. 1 2 "In Google Book Settlement, Business Trumps Ideals". PC World. 2008. október 28. 2011. december 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. október 31.. A Google által eddig beolvasott hétmillió könyv közül egymillió a kiadókkal kötött hivatalos megállapodás alapján teljes egészében elérhető. További egymillió pedig közkincsnek minősülő munka. {{cite news}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó); More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  13. ↑ "A tale of 10,000,000 books". Google. Hozzáférés: 2009. október 11.
  14. ↑ "Microsoft starts online library in challenge to Google Books". AFP. Hozzáférés: 2008. november 24.. A Microsoft elindított egy online könyvtárat, mellyel a világ legnagyobb szoftvergyártó vállalata fel akarja venni a versenyt a versenyt a Google ellentmondásos elképzelésével, melynek során digitalizálni akarja a világ összes könyvét. {{cite news}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  15. ↑ "Europe's Answer to Google Book Search Crashes on Day 1". Wired. 2008. Hozzáférés: 2008. november 24. {{cite news}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  16. ↑ "EUROPEANA – Europe's Digital Library: Frequently Asked Questions" (Press release). European Commission. 2008. november 20. Hozzáférés: 2008. november 26.
  17. ↑ O'Sullivan, Joseph and Adam Smith."All booked up," Googleblog. December 14, 2004.
  18. ↑ "Authors Guild v. Google Settlement Resources Page". Authors Guild. 2008. november 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 22.
  19. ↑ "A new chapter". The Economist. October 30th 2008. Hozzáférés: November 22, 2008. {{cite magazine}}: Check date values in: |date= (súgó)
  20. ↑ Aiken, Paul (2005. szeptember 20.). "Authors Guild Sues Google, Citing "Massive Copyright Infringement"". Authors Guild. 2007. február 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. április 11.
  21. ↑ Gilbert, Alorie (2005. október 19.). "Publishers sue Google over book search project". CNET News. Hozzáférés: 2007. április 11.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  22. ↑ "The McGraw Hill Companies, Inc.; Pearson Education, Inc.; Penguin Group (USA) Inc.; Simon and Schuster, Inc.; John Wiley and Sons, Inc. Plaintiffs, v. Google Inc., Defendant" (PDF). 2009. július 13. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2007. október 5. PDF file of the complaint. SD. N.Y. Case No. 05-CV-8881-JES.
  23. ↑ Jen Grant (2005. november 17.). "Judging Book Search by its cover" (blog). Googleblog.
  24. ↑ "UC libraries partner with Google to digitize books". 2006. augusztus 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. augusztus 15.
  25. ↑ University Complutense of Madrid and Google to Make Hundreds of Thousands of Books Available Online
  26. ↑ "UW–Madion + WHS + Google digitization project partnership announced". 2013. szeptember 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. augusztus 28.
  27. ↑ The University of Virginia Library Joins the Google Books Library Project
  28. ↑ "Bavarian State Library + Google digitizing project partnership announced". 2007. március 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 15.
  29. ↑ Reed, Brock. "La Bibliothèque, C'est Google" (Wired Campus Newsletter), Chronicle of Higher Education. May 17, 2007.
  30. ↑ "Ghent/Gent + Google digitizing project partnership announced". 2009. január 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. december 4.
  31. ↑ "CIC + Google digitizing project partnership announced". 2007. június 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. június 14.
  32. ↑ Keio + Google digitizing project partnership announced
  33. ↑ "Cornell + Google digitizing project partnership announced". 2013. szeptember 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. december 19.
  34. ↑ Google's digitized "snippets" feature announced
  35. ↑ Google's "personal library" feature announced
  36. ↑ Columbia + Google digitizing project partnership announced
  37. ↑ "Microsoft Will Shut Down Book Search Program". The New York Times. 2008. május 24. Hozzáférés: 2008. május 24.. A Microsoft saját állítása szerint 750 000 könyvet digitalizált, és 80 millió újságcikket indexelt.
  38. ↑ "Some Fear Google's Power in Digital Books". The New York Times. 2009. február 1. Hozzáférés: 2009. február 2.. Ma a Google Könyvek néven ismert projekt egy most elért széles körű megállapodás eredményeképp megígéri, hogy átalakítja azt a módszert, mellyel összegyűjti az információkat; ki ellenőrzi a legtöbb könyvet, ki férhet hozzá a könyvekhez, hogyan lehet hozzájutni a hozzáférésekhez. {{cite news}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  39. ↑ "Massive EU online library looks to compete with Google". Agence France-Presse. 2008. november. 2009. február 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 24.. A Google bejelentése szerint a 2004. végén elindult Google Könyvek használatával már hétmillió könyv vált elérhetővé. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  40. ↑ "Google Hopes to Open a Trove of Little-Seen Books". The New York Times. 2009. január 4. Hozzáférés: 2009. január 5.. A megállapodás értelmében ismét eljöhet a nyomtatásban már el nem érhető könyvek időszaka, és a szerzők olyan művek után is díjat kaphatnak, melyek már évek óta nincsenek kereskedelmi forgalomban. A Google hétmillió könyve közül jelenleg ötmillió ilyen. {{cite news}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  41. ↑ "Google updates search index with old magazines". MSNBC. Associated Press. 2008. december 10. 2009. szeptember 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. június 29.. As part of its quest to corral more content published on paper, Google Inc. has made digital copies of more than 1 million articles from magazines that hit the newsstands decades ago. {{cite news}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  42. ↑ http://googleblog.blogspot.com/2008/12/search-and-find-magazines-on-google.html
  43. ↑ "Preparing to Sell E-Books, Google Takes on Amazon". The New York Times. Hozzáférés: 2009. május 31.
  44. ↑ "French court shuts down Google Books project". Los Angeles Times. 2009. december 19. Hozzáférés: 2009. december 19. {{cite news}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  45. ↑ Ars Technica
  46. ↑ "Hindustani Times "Google to digitise 800,000 books at Mysore varsity"". 2007. december 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. december 12.
  47. ↑ Google Library Partners
  48. ↑ People's Daily Online (2005. augusztus 15.). "Google's digital library suspended".
  49. ↑ Danny Sullivan (2006. június 28.). "Google Book Search Wins Victory In German Challenge". Search Engine Watch. 2006. október 17. dátummal az eredeti (blog) címről archiválva. Hozzáférés: 2006. november 11.
  50. 1 2 Sage, Adam (2009. december 19.). "French publishers toast triumph over Google". The Times of London. 2011. június 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. december 18.
  51. 1 2 3 4 5 6 Smith, Heather (2009. december 18.). "Google's French Book Scanning Project Halted by Court". Bloomberg. Hozzáférés: 2009. december 18.
  52. ↑ John Oates (2006. június 7.). "French publisher sues Google". The Register.
  53. ↑ "Fine for Google over French books". BBC News. 2009. december 18. Hozzáférés: 2009. december 18.
  54. ↑ Thomas Claburn (2007. március 6.). "Microsoft Attorney Accuses Google Of Copyright Violations". InformationWeek. 2007. október 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. december 20.
  55. ↑ Siva Vaidhyanathan,. "The Googlization of Everything and the Future of Copyright," University of California Davis Law Review volume 40 (March 2007), pp. 1207–1231, pdf Archiválva 2007. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
  56. ↑ First Monday Archiválva 2008. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Transcript September 2007.
  57. ↑ Michael Liedtke (2005. május 24.). "Publishers Protest Google's Online Library Project". Associated Press.
  58. ↑ Robert B. Townsend, Google Books: Is It Good for History? Archiválva 2013. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, Perspectives (September 2007).
  59. ↑ "Google Online Book Deal at Risk". 2009. szeptember 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. december 20. {{cite web}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  60. 1 2 3 4 5 "Google Book Settlement Site Is Up; Paying Authors $60 Per Scanned Book", by Erick Schonfeld on February 11, 2009, at TechCrunch
  61. ↑ http://www.asja.org/google/ Archiválva 2012. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben American Society of Journalists and Authors
  62. ↑ Es wird Zeit, dass die Bundesregierung eingreift
  63. ↑ BBC: Google hits back at book critics
  64. ↑ "Archivált másolat". 2013. szeptember 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. augusztus 14.
  65. ↑ Google Books Is Not a Library
  66. ↑ Jean-Noël Jeanneney (2006. október 23.). Google and the Myth of Universal Knowledge: A View from Europe (book abstract; Foreword by Ian Wilson). ISBN 0-226-39577-4. Hozzáférés: 2007. február 21.
  67. ↑ "Archivált másolat". 2010. február 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. december 20. {{cite web}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  68. ↑ Barbara Quint, "Changes at Google Scholar: A Conversation With Anurag Acharya", Information Today, August 27, 2007.