Gustaf de Laval

Gustaf de Laval
Született1845. május 9.
Orsa församling
Elhunyt1913. február 2. (67 évesen)
Hedvig Eleonora and Oscar Parish
Állampolgárságasvéd
HázastársaIsabel Amalia Grundahl (1895 – nem ismert)
SzüleiJohanna Elisabeth Martin
Patrik Jacques Ludvig de Laval
Foglalkozása
Tisztsége
  • member of the Second Chamber (1888–1890)
  • member of the First Chamber (1894–1902)
Iskolái
KitüntetéseiGrashof Commemorative Medal (1904)
Halál okavastagbélrák és végbélrák
SírhelyeNorra Bregravningsplatsen (1915. június 1., Kvarter 21B, gravnummer 113)

Gustaf de Laval aláírása
Gustaf de Laval aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Gustaf de Laval témájú médiaállományokat.

Az egykori De Laval gőzturbina gyár Nackában Stockholm mellett. Jelenleg konferenciaközpont
Laval-turbina 1888-ból. Deutsches Museum, München

Gustaf Patrik de Laval (Orsa, Dalarna megye, 1845. május 9. – Stockholm, 1913. február 2.) svéd mérnök, feltaláló, aki jelentősen hozzájárult a gőzturbina és a tejszeparátor kifejlesztéséhez.

Pályafutása

Gustaf de Laval Orsában született, a svéd Dalarna tartományban. 1863-ban beiratkozott a Stockholmi Technológiai Intézetbe (mely később Királyi Technológiai Intézet lett), ahol 1866-ban gépészmérnökként végzett, majd 1867-től az Uppsalai Egyetemen folytatta tanulmányait, és itt 1872-ben vegyészi doktorátust szerzett.

1887-ben egy kis gőzturbinát épített annak igazolására, hogy ilyen gépek készíthetők ebben a nagyságban, majd 1890-ben kifejlesztett egy fúvókát, mellyel megnövelte a turbinába belépő gőz sebességét. Ezt az először szűkülő, majd bővülő fúvókát, mellyel a hangsebességnél nagyobb közegsebességet lehet elérni, azóta Laval-fúvókának hívják a svéd feltaláló után és ma is széleskörűen alkalmazzák, például a rakétamotoroknál.

Gőzturbinái több igen jelentős újítást tartalmaztak, melyekből csak egy volt a Laval-fúvóka. A Laval-turbina egyfokozatú akciós gőzturbina volt, melynek forgórésze egyetlen tárcsából, melyre a turbinalapátok voltak erősítve, és hosszú, rendkívül vékony tengelyből állt. A turbina fordulatszáma 15 000-30 000 1/perc volt, amelyet a meghajtott gépek kisebb fordulatszáma miatt nyílfogazású fogaskerekes hajtómű csökkentett. A turbinatengely olajkenésű hidrodinamikus csapágyakban forgott. Laval forgórésze az első volt a világon, mely kritikus fordulatszáma felett üzemelt. Az első tipikus Laval-turbinák 5-10 LE teljesítményt adtak le.

Ugyancsak Laval nevéhez fűződik a gyorsan forgó, egyenszilárdságú tárcsa feltalálása is. Ilyen tárcsákat alkalmazott gőzturbinájában, melyekre a turbinalapátok voltak erősítve. A gyorsan forgó tárcsákon a centrifugális erő igen nagy igénybevételeket jelent. Laval sugárirányban elkeskenyedő keresztmetszetű tárcsát alkalmazott, amely alakját úgy választotta meg, hogy a benne ébredő mechanikai feszültség a tárcsa minden pontján közel azonos legyen, vagyis egyenszilárdságú tárcsát alakított ki.

Laval első turbináinak üzeme alatt észlelte, hogy a csapágyakat kenő olajat a tömítetlenségeken kifúvó gőz szennyezi. Miután több módszert is kipróbált, azt tapasztalta, hogy a gőzemulziótól az olajat legcélszerűbb centrifugával tisztítani, ezért olajcentrifugát is kifejlesztett, melyet azután több más célra is felhasznált.

De Laval ugyancsak fontos eredményeket ért el a tejipari gépek fejlesztésében. Elkészítette az első tejszeparátort és az első fejőgépet, melyet 1894-ben szabadalmaztatott. A kereskedelemben kapható első fejőgépet az általa alapított vállalat hozta forgalomba 1918-ban, már halála után. Oscar Lammal megalapította az Alfa Laval vállalatot 1883-ban, melyet először „AB Separator”nak hívtak, mai nevét 1963-tól használja.

1991-ben a vállaltról leválasztották az Alfa Laval Agri céget, amikor a vállalatot felvásárolta a Tetra Pak csoport, ez a gyár tejipari és mezőgazdasági gépeket gyártott. Amikor az Alfa Lavalt eladták, az Alfa Laval Agri továbbra is a Tetra Pak tulajdonában maradt és a DeLaval nevet vette fel a cég alapítójának tiszteletére.

Gustaf de Lavalt a stockholmi Norra begravningsplatsenben temették el.