A gyomnövény (vagy gyom, népies néven dudva, gaz) növénykultúrákban, a kertben, szántóföldön, réten, legelőn tenyésző nem vetett, hasznot nem hozó növény. A gyomnövény nemcsak haszontalan, de káros is lehet az adott növénykultúrára: árnyékot vethet, elvonhatja a tápanyagokat, ezzel hátráltatva a haszonnövények fejlődését, csökkentheti a legelők és a rétek növényállományának takarmányértékét. A gyomok a termesztett növények kártevőinek gazdanövényei is lehetnek, sőt paraziták is vannak köztük (pl. aranka). A gyomnövény maga akár kultúrnövény is lehet, például a búza közé keveredett rozs, vagy a hobbikertekből a természetbe kikerült mahónia.
A fenti definíció a gyomnövény fogalmát a gazdálkodó ember szemszögéből vizsgálja. Ugyanakkor létezik egy ökológiai megközelítés is: eszerint a gyomok a talaj „bolygatásához” (vagyis műveléséhez) legjobban alkalmazkodó növények. A növénytermesztés során a vegetációs idő alatt többször is bolygatják a talajt, így azok a növényfajok, melyek a háborítatlan talajt igénylik, nem tudnak megélni, viszont olyan növények szaporodnak el, amelyek rövidebb tenyészidejűek, gyors fejlődésűek, vagy olyan évelő fajok, melyek mélyen ülő gyökerei a talajművelés során okozott feldarabolódást nem sínylik meg, sőt az vegetatív szaporodásukat segíti. Ilyen módon a gyomnövények a másodlagos szukcesszió pionír fajainak tekinthetők.
