Adatcsatornával és adatcsatorna nélkül felépített kapcsolat sémája
A HTTP pipelining vagy HTTP-adatcsatornázás technikájával több HTTP-kérés küldhető egyetlen TCP-kapcsolaton keresztül anélkül, hogy meg kellene várni az egyes kérések válaszüzeneteit.
A kérések csatornázása drámai javulást hozhat a HTML-oldalak betöltésében, különösen nagy késleltetésű, például műholdas internetkapcsolatnál. Széles sávú internetnél azonban a gyorsulás kisebb mértékben jelentkezik, mivel a HTTP 1.1 szerint a kiszolgálónak szigorúan a kérések sorrendjében kell a válaszüzeneteket elküldenie, így sor eleji blokkolás (Head-of-line blocking) léphet fel. Ebben a problémában a születőben lévő HTTP 2.0, illetve a Google által fejlesztett SPDY protokoll aszinkron működése jelenthet előrelépést.
Mivel általában több HTTP-kérés elfér ugyanabban a TCP-csomagban, a HTTP pipelining alkalmazásával kevesebb TCP-csomagot kell a hálózatra kiküldeni, csökkentve a hálózati terhelést.
A nem idempotens metódusokat, mint a POST nem ajánlott beletenni az adatcsatornába. A GET és HEAD metódusok mindig csatornázhatók. Idempotens kérések szekvenciáját (pl. GET, HEAD, PUT és DELETE) attól függően lehet vagy nem lehet adatcsatornázni, hogy a szekvenciában szereplő kérések együtt értelmezve idempotensek-e.
A HTTP pipelining működéséhez a kliensnek és a szervernek is támogatnia kell azt. A HTTP/1.1-nek megfelelő szerverek kötelezően támogatják a pipeliningot. Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül csatornázniuk is kell a válaszokat, csak annyit, hogy hibamentesen le kell kezelniük, ha a kliens csatornázott kéréssel fordul feléjük.
Elterjedése
A HTTP Pipelining a HTTP/1.1 előtti verziókban nem támogatott.
Implementációja webszerverekben
A webkiszolgálókban a HTTP-adatcsatornázás viszonylag egyszerűen megvalósítható; szinte csak annyi kell hozzá, hogy a hálózati pufferek ne legyenek eldobva az egyes HTTP-kérések között. Ebből kifolyólag a legtöbb modern webkiszolgáló problémamentesen kezeli a pipeliningot.
Implementációja webböngészőkben
Az elterjedtebb böngészők közül egyedül az Operában található működő és alapértelmezetten bekapcsolt megvalósítás. A többi böngésző vagy nem is tartalmazza a HTTP pipeliningot, vagy kikapcsolt állapotban található bennük.
A Mozilla által kiadott böngészők (mint a Mozilla Firefox, a SeaMonkey és a Camino) támogatják a pipeliningot, de alaphelyzetben ki van kapcsolva. A kikapcsolás oka a hibásan működő kiszolgálókkal való problémák elkerülése. Ha engedélyezve van a beállítás, a Mozilla böngészői különböző heurisztikákat alkalmaznak, például kikapcsolják a pipeliningot a régebbi IIS szerverek elérésénél.
A Google Chrome a stabil verzióban (a 18-as verziótól kezdve) támogatja a pipeliningot http (de nem https) kapcsolatoknál, de ez alaphelyzetben ki van kapcsolva. Alapértelmezésben a 20-as verzióban tervezik bekapcsolni a pipeliningot.
Implementációja webes proxykban
A legtöbb HTTP-proxy nem támogatja a kimenő kérések adatcsatornázását.
A Squid egyes verziói hajlandók legfeljebb két kimenő HTTP-kérés csatornázására. Ez alaphelyzetben ki van kapcsolva „sávszélesség-kezelési és hozzáférés-naplózási okokból”. A Squid egyébként támogatja a kliensek felől érkező egyidejű kéréseket.
A Polipo proxy (utolsó verzió: 2010) teljes mértékben támogatja a HTTP pipeliningot.
Egyéb implementációi
A World Wide Web Consortium által kiadott libwwwprogramkönyvtár az 1997. február 18-án kiadott 5.1 verziótól kezdve támogatja a HTTP-adatcsatornázást. Természetesen az utódjának tekintett cURL is implementálja azt.
Egyéb alkalmazásfejlesztői könyvtárak, amelyek támogatják a HTTP pipeliningot:
Perl modulok, amelyek klienstámogatást nyújtanak: a HTTP::Async és az LWPng (libwww-perl New Generation) programkönyvtár.
↑C. Michael Pilato, Ben Collins-Sussman, Brian W. Fitzpatrick (2008). Version Control with Subversion. O'Reilly Media. 238.o. ISBN0596510330.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
Ez a szócikk részben vagy egészben a HTTP pipelining című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.