Hakaszok

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Hakaszok
Vallások
A Wikimédia Commons tartalmaz Hakaszok témájú médiaállományokat.
A hakaszok zászlaja

A hakaszok (önelnevezésük: хакастар, khakastar) egy török (türk) nyelvű őslakos népcsoport Dél-Szibériában, az Oroszországi Föderációhoz tartozó Hakasz Köztársaságban (Hakaszföldön). Lélekszámuk Oroszországban körülbelül 73 000 fő.

Néprajzi csoportok

A mai hakasz nép a 18–19. század során alakult ki több kisebb dél-szibériai törzsi és etnikai csoport egyesüléséből. Főbb történelmi alcsoportjaik:

Történelem

A hakaszok ősei szoros kapcsolatban álltak a jenyiszeji kirgizekkel, akik a 6–13. század között jelentős államalakulatot tartottak fenn a régióban.

13. század

A mongol hódítás megtörte a jenyiszeji kirgizek hatalmát.

17–18. század

Az orosz terjeszkedés elérte a térséget. Miután a kirgiz elit elvándorolt, a helyben maradt török és jenyiszeji nyelvű lakosság konszolidációjából formálódott ki a mai hakasz etnikum.

1926

Megalakult a Hakasz Autonóm Körzet a Szovjetunión belül.

1992

Létrejött a mai Hakasz Köztársaság.

Nyelv és vallás

A hakasz nyelv az altáji nyelvcsalád török (türk) ágának dél-szibériai (vagy keleti) alcsoportjába tartozik. Írásbeliségük az 1920-as évekig nem volt; ekkor cirill, majd latin, végül 1939-től egy módosított cirill ábécét kaptak. A nyelv ma veszélyeztetettnek számít, mivel a mindennapi életben az orosz nyelv dominál.

A hakaszok hagyományos világképe a sámánizmuson (tengrizmuson) alapul, amely a természet tiszteletére épül. A 18. századtól kezdve az orosz ortodox misszionáriusok tömegesen keresztelték meg őket, így ma a lakosság többsége hivatalosan ortodox keresztény, de a gyakorlatban a kereszténység és a sámánista rítusok (szinkretizmus) egymás mellett élnek.

Kultúra és életmód

A hakaszok hagyományosan félnomád állattenyésztéssel (ló, szarvasmarha, juh) és vadászattal foglalkoztak. Téli szállásaikon rönkházakban, nyáron nemezzel borított jurtákban éltek.

Szellemi kultúrájuk legfontosabb elemei

  • Torokéneklés: Speciális, többszólamú énektechnika (kai).
  • Chatkhan: Egy hagyományos, citerához hasonló pengetős hangszer, amellyel a hősénekeket kísérik.
  • Gasztronómia: Alapját a húsételek és a tejtermékek (például az erjesztett kancatej, a kumisz) adják.

Kapcsolódó szócikkek