| Liu Csö () | |
| Vezetéknév: Liu (劉) Utónév: Csö () (彘), később Cse (徹) Tiszteletbeli név: Tong () Halál utáni név: Vu () | |
.png) | |
| Kína császára | |
| Vu-ti () | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 141. március 9. – i. e. 87. március 29. | |
| Elődje | Jǐngdì () |
| Utódja | Zhāodì () |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Nyugati Han |
| Született | i. e. 156 Csangan |
| Elhunyt | 87. március 29. Csangan |
| Nyughelye | Maoling |
| Édesapja | Csing Ti () |
| Édesanyja | Vang Cse () |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Csen Csiao () |
| Házastársa | Vej Ce-fu () |
| Gyermekei | Vej Csang () (衛長公主) Jang Si () (陽石公主) Csu Ji () (諸邑公主) Li Taj () (戾太子劉據) Liu Po () (昌邑哀王劉髆) Liu Hung () (齊懷王劉閎) Liu Tan () (燕刺王劉旦) Liu Hszü () (廣陵厲王劉胥) Csao () (昭帝劉弗陵) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Liu Csö () témájú médiaállományokat. | |
Han Vu-ti () (hagyományos kínai: 漢武帝, egyszerűsített kínai: 汉武帝, pinjin: Hàn Wǔdì, i. e. 156 – i. e. 87. március 29.), személynevén Liu Csö () (劉徹) a Han-dinasztia hetedik uralkodója. Leginkább a nyugat felé terjeszkedésről és az általa megszervezett erős konfuciánus államról emlékeznek rá. Dinasztiája legnagyobb és a kínai történelem egyik legnagyobb császárának tartják. Kormányzása alatt a han kori Kína a világ egyik legnagyobb hatalmú országává vált.
Hadjáratai révén kiterjesztette Kína határait, a birodalom az ő uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai Kirgizisztánig, északkeleten Észak-Koreáig, délen Észak-Vietnámig. Sikeresen elűzte a Kína északi részén portyázó nomád hsziungnu ()kat, és i. e. 139-ben elküldte követét, Csang Csien ()t, hogy szövetséget kössön a mai Üzbegisztán területén élő jüecsi () néppel. Központosított, autokratikus államot szilárdított meg, melyet eszmeileg a konfucianizmusra alapozott. Ez nagy hatással volt Kína és a környező államok jövőjére is. Vu császár () 54 évig uralkodott, hosszabb ideig, mint bármelyik másik császár, egészen a több mint 1800 évvel később hatalomra kerülő Kang-hszi ()ig.
A történészek megítélése nem egyforma. Vu császár () megkétszerezte ugyan a birodalom területét és megóvta országát a hsziungnu () fenyegetéstől, egyben jelentőssé tette a konfucianizmust, ami egészen 1911-ig uralkodó eszmerendszer maradt Kínában; másfelől viszont kritizálják költekezése, babonássága és a törvényei által az alattvalókra kényszerített nehéz terhek miatt. Gyakran hasonlítják Csin Si Huang-ti ()hez. Hozzá hasonlóan Vu () is jutalmakra és büntetésekre alapuló legalista felfogás szerint kormányzott, a vélt hűtlenségeket kegyetlenül megtorolta. Összesen tizenkét miniszterelnöke közül hármat még hivatala betöltésekor, egyet már visszavonulása után kivégeztetett, két másik miniszterelnökét és utolsó királynéját is öngyilkosságra kényszerítette. Börtöneiben kétszázezren sínylődtek.
.svg)
