Hathor
| Hathor | |||
 | |||
| Vallás | ókori egyiptomi | ||
| Hieroglifa |
| ||
| Szerepe | termékenységistennő | ||
| Nem | nő | ||
| Szülei | Ré | ||
| Házastárs | |||
| Gyermekei | Básztet | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hathor témájú médiaállományokat. | |||
Hathor (ḥwt-ḥr.w, „Hórusz háza”) ókori egyiptomi istennő, a szépség, az öröm, a szerelem és anyaság istennője. Az ókori Egyiptom történelme során az egyik legfontosabb és legnépszerűbb istenség, az uralkodók, előkelők és a köznép egyaránt tisztelték. A sírokban gyakran ábrázolják „a Nyugat úrnőjeként”, amint az elhunytat köszönti a túlvilágon. A zene, a tánc, az idegen földek és a termékenység istennőjeként is tisztelték; úgy tartották, ő segít az anyáknak a szülésnél, emellett a bányászok védelmezője is volt. Leggyakrabban tehénistennőként ábrázolják, szarvakkal, melyek közt napkorongot tart, rajta ureusszal. A későbbi korokban két tollat és menat-nyakéket is visel.
Kultusza a predinasztikus kor előttre nyúlik vissza, így pontosan nem deríthető ki, honnan ered, de lehetséges, hogy a termékenységet és általában a természetet tisztelő predinasztikus kultuszokból alakult ki, melyet a tehenek jelképeztek. Lehetséges, hogy ő az a tehénistennő, akit a Narmer-palettán és egy, az I. dinasztia idejéből fennmaradt kőurnán is ábrázolnak, ami arra utal, égistennőként is tisztelték, és kapcsolatba hozták Hórusszal, akit napistenként ő őrzött magában.
Az egyiptomiak a valóságot többrétegűnek tekintették, ahol az istenségek különböző okokból gyakran egymásba olvadtak, miközben megőrizték egyedi attribútumaikat és mítoszaikat is; ezt nem ellentmondásnak tekintették, hanem egymás kiegészítésének. Így alakult ki, hogy Hathor Ré napistennek hol az anyja, hol a lánya, hol a felesége; Íziszhez hasonlóan néha Hórusz anyjaként is említik, és Básztettel hozzák összefüggésbe.
A római kortól kezdve gyakorivá vált, hogy a megigazult halottak közül a nőket Hathorral azonosították; korábban nemtől függetlenül mindenkit Ozirisszal.
Az ókori görögök Aphroditével azonosították.
Neve
| Hathor | ||||||
vagy
|
Nevének (tudományos átírásban ḥwt-ḥr.w, eredeti kiejtése feltehetőleg *Hawit-Hāru) jelentése „Hórusz háza”. A kopt nyelvben Hathōr, a görögben Athór (Άθώρ) lett belőle.
Azonosították Mehetweret istennővel, akinek neve „nagy áradást” jelent; ez utal a Tejútra, mely a Nílus égi megfelelője volt, ezért Hathort a Nílus áradásával is kapcsolatba hozták, valamint a magzatvíz elfolyásához kötődő asszociációk kapcsán a szüléssel is.
Ábrázolása
Gyakran ábrázolták tehénként vagy tehénfülű nőként szarvakkal, melyek közt a napkorongot tartja; időnként tükörrel kezében, ami a szépségére utal. Ruhája vörös volt, mely a szenvedélyt jelképezte, bár szent színe a türkiz. Időnként vízilóként is ábrázolták. A fáraó anyjának szerepében ureuszt viselt a homlokán. Arca gyakran díszített oszlopfőket.
Mítoszai
Hathor eredetileg a teremtő Ré napisten leánya volt. Mikor Hathor apját, Rét, és férjét, Hóruszt azonosították (Ré-Harahti), Hathor helyzete tisztázatlanná vált. Egyes helyeken Hórusz új feleséget kapott, de ez nem oldotta meg azt a gondot, miképp lehet egy teremtő istennek anyja. Mivel a fáraót Hórusszal azonosították, Hathor a fáraó isteni anyjának számított.
Ahol Thot kultusza erős volt, és őt tartották teremtőnek és Ré-Harahti apjának, Hathor vált Thot feleségévé, így azonosították az írás istennőjével, Szesattal, aki a holtak elbírálásánál is tanúskodott. Hathorhoz így újabb tulajdonságok társultak: ő lett Nekhmet-aui, „aki elűzi a gonoszt”, illetve „aki visszajuttatja az ellopott javakat”.
Ré-Harahtit Thot gyermekeként Neferhór néven ismerték, és Hathort gyakran ábrázolták úgy, hogy a gyermek Neferhórt dajkálja.
Az Égi tehén mítoszából kifolyólag a Középbirodalom korától kezdve Szahmettel is azonosították, mivel a vérszomjas oroszlánistennő a történet végére békéssé, Hathorhoz hasonlóvá válik. Mindkettejüket azonosították Básztet macskaistennővel is, aki szintén a vidámság istennője is volt, akárcsak Hathor. Később Hathor kultusza beolvadt Íziszébe, a két istennőt azonosnak tekintették. Alakjába beleolvadt egy másik tehén- és termékenységistennő, Bata is. Bata kapcsolatban állt a ba-lélekkel, így Hathor összefüggésbe került a túlvilággal (duat). Ő köszöntötte a holtak lelkeit az alvilágban. Ebben az aspektusában gyakran tekintették az alvilág kapuja őrének, Nehebkaunak a feleségének.
Az újbirodalmi néphitben a szüléskor „a hét Hathor” jelent meg, akik kinyilvánították, mi lesz a gyermek sorsa, hogy fog meghalni.
Templomai, kultusza, szobrai
Menkauré idejéből több szoborcsoport is fennmaradt, mely a fáraót Hathor, valamint egy nomoszt megszemélyesítő nőalak társaságában ábrázolják.
Hatsepszut Dejr el-Bahari-i temploma Ámon, Hathor és Anubisz tiszteletére épült. Hathor kápolnája a déli oldalon található, itt ábrázolják a fáraó punti expedícióját is, mert Hathort tekintették Punt úrnőjének. III. Thotmesz szintén építtetett itt kápolnát Hathornak; itt Dendera úrnőjeként ember-, Théba úrnőjeként tehén alakban ábrázolták az istennőt.
II. Ramszesz felesége, Nofertari és a királynéi szerephez leginkább köthető Hathor tiszteletére emelte a kisebbik Abu Szimbel-i templomot Núbiában. Szintén Núbiában, Gerf el-Husszeinnél lévő temploma Ptah, az istenített Ramszesz, Ptah-Tjenen és Hathor tiszteletére épült.
Hathor legismertebb temploma a denderai templom, mely már az óbirodalom idején állt, később több uralkodó is bővítette. A jelenleg is álló épület a görög-római korban épült. Itt maradt fenn a legteljesebb mammiszi, azaz születéskápolna, ezt Hathór és Hórusz fiának Ihinek szentelték. Az itt őrzött istenszobrot az év utolsó napján felvitték a templom tetejére, hogy az újév első hajnalának napsugarai érjék, a „Gyönyörű találkozás ünnepén” pedig Hórusz edfui templomába vitték át, hogy a két istenség egyesülhessen.
El-Kabban III. Amenhotep uralkodása alatt, Dejr el-Medinában a ptolemaida korban épült Hathor-templom. A Sínai-félszigeten emelt templomokban szintén Hathor volt az egyik leginkább tisztelt istenség, mivel a Sínai-félsziget egyik fő ásványkincse az ő szent köve, a türkiz volt; az egyik legjelentősebb Szerabit el-Khadim szentélyegyüttese. Ábrázolják az istennőt hitvese, Hórusz edfui templomában is.
Hathor papságában férfiak és nők is szolgáltak. A szisztrum nevű hangszer, mely más istenek szertartásain is fontos szerepet töltött be, Hathor szent tárgya volt. A szisztrum eredetileg Bata istennőhöz tartozott, Hathorral akkor került összefüggésbe, amikor a két istennő egybeolvadt. Szintén Hathorhoz tartozik még a türkizből készült menat-nyaklánc. Szent fája a szikomorfa, gyakran nevezik „a déli szikomorfa úrnőjének”, valamint szent köve után „a türkiz úrnőjének” (nebet mefket) is.
Az ókori egyiptomi naptárban Akhet évszak harmadik hónapját róla nevezték el.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ The ancient Egyptian pyramid texts, Peter Der Manuelian, translated by James P. Allen, p. 432, BRILL, 2005, ISBN 90-04-13777-7
- ↑ The Illustrated Encyclopedia of Ancient Egypt, Lorna Oakes, Southwater, pp. 157–159, ISBN 1-84476-279-3
- ↑ "Spotlights on the Exploitation and Use of Minerals and Rocks through the Egyptian Civilization". Egypt State Information Service. 2005. 2008. november 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 20.
- 1 2 3 Oxford Guide to Egyptian Mythology, Donald B. Redford (Editor), pp. 157–161, Berkley Reference, 2003, ISBN 0-425-19096-X
- ↑ Oxford Guide to Egyptian Mythology, Donald B. Redford (Editor), p. 106, Berkley Reference, 2003, ISBN 0-425-19096-X
- ↑ Oxford Guide to Egyptian Mythology, Donald B. Redford (Editor), p. 172, Berkley Reference, 2003, ISBN 0-425-19096-X
- ↑ "Isis in the Ancient World", Reginald Eldred Witt, p. 125, JHU Press, 1997. ISBN 0-8018-5642-6
- ↑ Hathor and Thoth: two key figures of the ancient Egyptian religion, Claas Jouco Bleeker, pp. 22–102, BRILL, 1973, ISBN 978-90-04-03734-2
- ↑ Kákosy László (2003). Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris. ISBN 963-389-497-2. ISSN 1218-9855. ISSN 1218-9855, p.321
- ↑ Kákosy, op.cit., p.314
- ↑ Wilkinson, op.cit., p.119
- ↑ Kákosy, op.cit., p.194
- ↑ Kákosy, op.cit., p.337
- ↑ Wilkinson, op.cit., p.227
- ↑ Kákosy, op.cit., p.198
- ↑ Wilkinson, op.cit., p.149
- ↑ Richard H. Wilkinson: Az ókori Egyiptom templomai (Pécs, Alexandra, 2006) ISBN 963-369-556-2, p.73
- ↑ Wilkinson, op.cit., p.96
- ↑ Wilkinson, op.cit., p.203
- ↑ Wilkinson, op.cit., p.189
- ↑ Wilkinson, op.cit., pp.238-239
- ↑ Wilkinson, op.cit., pp.206-207
- ↑ Kákosy, op.cit., p.259
- ↑ Wilkinson, op.cit., p.150
- ↑ Kákosy, op.cit., p.340
- ↑ Wilkinson, op.cit., p.111
