Hedge fund
A hedge fund egy kevéssé szabályozott befektetési alap, amely jellemzően csak szűk körű; olyan vagyonos befektetők részére elérhető, akik a tőke arányában vett fix díjon felül gyakran sikerdíjat fizetnek az alap menedzserei részére.
A hedge fundok lazább szabályozásukra és zártkörűségükre tekintettel sokkal komplexebb, egyedibb, és gyakran kockázatosabb befektetési stratégiákat tudnak megvalósítani, mint a legtöbb más vagyonkezelési megoldás, sokkal szélesebb körű eszközöket felhasználva. Ez többek között az árfolyam csökkenésére spekuláló short-pozíciókat, összetett, akár tőzsdén kívüli származtatott termékeket, illetve a saját tőkén felüli kitettség, a tőkeáttétel felhasználását jelenti.
A hedge fund magyar fordítására nincs egységesen elfogadott kifejezés. A médiában gyakran megjelenik a fedezeti alap, árfolyamkockázati alap szóösszetétel, de egyik sem fedi a hedge fund definíciójának lényegét, így a leggyakrabban a szakmai anyagokban is az eredeti hedge fund kifejezés szerepel. A „hedge” szónak valóban a 'fedezés' a magyar megfelelője, azonban ez eredetileg is arra vezethető vissza, hogy a hedge fundok hőskorukban gyakran egyes pozíciókkal ellentétes irányú, vagy azok kockázatát lefedező pozíciót vettek fel hasonló eszközökben, derivatív termékekben. A magyar szabályozói környezetben az abszolút hozamú alapok tekinthetők leginkább hasonlatosnak az angolszász hedge fundokhoz működési szabályozottságukat, illetve működési logikájukat tetkintve.
Története
Az első hedge fundot Alfred Winslow Jones indította 1949-ben. Jones elmélete szerint minden részvény árfolyammozgásának oka két tényezőre bontható. Az egyik a teljes részvénypiacra vonatkozó mozgásból, a másik az értékpapír saját teljesítményéből adódik. Hogy kizárja a teljes piaci hatásokat, Jones portfólióját részben megvett részvényekből alakította ki, amelyeket erősebbnek tartott a legtöbb részvénynél, részben pedig short, azaz árfolyamesésre spekuláló pozíciókat vett fel olyan papírokban, amelyeket gyengébbnek tartott a többinél. Megfelelően kiegyensúlyozva ezzel képes volt arra, hogy a teljes piaci kockázatot nagymértékben lecsökkentse. Nyereséget akkor ért el, ha a megvett részvények jobban emelkedtek vagy kevésbé csökkentek, mint a shortoltak, függetlenül a piac általános irányától. Lényegében lefedezte magát a piaci, szisztematikus kockázattal szemben, innen származik a hedge fund kifejezés.
Ágazat
Az ágazat mérete egyes becslések szerint 2009 végén meghaladta a 2000 milliárd dollárt, amely még mindig elmaradást jelent a válság előtti, 2007-es 2500 milliárdos értékhez képest. A 25 legnagyobb hedge fund által kezelt összeg 519,7 milliárd dollár volt. Ezek közé tartoznak: a JP Morgan Chase hedge fundja (53.5 milliárd dollár kezelt vagyon), a Bridgewater Associates (43,6 milliárd dollár), Paulson & Co. (32 milliárd dollár), Brevan Howard (27 milliárd dollár), és a Soros Fund Management (27 milliárd dollár).
Díjak
Egy hedge fund-menedzser jellemzően kétféle díjazást kap, vagyon arányában számított menedzsmentdíj és teljesítményarányos sikerdíj formájában. Az előbbi az ágazatban megszokott 2%, míg az utóbbi a legtöbb esetben 20%.
Stratégiák
A hedge fundok szabad működésük következtében nagyon sokféle, magas és alacsony kockázatú, akár nagyon összetett befektetési stratégiát alkalmazhatnak.
A főbb stratégiák:
- Global Macro: Pozíciók felvétele potenciálisan a világ bármely pénzügyi piacán, jellemzően párhuzamosan több helyen is, makroökonómiai eseményekre alapozott döntéshozatali mechanizmusok által.
- Long/Short Equity: Részvénypiacon vételi és nyitott eladási (short) pozíciók felvétele általában tetszőleges arányban és rövid és középtávú időzítéssel, technikai és esetenként fundamentális elemzésre alapítva.
- Event Driven: Valamilyen speciális eseményre, például vállalatok fúziója miatti félreárazásra alapuló stratégiák.
- Short Bias: Kifejezetten a részvények vagy részvénypiacok árfolyamesésére történő spekulatív pozíciók felvétele.
- Managed Futures: Határidős piacokra kifejlesztett, túlnyomó többségében trendkövető stratégia csoport.
- Emerging Markets: Feltörekvő részvénypiacokra, esetleg kötvénypiacokra devizákra alapuló, azok relatív felülteljesítésére történő spekuláció.
A hedge fundok kockázatai
Bár maga a „hedge” kifejezés egy befektetés vagy spekulatív pozíció kockázatának csökkentését jelenti, egy hedge fundba történő befektetés akár kockázatosabb is lehet, mint egy bejegyzett befektetési alap melletti döntés. A legtöbb hedge fund az alábbi jellemzőkkel bír:
- Tőkeáttétel – Az alap gyakran a saját tőkéjén felül is vállal kötelezettséget, ami pénz kölcsönvételét és befektetését, vagy határidős pozíciók felvételét jelenti. Ha egy hedge fund minden 1 dollár befektetők által adott dollár után 9 dollár kölcsönt alkalmaz, akkor egy 10%-os, a pozíciók irányával szembeni árfolyammozgás az alap portfólióját képező eszközökben a teljes saját tőke elvesztését is jelentheti. Ez történt a Long Term Capital Management esetén is 1998-ban, amikor is a hedge fund 4 milliárd dolláros saját tőkéjével szemben 125 milliárd dollár árfolyamértékű pozícióval rendelkezett.
- Short ügyletek (rövidre eladás) – Az árfolyamesésen történő profitszerzés elméleti szinten is korlátozott, hiszen egy eszköz értéke nem eshet nulla alá, ezzel szemben az árfolyam-emelkedés elméleti mértéke végtelen. Mivel sok hedge fund időről időre, vagy akár dedikáltan (short bias kategória) vesz fel shortpozíciókat, így ezen elméletileg mindenképpen létező aszimmetrikus kockázatot vállalja.
- Kockázat- (volatilitás-) keresés – Más befektetési alapoktól eltérően a hedge fundok sokkal inkább keresik az olyan magas hozamlehetőségű, átlagosnál kockázatosabb eszközöket, amelyek árfolyama a megszokottnál volatilisebb. Ezek közé tartoznak az alacsonyabb besorolású vállalati kötvények, a valamilyen súlyos helyzetbe, akár csődközeli állapotba került vállalatok értékpapírjai, vagy a 2007-ben eszkalálódott jelzálogpiaci válság során nagyot zuhanó jelzálog kötelezettségekre alapozott értékpapírok.
- Tőzsdén kívüli (OTC) piacok – Amíg a befektetési alapok többségét a jogszabályok erősen korlátozzák, vagy eltiltják a tőzsdén kívüli, alacsony likviditású ún. OTC piacoktól, számos hedge fund ezeken a piacokon köt üzleteket és vállal fel pozíciókat, amely szélsőséges piaci helyzetekben a meglévő eszközök értékesítési lehetőségének az eltűnését is jelentheti.
- Transzparencia hiánya – a hedge fundok zárt, szűk körű magántulajdonban lévő jogi személyek, amelyek rendszerint nem hozzák nyilvánosságra dokumentumaikat. Emiatt a befektetőknek nehezebb lehet átlátni a hedge fund stratégiáját és az ezzel összefüggő veszélyeket.
- Szabályozás/ellenőrzés hiánya – a hedge fundok zártkörű mivolta miatt a felügyelő hatóságok, a nagyközönség megvédésének igényének hiányában kevésbé ellenőrzik ezeket, amely tény a befektetők számára átgondoltabb belépési döntést igényel.
- Opció eladás – Az eladott opciók elméleti vesztesége korlátlan, mivel az eladó vállalja az alaptermék megvásárlási vagy eladási kötelezettségét. Egyes hedge fundok tudatosan vállalják ezt a kockázatot, ami nagymértékű árfolyam-elmozdulás, vagy piaci pánikok idején is tapasztalható beárazott volatilitásugrás esetén komoly veszteségeket eredményezhet.