Ennek a szócikknek a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}}(?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell. |
| Hejlungcsiang () (黑龙江省 Hēilóngjiāng Shěng) | |
| Rövidítés: 黑 pinjin rövidítés: Hēi | |
| Név eredete | 黑 hēi – fekete 龙 lóng – sárkány 江 jiāng – folyó "Amur folyó kínai neve" |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Közigazgatási szint | tartomány |
| Székhely | Harbin |
| Prefektúrák (地区) | 13 |
| Megyék (县) | 128 |
| Járások (乡) | 1284 |
| A KKP tartományi bizottságának titkára | Qian Yunlu |
| Kormányzó | Zhang Zuoji |
| Terület | 460 000 km², 6. a rangsorban |
| ISO 3166-2 | 23 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 31 850 088 fő (2020) |
| Népsűrűség | 83 fő/km² |
| Főbb nemzetiségek | Han – 95% Mandzsu – 3% Koreai – 1% Mongol – 0,4% Huj – 0,3% |
| GDP 2004 | |
| GDP | 530,3 milliárd CNY, 13. a rangsorban |
| GDP per fő | 13 900 CNY, 10. a rangsorban |
| A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. | |
| Hejlungcsiang () weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hejlungcsiang témájú médiaállományokat. | |
Hejlungcsiang () (kínaisal 黑龙江 ⓘ, pinjin átírással Hēilóngjiāng, magyar átírása hagyományosan Hejlungkiang, szoros átírással Hejlungcsiang) a Kínai Népköztársaság északkeleti tartománya. A tartomány székhelye és legnagyobb városa Harbin.
Nevét az Amur folyó kínai nevéről kapta, szó szerinti jelentése: fekete sárkány folyó.
A tartomány Mandzsúriában, az Amur folyó jobb, déli partján, és az Usszuri folyó bal, nyugati partján fekszik. Északról a Bajkálontúli határterület, az Amuri terület és a Zsidó autonóm terület (mindhárom Oroszország), keletről a Habarovszki határterület és a Tengermelléki határterület (mindkettő Oroszország), délről Csilin () tartomány, nyugatról pedig Belső-Mongólia Autonóm Terület határolja.
A tartomány történelmileg nem Kína, hanem Mandzsúria része. Területén különféle nomád népek váltották egymást, amelyek gyakran támadták Kínát. Innen származott a dzsürcsi Csin-dinasztia (1115–1234), amely meghódította Észak-Kínát. Azonban ekkor sem egyesítették Kínával a mai tartomány területét. Innen származott az utolsó kínai dinasztia, a mandzsu Csing-dinasztia is. Ennek uralma idején, 1683-ban szervezték meg Mandzsúria igazgatását. Két katonai kormányzót neveztek ki, a nyugati részért felelős illetékessége messze északra, az Amur folyón túl lévő Sztanovoj-hegyvidékig terjedt. A keleti rész kormányzója a Japán-tenger partjáig volt illetékes. Ezzel egy időben megtiltották kínaiak betelepülését a területre.
1860-ban a kínai kormány kénytelen volt feladni minden területet az Amúron túl az Orosz Birodalom javára. Ugyanakkor megnyitották Mandzsúriát a kínai bevándorlás előtt. A 20. század elejére a lakosság döntő többsége már kínai volt.
1932-ben alakult meg Mandzsukuo japán bábállam. Ennek része lett a tartomány. 1945-ben területét a Szovjetunió csapatai szállták meg, majd ez lett az első tartomány, amely a kínai kommunisták uralma alá került. 1954-ben egyesítették egyetlen tartománnyá a nyugati és keleti területeket.
| 2010 | 38 312 224 |
| 2020 | 31 850 088 |
Hejlungcsiang () 12 prefektúraszintű városra és egy prefektúrára van felosztva.
Prefektúraszintű városok (zárójelben a név egyszerűsített kínai írással és annak pinjin átírásával szerepel):
Prefektúra: