Heinola

Heinola
Heinola címere
Heinola címere		 Heinola zászlaja
Heinola zászlaja
Közigazgatás
Ország Finnország
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség17 694 fő (2025. dec. 31.)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
é. sz. 61° 12′ 19″, k. h. 26° 02′ 05″61.205236°N 26.034841°EKoordináták: é. sz. 61° 12′ 19″, k. h. 26° 02′ 05″61.205236°N 26.034841°E
Heinola weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinola témájú médiaállományokat.

Heinola 17 827 lakosú város és település központ (2024. december 31.) Finnországban, a Päijänne Tavastia régió keleti részén, Dél-Szavónia és Kymenlaakso régió határai közelében. Lakosságát tekintve Lahti és Hollola után a régió harmadik legnagyobb települése. Szomszédos települései Asikkala, Hartola, Iitti, Kouvola, Mäntyharju, Nastola, Pertunmaa és Sysmä.

Heinola címerében a Tavastland tartomány vidék, az eurázsiai hiúz ívhídra emlékeztető pólya húzodik át; az 1932-ből származó Jyränkö-hídra (Jyrängönsilta) utal, amely átszeli a Kymi folyó kisebb részét, a Jyrängönvirtát. A címert Gustaf von Numers tervezte, és Heinola Városi Tanácsa 1958. szeptember 23-i ülésén hagyta jóvá, s ugyanazon év november 11-én engedélyezte a Belügyminisztérium használatára.

2024 júniusában Heinola felkerült a The Times újság 30 vonzó nyári úticéljának listájára, ahol az emberek tikkasztó hőség nélkül nyaralhatnak.

Története

Heinola regionális ízületek térképe:

Heinola az egykori nagyobb Hollola távoli faluja volt, mígnem 1776-ban vált nagyobb jelentőségűvé, amikor III. Gusztáv svéd király az akkori tartomány kormányzati központjává tette. Abból a korból való a városközpont hálóterve. Heinola a közeli régiók kereskedelmi központjává is vált.

Amikor Finnország 1809-ben Oroszország része lett, a tartomány fővárosát az államhatárral együtt keletre helyezték át. Ennek ellensúlyozására Heinola városi jogot kapott 1839. december 26-án I. Miklós orosz cártól. A második világháború előtt Heinola fürdővárosként volt ismert, 1972-ig pedig egy általános iskolai tanárokat oktató intézet (seminaari) helyszínéül szolgált. Mindkettő az 1890-es években átalakult, és fontos szerepet játszott a város életében.

Heinolan maalaiskuntát 1997-ben egyesítették Heinolával.

Földrajza

A Tähtiniemi híd

Heinola nagyrészt két tó, a Ruotsalainen és a Konnivesi között fekszik. A tavakat összekötő vízi út a várost szintén átszelő eskerrel együtt Heinola jellegzetes földrajzi adottsága. Egy autópálya (finn 4-es / E75) köti össze Heinolát Lahtival (35 km) és Helsinki (138 km); átszeli a Ruotsalainen-tavat is a Tähtiniemi hídon a város északi részén. Innen indul ki az 5-ös finn országút, amely több mint 900 kilométeren keresztül halad észak felé Kuopio és Kajaani városain keresztül Sodankyläig.

Éghajlata

A boreális éghajlat (Dfc) a nedves kontinentális éghajlattal (Dfb) határos.

Gazdasága

A második világháború után Heinola gazdasági tekintetben iparváros volt, elsősorban fafeldolgozó iparának köszönhetően. Az ipar maradt a legnagyobb foglalkoztató az 1970-es évekig, amikor a kereskedelem és a szolgáltatási szektor országos tendenciát követve növekrdni kezdett.

A Volkswagen Bogár autók Heinolán készültek.

Heinolát súlyosan érintette a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság. Az UPM-Kymmene, amely korábban a közszféra után a legnagyobb munkaadó volt, arról számolt be, hogy 2010 folyamán bezárta heinolai fűrészüzemét és rétegeltlemezgyárát.

Látnivalók

Heinola Madárrezervátuma

A Madárrezervátum a régi buszpályaudvar mellett található. Alapötlete, hogy segítséget nyújtson a közlekedésben, villanyvezetékeken, üvegfelületeken megsérült madarak számára, és visszajuttassa őket a természetbe. A gondozásban maradt, illetve a természetbe visszatérni nem tudó, de fogságban tartalmas életet folytató madarak látogathatók. Iskolai csoportok és turisták számára ez jó alkalom lehet néhány olyan faj azonosítására, amelyek a vadonban nem könnyen észrevehetők. Nyáron trópusi madarak is láthatók itt, amelyek bent töltik a telet.

Kultúra

Itt születtek

Gasztronómia

Az 1980-as években Heinola hagyományos plébániai ételei a tappaiskeitto („mészáros leves”) és a palacsinta voltak.

Testvérvárosai

Jegyzetek

  1. ↑ "Population growth slowed down in 2025". Statistics Finland. Hozzáférés: 2026. április 5.
  2. ↑ Suomen kunnallisvaakunat (finn nyelven). Suomen Kunnallisliitto, 116. o. (1982). ISBN 951-773-085-3
  3. ↑ "Sisäasiainministeriön vahvistamat kaupunkien, kauppaloiden ja kuntien vaakunat 1949-1995 I:8 Heinola" (finn nyelven). National Archives of Finland. Hozzáférés: 2021. december 27.[halott link]
  4. ↑ Newsom, Sean (2024. június 21.). "30 of the best heatwave-proof holidays to book this summer". The Times. Hozzáférés: 2024. július 11.
  5. ↑ "The history of Heinola". Heinolan kaupunki. 2015. április 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. február 13.
  6. ↑ "Arkistonmuodostaja: Heinolan maistraatti" (finn nyelven). The National Archives of Finland. 2021. szeptember 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. szeptember 3.
  7. ↑ "Heinolan historia" (finn nyelven). Town of Heinola. 2025. február 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. szeptember 3.
  8. ↑ "The history of Heinola". Heinolan kaupunki. 2015. április 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. február 13."The history of Heinola".
  9. ↑ Quarterly Economic Review: Finland (angol nyelven). Economist Intelligence Unit (1966. október 16.)
  10. ↑ "Heinolan kaupunki – Tietoa lintutarhasta". Heinolan kaupunki. 2009. december 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. február 21.
  11. ↑ Jaakko Kolmonen, Jaakko. Kotomaamme ruoka-aitta: Suomen, Karjalan ja Petsamon pitäjäruoat (finn nyelven). Helsinki: Patakolmonen, 108–109. o. (1988). ISBN 951-96047-3-1
  12. ↑ "Ystävyyskaupungit". heinola.fi (finn nyelven). Heinola. 2020. április 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. december 7.

Fordítás