Hidridion

Nem tévesztendő össze a következővel: hidridek (hidrogénvegyületek).

Kémiai azonosítók
Hidridion
Szabályos név	hidrid
CAS-szám	12184-88-2
PubChem	166653
ChemSpider	145831
ChEBI	29239
SMILES	[H-]
InChIKey	KLGZELKXQMTEMM-UHFFFAOYSA-N
Gmelin	14911
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	H⁻
Moláris tömeg	1,00794 g mol⁻¹
Termokémia
Standard moláris entrópia S^o₂₉₈	108,96 J K⁻¹ mol⁻¹
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A hidridion (más néven hidrid vagy hidrogénanion) a hidrogén negatív ionja, jele H⁻. A hidridion fontos alkotórésze a csillagok, például a Nap légkörének.

Felfedezése

A hidridion a domináns fotonelnyelő anyag a csillagközi térben. A 0,75–4,0 eV energiájú fotonokat nyeli el, ami az infravöröstől a spektrum látható részébe nyúlik. Előfordul a Föld ionoszférájában is.

Létét elsőként elméleti úton bizonyította Hans Bethe 1929-ben. A H⁻ szokatlan tulajdonsága, hogy szabad állapotban nem rendelkezik kötött gerjesztett állapottal, ezt véglegesen 1977-ben bizonyították be, és részecskegyorsítókban kísérletileg is vizsgálták.

A kémiában a hidridanion −1-es oxidációs számú hidrogén. A hidridekben formálisan hidrogénanion található, azonban ezek többsége valójában eléggé kovalens vegyület. Ilyen például a borohidrid (BH−4).

Jegyzetek

↑ "Hydride - PubChem Public Chemical Database". The PubChem Project. USA: National Center for Biotechnology Information.
1 2 Rau, A. R. P. (1996. december 1.). "The negative ion of hydrogen". Journal of Astrophysics and Astronomy. 17 (3): 113–145. doi:https://doi.org/10.1007/BF02702300. {{cite journal}}: Check |doi= value (súgó); External link in |doi= (súgó)
↑ Srinivasan, G., ed. (1999). "Chapter 5". From white dwarfs to black holes : the legacy of S. Chandrasekhar. Chicago: University of Chicago Press. ISBN 0-226-76996-8.
↑ Bethe, H. (1929). "Berechnung der Elektronenaffinität des Wasserstoffs". Z. Phys. 57: 815. Bibcode:1929ZPhy...57..815B. doi:10.1007/BF01340659.
↑ Hill, R. N. (1977). "Proof that the H⁻ Ion Has Only One Bound State". Phys. Rev. Lett. 38: 643. Bibcode:1977PhRvL..38..643H. doi:10.1103/PhysRevLett.38.643.
↑ Bryant, H. C. (1977). "Observation of Resonances near 11 eV in the Photodetachment Cross Section of the H⁻ Ion". Phys. Rev. Lett. 38: 228. Bibcode:1977PhRvL..38..228B. doi:10.1103/PhysRevLett.38.228.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hydrogen anion című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

[1] "Hydride - PubChem Public Chemical Database". The PubChem Project. USA: National Center for Biotechnology Information.

[TNIoH-2] 1 2 Rau, A. R. P. (1996. december 1.). "The negative ion of hydrogen". Journal of Astrophysics and Astronomy. 17 (3): 113–145. doi:https://doi.org/10.1007/BF02702300. {{cite journal}}: Check |doi= value (súgó); External link in |doi= (súgó)

[3] Srinivasan, G., ed. (1999). "Chapter 5". From white dwarfs to black holes : the legacy of S. Chandrasekhar. Chicago: University of Chicago Press. ISBN 0-226-76996-8.

[4] Bethe, H. (1929). "Berechnung der Elektronenaffinität des Wasserstoffs". Z. Phys. 57: 815. Bibcode:1929ZPhy...57..815B. doi:10.1007/BF01340659.

[5] Hill, R. N. (1977). "Proof that the H⁻ Ion Has Only One Bound State". Phys. Rev. Lett. 38: 643. Bibcode:1977PhRvL..38..643H. doi:10.1103/PhysRevLett.38.643.

[6] Bryant, H. C. (1977). "Observation of Resonances near 11 eV in the Photodetachment Cross Section of the H⁻ Ion". Phys. Rev. Lett. 38: 228. Bibcode:1977PhRvL..38..228B. doi:10.1103/PhysRevLett.38.228.