| Fenséges történetek | |
| Historia Augusta | |
| Szerző | nem ismert |
| Eredeti cím | Scriptores historiae Augustae |
| Megírásának időpontja | 4. század |
| Nyelv | latin |
| Témakör | római császárok életrajzai |
| Műfaj | életrajzgyűjtemény |
| Részei | 30 fejezet |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | Historia augusta: Császárok története, Debrecen, Multiplex Media, 2003, ISBN 9632102983, 633 p |
| Külső hivatkozás | |
Scriptores historiae Augustae (röviden Historia Augusta), azaz „Fenséges történetek” néven nevezik azt az ókori császáréletrajz-gyűjteményt, mely Hadrianus császártól Numerianus császárig 30 császár életrajzát tartalmazza.
A gyűjteményből hiányoznak a 244-től 253-ig terjedő időszak császárai. Maga az életrajz-gyűjtemény hat történetírót nevez meg szerzőként. E hat életrajzíró Aelius Spartianus, Vulcanius Gallicanus és Trebellius Pollio, akik Diocletianus alatt, továbbá Flavius Vopiscus Syracusius, Aelius Lampridius és Iulius Capitolinus akik Nagy Konstantin alatt éltek a fennmaradt szövegek tanúsága szerint. A kutatás mai állása szerint viszont ezek a személyek nem léteztek, az egész gyűjteményt egy, valószínűleg Iulianus császár alatt élt szerző állította össze. E szerzők Suetonius követőjének állítják be magukat.
A műből a pogány császárok apologetikáját olvashatjuk ki – ezzel valószínűleg a szerző saját korának keresztényekkel szemben tanúsított politikáját kritizálja, a múlt eseményeibe csomagolva a kritikát (retrospectio). Az életrajzgyűjtemény szerzője számos forrást használt fel: említésre kerül Marius Maximus életrajza Macrinusról és Heliogabalusról; Hérodianosz műve, Dexipposz írásai, Sextus Aurelius Victor, Eutropius és Ammianus Marcellinus is. Egyes császárok önéletrajza is feldolgozásra került. Noha a szerző Suetonius követőjének tartja magát, mégse követi következetesen annak kategóriáit. Emiatt, valamint a tendenciózusan előadott csodajelek és novellisztikus elemek miatt valószínű a pogány jó császárok apologetikája.