Hmilnik

Hmilnik (Хмельник)
Hmilnik címere
Hmilnik címere		 Hmilnik zászlaja
Hmilnik zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületVinnicjai terület
JárásHmilniki járás
Rangváros
Alapítás éve1362
Irányítószám22000-007
Körzethívószám4338
Testvértelepülései
Lista
Busko-Zdrój
Népesség
Teljes népesség26 916 fő (2022. jan. 1.)
Népsűrűség1 312,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság285 m
Terület20,5 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 33′, k. h. 27° 58′49.550000°N 27.966667°EKoordináták: é. sz. 49° 33′, k. h. 27° 58′49.550000°N 27.966667°E
Hmilnik weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hmilnik témájú médiaállományokat.

Hmilnik (ukránul: Хмiльник) város Ukrajna Vinnicjai területén, a Hmilniki járás székhelye. Lakosainak száma 26 916 fő (2022. január 1.).

Elhelyezkedése

Vinnicja területi székhelytől északkeletre, a Déli-Bug partján helyezkedik el.

Története

Alapítása a 14. század közepére, a podóliai litván uralom kezdeti időszakára tehető. Hmilnik hosszú ideig Podólia északkeleti részének egyik központja volt és fontos szerepet játszott a tatárok és az orosz telepesek behatolásában. Első hiteles említése egy 1431. évi oklevélben található, amelyben szerepelnek a litván nagyherceg fennhatósága alatt álló „hmilniki vár” bojárjai. 1447-ben a Lengyel Királysághoz került, 1448-ban magdeburgi városi jogokat kapott.1500-ban tatárok égették fel a várost. Később I. Zsigmond lengyel király parancsára árkokkal és földsáncokkal erősítették meg, de a 16. században később is többször felégették. Báthory István (1576-tól lengyel király) mentesítette a lakosokat a várszolgálati kötelezettségek alól és engedélyezte számukra a sör- és mézsörfőzést.

1648-tól a város és vidéke az oroszok, a kozákok és a lengyelek közötti háborús cselekmények színhelye volt, a lakosság jelentős része meghalt vagy elmenekült. A terület az Oszmán Birodalom egyik tartományává vált (1672–1699), azután visszakerült Lengyelországhoz, majd Lengyelország második felosztásakor, 1793-ban az Orosz Birodalom része lett. Hmilnik néhány évig (1797–1804) a Podóliai kormányzóságban egy ujezd (ukránul povit) székhelye volt.

A 18. században a vár elvesztette védelmi jelentőségét és fokozatosan rombadőlt, csak egy tornya maradt fenn. Mellette uradalmi birtok létesült, tulajdonosa 1911–1915 között Katerina Kszido grófnő (szül. Levasova) és férje, Konsztantin Kszido. Megbízásukból I. Fomin építész tervei alapján a Bug feletti dombon neoklasszicista stílusú palota épült.

1923-tól járási székhely. 1934-ben a városban radon tartalmú gyógyvizet találtak. A gyógyvízre alapozva több szanatóriuma épült.

A városnak a 17. század közepétől jelentős számú zsidó lakossága volt. 1921-ben a népesség 77%-a (5908 fő), az 1939-es összeírás szerint 64,8%-a (4793 fő) volt zsidó. 1939 és 1941 között lengyel zsidó menekültek érkeztek Hmilnikbe. A németek 1941 július közepén foglalták el a várost, ősszel gettóba kényszerítették a zsidóságot és több alkalommal tömeges kivégzéseket hajtottak végre, melyeknek összesen kb. 5800 fő halálos áldozata volt.

2020-tól

A város a 2020-as ukrajnai közigazgatási reform során megújított Hmilniki járás, valamint az annak egyik alsószintű közigazgatási egységeként létrejött Hmilnik község székhelye lett.

Jegyzetek

  1. ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal. "Чисельність наявного населення Українина 1 січня 2022" (PDF). Number of Present Population of Ukraine, as of January 1, 2022. Ukrán Statisztikai Hivatal.
  2. ↑ "Чисельність наявного населення України на 1 січня 2022" (PDF). 2022. október 6. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2026. június 20.
  3. ↑ "Хмельник". Еврейские местечки Украины (orosz nyelven). Hozzáférés: 2026. június 20.
  4. ↑ Хмільницький район (Decentralization.ua, hozzáférés: 2026-06-15)

Források