Holding

A holding társaság olyan üzleti struktúra, amelynek fő célja más vállalatok részvényeinek birtoklása és azok irányítása. Általában nem állít elő árukat vagy szolgáltatásokat. Célja egy vállalatcsoport létrehozása és gyakran a kockázat csökkentése. Az Egyesült Államokban például egy holdingtársaságnak legalább 80%-ban kell birtokolnia egy másik vállalat részvényeit, hogy adóelőnyöket kapjon a kifizetett osztalékok után. A koncepció enyhén eltér az egyes országokban, specifikus jogi meghatározásokkal és következményekkel.

Országonként

Magyarország

Magyarországon a holding társaság nem létezik adóügyi fogalomként, azonban működésiköltség-optimalizáció és kockázatcsökkentési céllal gyakran használják, mint vállalati struktúrát.

Ismertebb magyar holding társaságok

Egyesült Államok

Az Egyesült Államokban a holdingtársaságoknak legalább 80% részesedést kell szerezniük egy másik vállalatban, hogy jogosultak legyenek az osztalék utáni adóelőnyökre.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyságban egy vállalat, amely több mint 51%-os részesedéssel rendelkezik egy másik vállalatban, gyakorlatilag annak anyavállalataként működik.

Ausztrália

Ausztráliában a holdingtársaságok a 2001-es Vállalati Törvény alapján működnek, amely szabályozza a szülő- és leányvállalatok közötti kapcsolatokat.

Kanada

Kanadában a holdingtársaságok jogi kereteit a szövetségi és tartományi törvények szabályozzák. A kanadai holdingtársaságok gyakran részt vesznek a nemzetközi peres ügyekben, ahol a kanadai anyavállalatok ellen indítanak eljárást a külföldi leányvállalatok tevékenységei miatt.

Szingapúr

Szingapúrban a holdingtársaságok a Vállalati Törvény alapján működnek, amely meghatározza a szülő- és leányvállalatok közötti viszonyokat és kötelezettségeket.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. 1 2 "Holding Társaságok Leírása és Funkciói". Hozzáférés: 2023. december 24.
  2. ↑ "Holding Jelentése és Szerepe az Üzleti Életben". Hozzáférés: 2023. december 24.
  3. ↑ "Holding a Cégcsoportban". Hozzáférés: 2023. december 24.
  4. ↑ "Ötbillió forint felett: íme a 100 legértékesebb magyar cég". Hozzáférés: 2023. december 24.
  5. ↑ Gaughan, Patrick A. (2010). "Mergers, Acquisitions, and Corporate Restructurings". Wiley. ISBN 978-0470561966. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  6. ↑ Hannigan, Brenda (2009). Company Law. Oxford University Press. ISBN 978-0-19-921159-3.
  7. ↑ Redmond, Paul (2009). Corporations Law: Text and Essential Cases. Federation Press. ISBN 978-1862877250. {{cite book}}: Check |isbn= value: checksum (súgó)
  8. ↑ Krantz, Jeffrey (2010). "Canadian Corporate Law: Cases, Notes & Materials". LexisNexis Canada. ISBN 978-0433454910. {{cite journal}}: Check |isbn= value: checksum (súgó); Cite journal requires |journal= (súgó)
  9. ↑ Woon, Walter (2009). Singapore Business Law. Butterworths. ISBN 978-9812369012. {{cite book}}: Check |isbn= value: checksum (súgó)