Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100kPa) és 25°C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
A homocisztein (rövidítése: Hcy) nem fehérjealkotó aminosav. A ciszteinhomológja, attól egy metilénhídban (–CH2–) tér el. Metioninból jön létre Cε metilcsoportjának eltávolításával. A szervezetben visszaalakulhat metioninná vagy továbbalakulhat ciszteinné a B6, B9 és B12 vitaminok segítségével.
Magas szintje (a hiperhomociszteinémia) szív- és érrendszeri betegség jele is lehet, mely valószínűleg aterogenezis révén alakul ki, ami ischaemiát okozhat. Így a hiperhomociszteinémia a koszorúér-betegség lehetséges kockázati tényezője. Ez akkor történik, ha egy ateroszklerotikus plakk elzárja a véráramlást a koszorúerekhez, melyek a szívet látják el oxigéntartalmú vérrel.
A hiperhomociszteinémia összefüggésben állhat a vérrögök, infarktusok és a stroke előfordulásával, azonban nem ismert, hogy független kockázati tényezője-e ezeknek. A hiperhomociszteinémia a korai spontán vetéléssel és veleszületett idegrendszeri rendellenességekkel is összefüggésben állhat.
Alacsony szintje, a hipohomociszteinémia is lehet demencia vagy Alzheimer-kór jele. Hipohomociszteinémia esetén alacsonyabb a DNS-metilációt, de nagyobb mértékű az oxidatív stressz.
Szerkezet
Az (S)- (balra) és az (R)-homocisztein ikerionos formája
A homocisztein semleges pH-n ikerionként van jelen.
Bioszintézis és biokémiai szerep
A homocisztein két fő biokémiai szerepe (baloldalt középen). Metioninból jöhet létre, és metioninná alakulhat a SAM ciklus révén, vagy ciszteinné és α-ketobutiráttá alakítható.
Az emlősökben a cisztein bioszintézise homociszteinen át történik. A cisztationin-β-szintáz katalizálja a homocisztein és a szerincisztationinná való kondenzációját. Ez piridoxin kofaktort (B6-vitamin) használ. A cisztationin-γ-liáz ezt ciszteinné, ammóniává és α-ketobutiráttá alakítja. A baktériumok és a növények más úton termelnek ciszteint, ez O-acetilszerint használ.
A homocisztein a dopamin D2 receptorainak allosztérikus antagonistája.
Feltehetően az abiogenezisben fontos lehetett a homocisztein és tiolaktonja.
Homocisztein-szintek
Teljes plazma-homocisztein
A homociszteinszintek általában férfiakban magasabbak, mint nőkben, és a korral növekednek.
A nyugati népességekben szintje 10-12 μmol/l, és alacsony B-vitamin-bevitel vagy magasabb kor esetén 20 μmol/l-t is találtak (például Rotterdam, vagy Framingham).
A metilfolát-csapdázás csökkenti szintjét, ahol csökkent metilmalonát- és formiminoglutaminsav- és megnövekedett folátszinttel társul. Ez ellentétes hatású a MTHFR C677T mutációval, mely homociszteinszint-növekedést okoz.
Referenciatartományok homociszteinre
Nem
Kor
Alsó határ
Felső határ
Egység
Emelkedett
Terápiás cél
Nő
12–19 év
3,3
7,2
μmol/l
> 10,4 μmol/L vagy > 140 μg/dl
< 6.3 μmol/l vagy < 85 μg/dl
45
100
μg/dl
>60 év
4,9
11,6
μmol/l
66
160
μg/dl
Férfi
12–19 év
4.3
9,9
μmol/l
> 11,4 μmol/l vagy > 150 μg/dl
60
130
μg/dl
>60 év
5,9
15,3
μmol/l
80
210
μg/dl
A fenti tartományok csak példák, a teszteredmények a laboratórium által megadott tartományok alapján értelmezendők.
A mintegy 15 μmol/l feletti szérum-homociszteinszint a hiperhomociszteinémia. Ez számos betegség, például a trombózis, neuropszichiátriai betegségek és törések feltételezett rizikófaktora. Ezenkívül a mikroalbuminuriával is összefügg, mely a szív és az érrendszer későbbi betegségére és vesediszfunkcióra utal. A B12-vitamin-hiány magas szérumfolátszinttel szintén növeli a homociszteinszintet.
Általában a hiperhomociszteinémiát B6-, B9- és B12-vitamin-készítményekkel kezelik. Azonban ez feltehetően nem javítja a szív- és érrendszeri betegségek kimenetét.
Hipohomociszteinémia
A homocisztein túl alacsony (<6 μmol/l) szintje a hipohomociszteinémia. Összefügghet a demenciával, az Alzheimer-kórral és az idiopátiás perifériás neuropátiával (IPN).
A hipohomociszteinémia elkerüléséhez a homociszteinszintnek megfelelően kell beállítani a vitaminkészítmények mennyiségét.
↑Champe, PC and Harvey, RA. Biochemistry. Lippincott's Illustrated Reviews 4th ed. Lippincott Williams and Wilkins, 2008
↑Nelson, D. L.; Cox, M. M. (2000). Lehninger, Principles of Biochemistry (3.ed.). New York: Worth Publishing. ISBN1-57259-153-6.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
↑Selhub, J.; Jacques, P. F.; Bostom, A. G.; Wilson, P. W.; Rosenberg, I. H. (2000). "Relationship between plasma homocysteine and vitamin status in the Framingham study population. Impact of folic acid fortification". Public Health Reviews. 28 (1–4): 117–145. ISSN0301-0422. PMID11411265.
↑Scott, JohnM.; Weir, DonaldG. (1981. augusztus 15.). "THE METHYL FOLATE TRAP: A physiological response in man to prevent methyl group deficiency in kwashiorkor (methionine deficiency) and an explanation for folic-acid-induced exacerbation of subacute combined degeneration in pernicious anaemia". The Lancet. 318 (8242): 337–340. doi:10.1016/S0140-6736(81)90650-4. ISSN0140-6736. PMID6115113. S2CID29977127.
↑Smach, MA; Jacob, N; Golmard, JL; Charfeddine, B; Lammouchi, T; Ben Othman, L; Dridi, H; Bennamou, S; Limem, K (2011). "Folate and homocysteine in the cerebrospinal fluid of patients with Alzheimer's disease or dementia: a case control study". European Neurology. 65 (5): 270–278. doi:10.1159/000326301. PMID21474939. S2CID7689901.
↑Jacomina P. du Plessis; etal. (2021). "The Relationship of Circulating Homocysteine with Fibrinogen, Blood Pressure, and Other Cardiovascular Measures in African Adolescents". The Journal of Pediatrics. 234: 158–163.e2. doi:10.1016/j.jpeds.2021.03.034.{{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó); Explicit use of et al. in: |author= (súgó); Unknown parameter |month= ignored (súgó)
↑Clark E. Cullen; etal. (2012). "Hypohomocysteinemia: A Potentially Treatable Cause of Peripheral Neuropathology?". Physical Medicine and Rehabilitation Clinics of North America. 23 (1): 59–65. doi:10.1016/j.pmr.2011.11.001.{{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó); Explicit use of et al. in: |author= (súgó); Unknown parameter |month= ignored (súgó)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Homocysteine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.