A város a Dnyeszter jobb partján, a Hotini-hátságon, egykor jelentős kereskedelmi tranzitutak mentén fekszik.
Története
Hotin egy 1621-es metszeten
Hotin városa erődje révén stratégiailag fontos település volt Besszarábia északi, Podóliával határos részén. A város és az erőd a történelem folyamán gyakran cserélt gazdát.
Az itt végzett régészeti ásatások bizonyítják, hogy a települést már a 8. században szlávok lakták. A 10. században Hotin a Kijevi Ruszhoz tartozott, annak felbomlása után a Halics-Volhíniai Fejedelemség, 1373-tól pedig a Moldvai Fejedelemség része lett.
A 16. században a város rövid időre lengyel, majd ismét moldvai uralom alá került. 1621-ben itt volt a Chocimi csata, egyrészt az oszmánok és a lengyelek között, másfelől a zaporozsjei kozákok között. 1673-ban egy másik csata zajlott itt az oszmánok és a lengyelek között.
1711-ben Hotin területét közvetlenül az oszmán birodalom, Mustafa Bairaktar nagyvezír ellenőrzése alá helyezték. A török háborúk idején Hotin többször cserélt gazdát: 1769-ben az orosz hadsereg, 1788-ban a császári hadsereg és 1806-ban ismét az oroszok foglalták el.
Az 1812-es bukaresti béke idején Hotin az orosz birodalomhoz (Besszarábia) tartozott 1918-ig. Rövid osztrák megszállás után (1918. március 8. és november 10. között) a város Besszarábia részeként Romániához került.
A második világháború után a város az Ukrán SZSZK része lett (ma Ukrajna).
A szlávok eredetileg a Dnyeszter folyó gázlójának és stratégiai átkelőhelyének védelmére építettek ezen a helyen egy erődítményt. Ez kezdetben egy földsánccal megerősített faépítmény volt, amelyet a 13. századtól kezdve fokozatosan kővárrá alakítottak át. A vár mai, monumentális alakját és hatalmas falait a 15. században Ștefan cel Mare (Nagy István) moldvai fejedelem építtette ki. A komplexum egészen a 20. századig megőrizte katonai jelentőségét.
Kozák és orosz hadjáratok
A vár a 17. és 19. század között számos fontos ostrom és háború központi helyszíne volt:
Kozák ostromok: Timofij Hmelnickij hadvezér (a híres Bohdan Hmelnickij hetman fia) vezetésével a kozák csapatok két alkalommal is, 1650-ben, majd 1652/53-ban sikeresen elfoglalták az erődöt.
Orosz hódítások: Az orosz-török háborúk során a várat három alkalommal is neves orosz hadvezérek vették be: 1769-ben Alekszandr Galicin herceg, 1788-ban Ivan Szaltikov gróf, 1807-ben pedig Ivan Mihelszon tábornok.
Kulturális szerepe és a szovjet „Hollywood”
A szovjet időszakban a Hotini vár rendkívül népszerű és keresett forgatási helyszínné vált a filmesek körében. Hatalmas és épségben maradt falai miatt több mint 50 játékfilmet – köztük számos nagyszabású történelmi és kalandfilmet – forgattak itt. Itt készült többek között a Robin Hood nyila (1975), a D’Artagnan és a három testőr (1978), valamint a Tarasz Bulba (2009) című alkotás is.
Alexandru Hâjdeu Színház – A két világháború közötti romániai építészeti stílusában 1934-ben épített színház, amely Alexandru Hâjdeu besszarábiai román író nevét viselte. 1949-1950-ben átépítették kultúrházzá. Napjainkban gyermek- és ifjúsági házként működik.
Cernescu-villa – 1930-ban Ion Cernescu ügyvéd számára épült lakóház. 1975-1976-ban felújították, utána zeneiskolaként működött. 2010-től a Hotini Természetvédelmi Terület adminisztrációs épülete.
Galéria
A Cernescu-villa, napjainkban a Hotini Természetvédelmi Területadminisztrációs épülete
Az egykori Alexandru Hâjdeu Színház. Napjainkban gyermek- és ifjúsági ház
Jegyzetek
↑Notes. 2012–12–31. 217–250. o. Hozzáférés: 2026. augusztus 2.
↑"Театр імені О. Хиждеу". Хотин туристичний (ukrán nyelven). 2020. december 8. Hozzáférés: 2025. december 26.
↑"Вілла Чернеску". Хотин туристичний (ukrán nyelven). 2020. december 9. Hozzáférés: 2025. december 26.
Források
Kirill M. Tschernyschow 2025: Die deutschen Brakteaten des 12. bis 13. Jahrhunderts in der Sammlung der Ermitage mit unklarer Provenienz (vermutlich aus dem Fund von Chotin). Geldgeschichtliche Nachrichten 340
Ukrajna
é. sz. 48° 30′ 28″, k. h. 26° 29′ 10″48.507778°N 26.485972°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 28″, k. h. 26° 29′ 10″48.507778°N 26.485972°E
.jpg)
.JPG)
