Humájun mogul sah

 Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
Humájun
Mogul sah
Uralkodási ideje
1530. december 26. – 1540. május 17.
KoronázásaAgra
1530. december 30.
ElődjeBábur
Utódjanincs
Mogul sah
Uralkodási ideje
1555. február 22. – 1556. január 27.
Elődjenincs
UtódjaI. Akbar
Életrajzi adatok
UralkodóházMughal dynasty
Született1508. március 17. (J: III. 4.)
Kabul
Elhunyt1556. március 4. (J: II. 22.) (47 évesen)
Delhi
NyughelyeDelhi
ÉdesapjaBábur mogul sah
ÉdesanyjaMaham Begum
Testvére(i)
  • Gulbadan Begum
  • Fakhr-un-Nissa
  • Gulchehra Begum
  • Kamran Mirza
  • Askari Mirza
  • Mirza Hindal
  • Gulrukh Begum
Házastársa
  • Bega Begum
  • Gunwar Bibi
  • Hamida Banu Begum
  • Mah Chuchak Begum
Gyermekei
  • Nagy Akbar mogul sah
  • Al-aman Mirza
  • Mirza Muhammad Hakim
  • Bakshi Banu Begum
  • Bakht-un-Nissa Begum
  • Sakina Banu Begum
A Wikimédia Commons tartalmaz Humájun témájú médiaállományokat.

Humájun (1508. március 17. – 1556. március 4.) az észak-indiai Mogul Birodalom uralkodója (padisáh) volt 1530. december 28-tól 1540. május 17-ig, majd 1555. július 23-tól haláláig. A birodalomalapító Bábur tehetséges, de önfejű fiaként került hatalomra, aminek következtében átmenetileg elvesztette az uralmat. Később ezt sikerült visszaszereznie, de a következő évben leesett könyvtárának létrájáról. A trónon fia, Akbar követte, akinek uralkodása a birodalom fénykorát jelentette.

Első uralma

Tapasztalatlanul, 22 évesen került hatalomra. Korának mértékével mérve túlságosan engedékeny, megbocsátó, tétlen uralkodó volt, aki nem szívesen vonult hadba. Két riválisa is akadt, aki a trónjára tört, az egyik a független Gudzsarát szultánja, Bahadur, a másik a hűbéres Bihár uralkodójának, minisztere Sír Kán, aki korábban a mogul udvarban is szolgált. 1539-ben Sír Kán Chausa mellett legyőzte Humájun seregét, visszatért Bihárba és ott átvette a hatalmat, majd 1540-ben újabb hadjáratban ismét legyőzte Humájunt és menekülésre kényszerítette.

Száműzetése

Humájun először Szindhbe, a rádzsputok Amarkot erdőségébe menekült, ahol 1542-ben felesége, Hamida Banu Begum megszülte neki Akbart, a későbbi nagy uralkodót. Közben Sír Kán folytatta India meghódítását az Indusig és Humájun végül a perzsa szafavida Tahmászp sah udvarában kért menedékjogot. Sír Kán 1545-ben meghalt, és utódai között harcok robbantak ki az utódlásért. Ez alkalmat kínált Tahmászp sahnak a beavatkozásra, akinek segítségével sereget küldhetett a tehetséges Bajram Kán vezérletével visszafoglalni országát. Bajram Kán 1555-ben döntő győzelmet aratott Szirhind mellett Szikander Szúri felett és Humájun ezzel visszatérhetett Bábur trónjára.

Második uralma

Humájun sírja Delhiben

Humájun második uralma rövid életű volt. A következő év elején könyvtárában tartózkodott, amikor megszólalt a müezzin imára hívó hangja. Ő szokása szerint azonnal le akart borulni, és könyvekkel a kezében elindult lefelé a lépcsőn, de megbotlott, legurult, beverte a fejét és három nap múlva meghalt. Utóda fia, az ekkor 14. évében járó későbbi Nagy Akbar lett.

Kapcsolódó szócikkek

Források

  1. ↑ "www.iranicaonline.org/articles/homayun-padesah/". Hozzáférés: 2026. augusztus 20.