Hunyor

Hunyor
Pirosló hunyor (Helleborus purpurascens)
Pirosló hunyor (Helleborus purpurascens)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Alcsalád: Ranunculoideae
Nemzetség-
csoport:		 Helleboreae
Nemzetség: Helleborus
Tourn. ex L.
Szinonimák
  • Helleboraster Moench
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Hunyor témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Hunyor témájú médiaállományokat és Hunyor témájú kategóriát.

A hunyor (Helleborus) a boglárkafélék (Ranunculaceae) rendjébe tartozó nemzetség.

Előfordulásuk

Dél-Európa (főként a Balkán-félsziget), Közép-Európa, Törökország, Kaukázus; egy faj (H. thibetanus) Kína nyugati részén honos. Magyarországon három faja őshonos (kisvirágú hunyor, pirosló hunyor, illatos hunyor), mindhárom védett.

Elterjedésük Magyarországon

A három Magyarországon őshonos faj elterjedése a földrajzi vikarizmus iskolapédája. A pirosló hunyor az Északi-középhegységben, a kisvirágú hunyor a Dunántúlon, az illatos hunyor pedig a Dél-Dunántúl keleti részén foglalja el ugyanazt az élőhelytípust.

Megjelenésük

Alacsony vagy középmagas, kora tavasszal (olykor már télen) virágzó szárazföldi évelők. Leveleik tenyeresen összetettek, a tőlevelek ölbefogottak. A virág sugaras szimmetriájú, a szirmok kanál, vagy tölcsér alakú mézfejtőkké alakultak, a virágtakaró egynemű, színes, vagy zöld csészelevelek alkotják.

Felhasználása

Valamennyi hunyor minden része mérgező; de egyesek, mint például a pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) gyógyhatásúak is. Az ókorban a gonosz szellemek elűzésének szertartásain használták.

Rendszerezés

A nemzetségbe az alábbi 16 faj és 1 hibrid tartozik:

Források