A hutung ()ok (胡同; pinjin: hútòng) a kínai városok (különösen Észak-Kínában) hagyományos, szűk, régi utcái, sikátorai. A legnevezetesebbek Peking hutung ()jai, amelyek a 20. század derekáig egész városrészek arculatát meghatározó városképi elemek voltak.
A hutung ()okban szorosan egymás mellett álló tradicionális házak neve szehojüan () (四合院, sìhéyuàn) Ezek általában négyszögletes telkeken elhelyezkedő négy nagyobb lakóépületből álló egységek, amelyek szobái egy központi udvart fognak közre. A belső udvaron általában egy gránátalmafa, virágágyások vagy kis halastó található. A hutung () kifejezést a sikátorokra és az ezek által alkotott negyedekre is alkalmazzák. A mindennapi élet sok mozzanata a zárt telkeken kívül, az utcákon zajlott.
Peking egész városszerkezete alapvetően észak-déli és kelet-nyugati tájolású, általában a hutung ()ok és bennük a lakótelkek is is ezt a tájolást követik, csak ritkán fordulnak elő zsákutcák vagy kanyarodó sikátorok.
A szó mongol eredetű, a mongol Jüan ()-dinasztia (1271–1368) idején jelent meg, amikor a hódítók az elpusztult fővárost tudatos tervezéssel újították meg a város közepét elfoglaló császári rezidencia körül.
A 20. századig fennmaradt hutung ()ok főleg a Ming- és a Csing ()-dinasztia korából származtak. A császári korban a hutung ()ok általában hat lépés szélesek voltak; később előfordultak szélesebbek is, a legkeskenyebbként számon tartott pedig alig egy méter széles.
A 20. század közepén még közel 6000 hutung ()ot tartottak számon a városban, de azóta számuk erősen megfogyatkozott, sokemeletes lakótömbök léptek a helyükbe. Újabban egyes hutung ()okat műemléki védelem alá helyeztek.
A pekingi történelmi belvárosban megőrzött vagy újjáépített hutung ()ok, mint a Harangtorony és a Dob-torony körüliek, a 21. században már nagy forgalmú turistalátványosságok.
.jpg)
A városközpontban elterülő hutungok régen is nevezetes személyek otthonai voltak és a 21. században is üzletemberek, hivatalnokok, celebek laknak itt. Az 1989-es Tienanmen téri vérengzés után a kegyvesztett Csao Ce-jang () pártfőtitkár életének utolsó 15 évét házi őrizet alatt töltötte egy olyan hutungbeli villában, amely egykor Ce-hszi kínai császárné egyik fodrászának a lakóhelye volt.
