Hyaenodon

Hyaenodon
Evolúciós időszak: Késő eocén - kora miocén
Hyaenodon horridus koponya
Hyaenodon horridus koponya
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Creodonta
Alrend: Preptotheria
Család: Hyaenodontidae
Alcsalád: Hyaenodontinae
Nem: Hyaenodon
Leidy, 1869
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Hyaenodon témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Hyaenodon témájú kategóriát.

A Hyaenodon az emlősök (Mammalia) osztályának a fosszilis Creodonta rendjébe, ezen belül a Hyaenodontidae családjába tartozó nem.

A Hyaenodon-fajok (magyarul: „hiéna fogú”), Dél-Amerika, Ausztrália és Antarktisz kivételével az egész Földön megtalálhatók voltak. Az emlősnem körülbelül 26,1 millió évig uralta élőhelyét, 42-15,9 millió évek között.

Előfordulásuk

Heinrich Harder rajza a Hyaenodonról, körülbelül 1920 körül

A nem a késő eocéntől a korai miocénig élt. Európa, Ázsia, Észak-Amerika és Afrika területén számos faj maradványát fedezték fel. 1993-ban már 42 Hyaenodon fajt azonosítottak.

Észak-Amerikában a Hyaenodon a késő oligocén korban halt ki, utolsó faja a H. brevirostris volt. Európából már az oligocén elején kihaltak. Afrikában a miocén korban 3 fajuk élt: H. andrewsi, H. matthewi és H. pilgrimi, de egyikük sem érte el az ázsiai H. gigas és H. weilini fajok hatalmas méretét.

Megjelenésük


A nemben egyes fajok koruk legnagyobb ragadozói voltak, míg mások csak a nyest méretét érték el. A Hyaenodon emlősnem a Hyaenodontidae család legutóbbi képviselőit tartalmazta.

A korai ragadozó életmódot folytató emlősökhöz hasonlóan, a Hyaenodon-fajoknak is nagy fejük, és kis agyuk volt. Hosszú koponyáján keskeny pofa ült. A koponyához mérve az orrüregük nagyobb volt, mint a kutyafélék orrürege. Nyakuk rövidebb volt, mint a fejük. Hosszú, tömzsi testük hosszú farokban végződött.

A észak-amerikai fajok legnagyobb képviselője, a H. horridus volt. A felnőtt H. horridus átlag testtömege körülbelül 40, legfeljebb 60 kilogramm lehetett. A legnagyobb Hyaenodon a H. gigas volt, testtömege 500 kilogramm lehetett. A H. crucians, amely Észak-Amerikában, a kora oligocén korban élt, 10-25 kilogrammos volt. A H. microdon és a H. mustelinus, amelyek a késő eocén kori Észak-Amerikában éltek csak 5 kilogrammosak lehettek.

Rendszerezésük

Fent egy H. gigas és lent egy H. mongoliensis látható

A listán a 42 fajból 24 van megadva:

Jegyzetek

  1. ↑ "PaleoBiology Database: Hyaenodon, basic info". 2012. október 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. november 27.
  2. 1 2 Wang, Xiaoming, Qiu, Zhanxiang, and Wang, Banyue, 2005. Hyaenodonts and Carnivorans from the Early Oligocene to Early Miocene of Xianshuihe Formation, Lanzhou Basin, Gansu Province, China, Palaeontologia Electronica Vol. 8, Issue 1; 6A: 14p, online Archiválva 2020. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. ↑ WANG X. & TEDFORD R. H. 2008. — Dogs, their fossil relatives and evolutionary history. Columbia University Press: 1-219.
  4. ↑ Naoko Egi (2001) Body Mass Estimates in Extinct Mammals from Limb Bone Dimensions: the Case of North American Hyaenodontids _Palaeontology 44 (3) , 497–528 doi:10.1111/1475-4983.00189
  5. ↑ "Mikko's Phylogeny Archive — Hyaenodonts". 2005. augusztus 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2005. augusztus 16.

További információk