Az ICOMOS, azaz az International Council on Monuments and Sites (Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága) egy szakmai szervezet, amely az egész világon megtalálható kulturális örökségi helyszínek megőrzésére és védelmére jött létre. A szervezetet 1965-ben hozták létre az 1964-ben aláírt Velencei Karta értelmében. Feladata szerint az UNESCO tanácsadója a világörökség helyszíneivel kapcsolatban.
Története
Az ICOMOS megalapításának gondolata 1931-re nyúlik vissza: a történelmi műemléképületek restaurálásáról folytatott athéni konferencián merült fel, amelyet a Nemzetközi Múzeumhivatal szervezett meg. A nemzetközi örökség fogalmát az az 1933-as Athéni Charta vezette be, amelyet Le Corbusier foglalt össze a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusának negyedik gyűlésén. Az 1964-ben, Velencében lezajlott Építészek és Történelmi Építmények Szakértőinek második kongresszusán meghozott 13 határozat közül az első életre hívta a Műemlékek és Helyszínek Védelméről szóló Nemzetközi Chartát, röviden Velencei Chartát, a második pedig létrehozta az ICOMOS-t eme charta céljainak megvalósítására.
A Bizottság 1983-ban határozta el, hogy meghirdeti Műemléki világnapot (április 18.) a műemlékek világnapját, hogy ezáltal is felhívja a figyelmet a műemlékvédelem fontosságára, lehetőségeire és szükségességére. 1984 április 18-án tartották meg először. Magyarországon a szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága szervezi a kezdetektől a világnap rendezvényeit.
Az ICOMOS-nak 2026-ban több mint 12 000 tagja van. Ritka kivételektől eltekintve minden egyes tagnak képzettnek kell lennie a megóvással kapcsolatban, és gyakorló tájépítésznek, építészmérnöknek, archeológusnak, várostervezőnek, mérnöknek, művészettörténésznek, adatrögzítőnek vagy az örökséggel kapcsolatos adminisztrátornak kell lennie. A szervezet nemzetközi főhadiszállása Párizsban található, az egyesült királyságbeli központja pedig Londonban. Az ausztrál ág 1976-ban jött létre.
Piero Gazzola-díj
Alapító elnöke, Piero Gazzola emlékére az ICOMOS 1979-ben díjat hozott létre. A Piero Gazzola-díjjal azon személyiségek vagy csoportok tevékenységét ismerik el, amelyek kiemelkedő mértékben járultak hozzá az ICOMOS célkitűzéseinek megvalósításához.
Az éremmel és elismerő diplomával járó Piero Gazzola-díjat háromévente, az ICOMOS közgyűléséhez kapcsolódva adják át.
Díjazottak
1981 – Jean Trouvelot
1984 – Stanislaw Lorentz
1987 – Masuru Sekino
1990 – Gertrud Tripp
1993 – Bernard Feilden
1996 – Ernest Allan Connally
1999 – Roland Silva
2002 – Cevat Erder
2005 – Ann Webster Smith
2008 – Carmen Añón Feliu
2011 – Nobuo Ito
2014 – Henry Cleere
2017 – Saleh Lamei Mostafa
2020 – Amund Sinding-Larsen
2023 – Dr. Fejérdy Tamás
Magyar bizottság
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága egyesületi formában működő szervezet, mely 1972-ben jött létre. Az egyesület 300 fős taglétszámával az ICOMOS egyik legnagyobb tagszervezete.
Az 1990-es években Román András építészmérnököt választották a nemzetközi szervezet alelnökévé.
A magyar szervezet 2005 óta évente osztja ki a Műemlékvédelmi Citromdíjat a legkevésbé sikerült műemlék-helyreállításoknak, 2006 óta pedig évente ICOMOS-díjat ítél a legjobb műemléki felújításért. 2013 óta a Példaadó Műemlékgondozásért Díj is kiosztásra kerül. A szervezet emellett minden évben Möller István-emlékéremmel jutalmazza a műemlékvédelem területén kimagasló eredményt elért személyeket.
Ez a szócikk részben vagy egészben az ICOMOS című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.svg){kind=small}
angol
francia
é. sz. 48° 49′ 16″, k. h. 2° 24′ 18″48.821194°N 2.405083°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 16″, k. h. 2° 24′ 18″48.821194°N 2.405083°E