ISO 15919
Az ISO 15919 egy 2001-ben elkészült nemzetközi szabvány, amely a dévanágari, és egyéb bráhmi eredetű írásrendszerek latin írásrendszerre történő átírását rögzíti. A szabvány kialakítását a bráhmi típusú írásoknak a romanizált latin betűknél jóval nagyobb magánhangzó- és mássalhangzó-készlete indokolja. Bár a rendszert 157 ország nemzeti szabványügyi intézménye elfogadta, az ENSZ szakértői csoportja megállapította, hogy nincs bizonyíték sem az indiai, sem a nemzetközi térképészeti termékek esetében felhasználásukra. Ennek ellenére a különböző nemzeti wikipédiák átírásukban gyakran feltüntetik a IAST (International Alphabet of Sanskrit Transliteration) átírási sémával párhuzamosan.
Összehasonlítás az IPA és IAST karakterekkel
Magánhangzók
A hagyományos latin írásmódtól eltérő magánhangzók:
| Dévanágari |
Tamil |
Telugu |
Kannada |
Malajálam |
ISO |
IPA |
IAST |
Magyaros ejtésközelítő |
| आ/ा | ஆ/ா | ఆ/ా | ಆ/ಾ | ആ/ ാ | ā | /aː/ | ā | á |
| ई/ी | ஈ/ீ | ఈ/ీ | ಈ/ೀ | ഈ/ ീ | ī | /iː/ | ī | í |
| ऊ/ू | ஊ/ூ | ఊ/ూ | ಊ/ೂ | ഊ/ ൂ | ū | /uː/ | ū | ú |
| ऋ/ृ | | ఋ/ృ | ಋ/ೃ | ഋ ൃ | r̥̄ | /riː, ruː/ | ṛ | ri |
| ऌ/ॢ | | ఌ | | | l̥̄ | /li/ | ḷ | li |
| ஏ/ே | కే/ే | ಏ/ೇ | ഏ/ േ | ē | /eː/ | e | é |
| ஓ/ோ | ఓ/ో | ಓ/ೋ | ഓ/ ോ | ō | /o:/ | o | ó |
|
Mássalhangzók
| Dévanágari |
Tamil |
Telugu |
Kannada |
Malajálam |
ISO |
IPA |
IAST |
Magyaros ejtésközelítő |
| क | க் | క | ಕ | ക | k | /k/ | k | k |
| च | | ఛ | ಛ | ഛ | c | /tʃ/ | c | c |
| ट | ட் | ట | ಟ | ട | ṭ | /ʈ/ | ṭ | t |
| त | த் | త | ತ | ത | t | /t/ | t | t |
| प | ப் | ప | ಪ | പ | p | /p/ | p | p |
| य | ய் | య | ಯ | യ | y | /j/ | y | j |
| श | ஶ் | శ | ಶ | ശ | ś | /ʃ/ | ś | s |
| ख | | ఖ | ಖ | ഖ | kh | /kʰ/ | kh | kh |
| छ | ச் | చ | ಚ | ച | ch | /tʃʰ/ | ch | cs |
| ठ | | ఠ | ಠ | ഠ | ṭh | /ʈʰ/ | ṭh | th |
| थ | | థ | ಥ | ഥ | th | /tʰ/ | th | th |
| फ | | ఫ | ಫ | ഫ | ph | /pʰ/ | ph | ph |
| र | ர் | ర | ರ | ര | r | /r/ | r | r |
| ष | ஷ் | ష | ಷ | ഷ | ṣ | /ʂ/ | ṣ | s |
| ग | | గ | ಗ | ഗ | g | /ɡ/ | g | g |
| ज | ஜ் | జ | ಜ | ജ | j | /d͡ʒ/ | j | dzs |
| ड | | డ | ಡ | ഡ | ḍ | /ɖ/ | ḍ | d |
| द | | ద | ದ | ദ | d | /d̪/ | d | d |
| ब | | బ | ಬ | ബ | b | /b/ | b | b |
| ल | ல் | ల | ಲ | ല | l | /l/ | l | l |
| स | ஸ் | స | ಸ | സ | s | /s/ | s | sz |
| घ | | ఘ | ಘ | ഘ | gh | /ɡʱ/ | gh | gh |
| झ | | ఝ | ಝ | ഝ | jh | /d͡ʒʱ/ | jh | dzsh |
| ढ | | ధ | ಧ | ധ | ḍh | /ɖʱ/ | ḍh | dh |
| ध | | ఢ | ಢ | ഢ | dh | /dʱ/ | dh | dh |
| भ | | భ | ಭ | ഭ | bh | /bʱ/ | bh | bh |
| व | வ் | వ | ವ | വ | v | /ʋ/ | v | v |
| ह | ஹ் | హ | ಹ | ഹ | h | /h/ | h | h |
| ङ | ண் | ణ | ಣ | ണ | ṅ | /ŋ/ | ṅ | n |
| ञ | ஞ் | ఞ | ಞ | ഞ | ñ | /ɲ/ | ñ | ny |
| ण | ங் | ఙ | ಙ | ങ | ṇ | /ɳ/ | ṇ | n |
| न | ந் | న | ನ | ന | n | /n/ | n | n |
| म | ம் | మ | ಮ | മ | m | /m/ | m | m |
| ழ் | ళ | ಳ | ള | ḷ | /ɭ/ | l | l |
|
| अ | आ | इ | ई | उ | ऊ | ऋ | ॠ | ऌ | ॡ |
| a | ā | i | ī | u | ū | r̥ | r̥̄ | l̥ | l̥̄ |
| ए | ऎ | ऐ | ओ | ऒ | औ | अं | अँ | अः | ऽ |
| e/ē | ĕ | ai |
o/ō | ŏ | au |
aṁ |
am̐ | aḥ | ’ |
| क | ख | ग | घ | ङ | च | छ | ज | झ | ञ |
| ka | kha | ga | gha | ṅa | ca | cha | ja | jha | ña |
| ट | ठ | ड | ढ | ण | त | थ | द | ध | न |
| ṭa | ṭha | ḍa | ḍha | ṇa | ta | tha | da | dha | na |
| प | फ | ब | भ | म | य | र | ल | व |
| pa | pha | ba | bha | ma | ya | ra | la | va |
| श | ष | स | ह |
| śa | ṣa | sa | ha |
| ऍ | ऑ | ᳵ | ᳶ | ळ |
क़ | ख़ | ग़ | ज़ | ड़ | ढ़ | फ़ |
| ê | ô |
ẖ |
ḫ |
ḷa |
qa | k͟ha | ġa | za | ṛa | ṛha | fa |
| 翻字 |
ṉa | ṟa/ṯa | ḻa | ḷa |
|---|
| Tamil |
ன | ற | ழ | ள |
| Telugu |
| ఱ | ఴ | ళ |
| Kannada |
| ಱ | ೞ | ಳ |
| Malayam |
ണ | റ | ഴ | ള |
| ඇ | ඈ | ඟ | ඦ | ඬ | ඳ | ඹ |
| æ | ǣ | n̆ga | n̆ja | n̆ḍa | n̆da | m̆ba |
| ث | ح | خ |
ذ | ز | ژ |
ص | ض |
ط | ظ | ع | غ |
ف | ق | و |
| s̱ | h̤ | k͟h | ẕ | z | ž | s̤ | ż |
t̤ | ẓ | ʻ | ġ | f | q | w |
Jegyzetek
- ↑ Elsősorban a diakritikus jelek széles körű használata miatt
- ↑ United Nations Group of Experts on Geographical Names, United Nations Department of Economic and Social Affairs, Technical reference manual for the standardization of geographical names, United Nations Publications, 2007, ISBN 9789211615005,
... ISO 15919 ... There is no evidence of the use of the system either in India or in international cartographic products ... The Hunterian system is the actually used national system of romanization in India ...